Cafrangos teknős
Cafrangos teknős | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Chelus fimbriatus (Schneider, 1783) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Cafrangos teknős témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cafrangos teknős témájú médiaállományokat és Cafrangos teknős témájú kategóriát. |
A cafrangos teknős vagy matamata (Chelus fimbriatus) a hüllők (Reptilia) osztályába, a teknősök (Testudines) rendjébe és a kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) családjába tartozó Chelus nem egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerika északi és középső részén honos. A természetes élőhelye lassú folyású patakok, sekély tavak és víztárolók.[1]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 30-40 centiméter. Nem hasonlít a többi nyakfordító teknőshöz. Feje felülről háromszögletű, oldalról lapított, Szemei kicsik, külső dobhártyája nagy, orra hosszú. Nyakán és fején érzékelő és álcázó bőrlebenyek lógnak.
Életmódja
[szerkesztés]A zavaros víz fenekén les halakból álló táplálékára. Száját hirtelen kitátva, fejét előre lökve szippantja be áldozatát. Ritkán megy a szárazföldre és sohasem napfürdőzik.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészekalja 12-28 tojás.
Érdekességek
[szerkesztés]A faj megtalálható a genovai Biosfera-ban is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mark O'Shea & Tim Halliday
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
- Teknőspark[halott link]