Busa
Busa | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora pliocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||
Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
| ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Busa témájú kategóriát. |
A busa (Hypophthalmichthys) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó nem.
Előfordulásuk
[szerkesztés]Eredeti élőhelyük Kína, a Kárpát-medencében nem őshonosak. A 60-as évektől végzett rendszeres telepítések miatt a magyarországi folyókban és néhol tavakban két faj, a pettyes busa és a fehér busa is gyakran előfordul. Természetes körülmények között a fehér busa már hazánkban is szaporodik, sajnálatosan a klímaváltozás kedvez ívásának.[1]
Megjelenésük
[szerkesztés]A busák külső megjelenése rendkívül jellegzetes, nagy testűek, fejük a testükhöz képest nagy és széles. Szemeik az állcsúcsuk vonala alatt helyezkednek el. Szájuk felső állású, úszóik jól fejlettek, farokúszójuk mélyen bemetszett. Speciális szivacsos szűrőkészülékkel kiszűrik a vízből a baktérium- és planktontartalmat. A legnagyobb hosszuk fajtól függően 54,5-146 centiméter között mozog.
Húsuk szálkás, közepes minőségű. Orvosbiológiai kísérletek szerint busák húsának rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezért húsukat az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolják.
Életmódjuk
[szerkesztés]Fito- és zooplanktonnal táplálkoznak. Melegkedvelő hal, télen az anyagcseréje lelassul
Rendszerezés
[szerkesztés]A nembe az alábbi 3 élő faj és 1 fosszilis faj tartozik:
- Hypophthalmichthys harmandi Sauvage, 1884
- fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) (Valenciennes, 1844) - típusfaj
- pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis) (Richardson, 1845)
- †Hypophthalmichthys okuyamai Nakajima, 1984 - kora pliocén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2019): A fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) és az amur (Ctenopharyngodon idella) ívása a Körös alsó szakaszán Halászat 112/4: 108.”.
Ajánlott magyar nyelvű könyvek
[szerkesztés]- Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest ISBN 963-18-0543-3
- Papp, L.(1996): Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
- Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest ISBN 963-280-138-5
Források
[szerkesztés]- Hypophthalmichthys FishBase
- Liu, J., 1991. Hypophthalmichthyinae. p. 234-239. In J.-H. Pan, L. Zhong, C.-Y. Zheng, H.-L. Wu and J.-H. Liu (eds). 1991. The freshwater fishes of Guangdong Province. Guangdong Science and Technology Press, Guangzhou. 589 p.
- Skelton, P.H., 1993. A complete guide to the freshwater fishes of southern Africa. Southern Book Publishers. 388 p.
- Kottelat, M., 2001. Freshwater fishes of northern Vietnam. A preliminary check-list of the fishes known or expected to occur in northern Vietnam with comments on systematics and nomenclature. Environment and Social Development Unit, East Asia and Pacific Region. The World Bank. 123 p.
- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- Nakajima, T. 1984: A new species of cyprinid fish, Hypophthalmichthys okuyamai, from the Early Pliocene Iga Formation of the Kobiwako group. Bulletin of the Mizunami Fossil Museum, (11): 69-72.
További információk (angolul)
[szerkesztés]Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez:
- BiologyBrowser
- CABI Archiválva 2007. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cambridge Scientific Abstracts
- BIOSIS
- Applied Ecology and Environmental Research
- Bleeker, P. 1860. Conspectus systematis cyprinorum. Natuurkundig Tijdschrift voor Nederlandsch Indië 20: 421–441. BHL Reference page.