Brekinja
| Brekinja | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | ( 387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 231 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 39,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,87 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC 1) CEST (UTC 2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 03″, k. h. 16° 42′ 55″45.134200°N 16.715300°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 03″, k. h. 16° 42′ 55″45.134200°N 16.715300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brekinja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brekinja (szerbül: Брекиња), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 86 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délnyugatra, 150 - 220 méteres tengerszint feletti magasságban, a Potkozarje dombjai között, a Knežica-pataktól nyugatra levő dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll. A falu központja egy dombon emelkedik a környező táj főlé, ahol a templomot nemrég restaurálták, és amelynek közelében az iskola és a park is található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 308 | 225 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 6 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 3 | 0 |
| Összesen | 316 | 231 |
Története
[szerkesztés]Andrija Zirdum kutatási szerint a települének már a középkorban állt Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma.[4] A középkori település végét valószínűleg a közeli Dubica várának eleste jelentette. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Čelebinci község részeként a falunak 28 háztartása és 196 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő településen 54 háztartást és 420 ortodox szerb lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 63 háztartása és 442 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1942-ben súlyos harcok folytak itt egyrészről az usztasa és német, másrészt a partizán alakulatok között. A falunak volt egy temploma is, amelyet a második világháborúban leromboltak, de mára újjáépítették. 1941 decemberében és 1942 elején az itteni iskolában tartották meg az első ifjúsági katonai-politikai tanfolyamot. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A harcok nem értek el idáig. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]- A „Kluz-Čajevec” Általános Iskola épülete ma már üresen áll.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Legszentebb Istenanya Mennybevételének tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Andrija Zirdum, Srednjovjekovne crkve u BiH do 1463. godine
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 160. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
További információk
[szerkesztés]
