Boszorkányseprű
A boszorkányseprű (vagy bábaseprő[1]) fás szárú növények, tipikusan fák betegsége vagy elváltozása, ami a növény természetes szerkezetének megváltozásával jár. Egy pontból hajtások sűrű tömege ágazik ki (bokros sarjadzás); általában a hajtások rövidebbek, a levelek kisebbek, zsúfoltabbak mint a fa egészséges részén. A létrejött struktúra seprűre vagy madárfészekre emlékeztet.
Okozója legtöbbször a dérgombák közé tartozó Taphrina cerasi és a Taphrina insititiae gombák. A megtelepedés helyén a gally megvastagszik, majd az általuk kibocsátott mérgező ingeranyagok hatására alakul ki a jellegzetes képződmény. A kórokozó a micelliumaival (a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedéke) telel át. A fertőzés a rügyeken keresztül a leveleken megjelenő lisztszerű bevonatból képződő aszkospórákkal történik. Jellegzetes szénaillata a gomba által termelt kumarinszerű anyagtól származik.[1]
Egy példa erre a torzulásra, amikor a citokinin fitohormon avatkozik be egy auxin-szabályozott rügy fejlődésébe. Általában az auxin megakadályozza, hogy a másodlagos, harmadlagos stb. csúcsok túl nagyra nőjenek, de a citokinin feloldja ezt a gátló hatást, így a csúcsok boszorkányseprűvé fejlődhetnek.
A boszorkányseprű növekedése több évig is eltarthat. Sokfajta élőlény kiválthatja őket, pl. gombák, rovarok, fagyöngy vagy Arceuthobium, atkák, fonálférgek, fitoplazmák vagy vírusok.[2] Néha az emberi tényező is szerepet kap, például a fa nem megfelelő metszése után az fogékonyabbá válhat a betegségre.
A boszorkányseprűket különböző állatok fészkelésre is felhasználják, köztük pl. az északi repülőmókus (Glaucomys sabrinus) is.[3]
A dísznövénykertészetben is hasznosítják de a mutáció hatása nem tartós, és a hajtás egy idő után „visszamutál” az eredeti habitusra. Dugványozással vagy oltással elszaporítva számos dekoratív, kerti változatot hoztak már létre. Ilyen a törpe növekedésű fenyőfajták legnagyobb része. Az eredeti habitus visszaállására példa egy - Bánó István által szelektált - törpe lucfajta (Picea abies ’Kámoni’).[4]
Lásd még
[szerkesztés]- A csillagászatban a Fátyol-köd nyugati részének (NGC 6960) neve Boszorkányseprű-köd (Witch's Broom Nebula).
- Bonszaioknál stílusjelzőként használják (Hokidachi: Bábaseprű, boszorkányseprű stílus).[5]
- Német nyelvterületen a fagyöngy népi megnevezése is ez (Hexenbesen).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kertészeti lexikon (szerk.:Muraközy Tamás) - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963. ISSN 0006-8144
- ↑ Book of the British Countryside. Pub. London : Drive Publications, (1973). p. 519.
- ↑ Alaska Department of Fish and Game: Northern Flying Squirrel
- ↑ Mátyás Csaba: Erdészeti - természetvédelmi genetika 5. Természetes szelekció, alkalmazkodás, Mezőgazda Kiadó - ISBN 963 9358 81 9
- ↑ Bonsai Galéria Annavölgy Stílusok: Ágrendszer szerint (hozzáférés: 2014. ápr. 8.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Witch's broom című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
- Körinfo: Gyertyán bábaseprő
- Erdészeti Lapok 1937 január 91-92. oldal