Borojevci
| Borojevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Névna |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31416 |
| Körzethívószám | ( 385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 06″, k. h. 18° 06′ 01″45.285000°N 18.100278°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 06″, k. h. 18° 06′ 01″45.285000°N 18.100278°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borojevci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 54, közúton 71 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 24, közúton 30 km-re nyugatra, községközpontjától 7 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin, a Borojevčic és Pačic-patakok mentén, a Pozsegát Diakovárral összekötő úttól délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is létezett. 1428-ban „Boryewcz”, 1474-ben „Boryewcz, Kysboryewcz” alakban említik.[3] Neve a szláv Borimir személynév Boroje változatából származik. Névna várának tartozéka volt. 1536-ban szállta meg a török, melynek uralma idején Boszniából pravoszláv vlachok települtek ide.
Az első katonai felmérés térképén „Borevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Boroevcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Boroevcze” néven 23 házzal, 51 katolikus és 76 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 74, 1910-ben 103 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a horvát, 38%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1981-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 74 | 83 | 81 | 103 | 95 | 103 | 97 | 126 | 92 | 112 | 81 | 18 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...70. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
