Bojana (Csázma)
| Bojana | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43245 |
| Körzethívószám | ( 385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 158 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 29″, k. h. 16° 40′ 55″45.758000°N 16.682000°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 29″, k. h. 16° 40′ 55″45.758000°N 16.682000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bojana témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bojana falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 20, közúton 27 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re keletre, Grabovnica és Vagovina között, a Bojana-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai falu a török kiűzése után a 17. században betelepített falvak közé tartozik. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Bojana” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bojana” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bojana” néven 56 házzal, 300 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 291, 1910-ben 549 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 158 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 291 | 258 | 297 | 368 | 466 | 549 | 517 | 511 | 863 | 600 | 483 | 322 | 271 | 198 | 182 | 158 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma[6] a falun kívül északkeletre található. Az egyhajós, boltozatos épületet 1757] körül emelték, négyszögletes alaprajzzal, két sekély oldalsó négyszögletes kápolnával és egy szűkebb szentéllyel, amelyet egy szűkített apszis zárt. A sekrestye a szentélytől északra, a harangtorony pedig a nyugati homlokzat felett található. Szokatlan barokk felfogásával és értékes berendezésével jelentős barokk szakrális épületként tűnik ki.
- Minden év karácsonyán és újév alkalmából rendezik meg Franjo Matešin festőművész galériájának területén a „Bojani Božić u Bojani" nevű eseményt, melynek különlegességei a hagyományos, áram nélküli, gyertyákkal és lampionokkal történő karácsonyi kivilágítás, a jászol, a nyílt tűz és a szintén hagyományos cukorkakeresés a szalmában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 67. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1913.
Források
[szerkesztés]- Csázma város hivatalos oldala (horvátul)
- Csázma turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
