Bogyán

Bogyán (Бођани / Bođani)
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Bács
Rang	falu
Irányítószám	21427
Körzethívószám	381 21
Népesség
Teljes népesség	1113 fő (2002)
Népsűrűség	21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	91 m
Terület	53,3 km²
Időzóna	CET, UTC 1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 21″, k. h. 19° 06′ 18″45.389166666667, 19.105
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyán témájú médiaállományokat.

Bogyán (szerbül Бођани / Bođani, horvátul Bođani, németül Bogjani) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.

Fekvése

Bácstól nyugatra, a Duna közelében, Vajszka és Palona közt fekvő település.

Története

Bogyán már az Árpád-korban, a Mohácsi vész előtt is fennállt.

1338-1342. között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Boian néven, legközelebb pedig 1543-ban az úrbéri összeírásban volt nyoma, ekkor Bogyán néven írták nevét.

1554-ben a török defterek említették a zombori nahijében, ahol Bogyan vagy Budinovce kettő, 1590-ben pedig nyolc adózó házzal szerepelt.

1691-ben a bácsi prépostság tizedjegyzékében, Bács vármegye adójegyzékében volt említve Bogyán falu.

1759-ben királyi adományként kapta a falut Putnik Mózes bácsi szerb püspök.

Az 1768. évi kamarai mappa adatai szerint kis falu, 43 görögkeleti szerb családdal, és Sotrok, Vajsz és Borovo nevű halászóhelyekkel.

Bogyánhoz tartozott a kalugyerek szerb kolostora is, mely Vajszka és Bogyán közt félúton állt. A kolostor a hagyományok szerint még a 15. században épült. A zárdában, a templom szentélyében becses képeket őriztek: A tizenkét apostol-t és fölöttük Krisztus születése címmel. A másik oldalon Mindenszentek, Szűz Mária az angyalok között, Isten a föld fölött. A szentély előtt a kupolában: Krisztus keresztre feszítése, Az úrvacsora, A lábmosás, Júdás csókja, Krisztus a Pilátus előtt és más bibliai tárgyú képek.

Az ortodox kolostor

1799-től Bogyán a Gromon családé volt.

A falunak 1856-ban épült meg kis temploma a katolikusok számára, melyet Szent Illés tiszteletére szenteltek fel.

1876-ban a községben nagy árvíz pusztított, amely sok házat romba döntött.

1898-ban birtokosok voltak itt, gróf Hunyady Imre, a kincstár, és a zárda.

Az 1900. évi népszámlálási adatok szerint Bogyánban 157 házban 854 lakos élt, melyből 56 magyar, 77 német, 313 szerb, 407 sokác volt, ebből 504 római katolikus, 350 görögkeleti ortodox, 6 izraelita. A község határa ekkor 9229 kataszteri hold volt.

Az 1900-as évek elején gróf Széchenyi Emilné és a királyi kincstár birtoka volt.

Régi helynevei, dűlőnevei közül a 20. század elején még ismert volt Fehértemplom (Bela Crkva), Pokol (Pako) és Kulcs (Klucs) neve.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
1851	2208	2533	1879	1559	1323	1113	1113 fő (2002)

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	586	52,65
Horvátok	172	15,45
Jugoszlávok	127	11,41
Magyarok	50	4,49
Ukránok	46	4,13
Cigányok	28	2,51
Szlovákok	17	1,52
Németek	9	0,80
Csehek	2	0,17
Macedónok	2	0,17
Montenegróiak	1	0,08
Egyéb/Ismeretlen

Látnivalók

• Szent Illés római katolikus templom: 1936-ban a vajszkai plébánia területéről önálló vikariánus alakult, mely eddig Palonához tartozott. Mint plébániát, még jóval a török idők előtt, 1338-ban említették. Önálló plébániává 1956. január 1-jétől vált. A templomot 1855-ben emelték, névadója Szent Illés próféta. A templom méretei: hossza 15 m, szélessége 6,5 m, a torony magassága 20 m. Három harangja közül a legnagyobb 200 kg, a legkisebb 86 kg. Az anyakönyvet 1936 óta vezetik.

• A bogyáni ortodox kolostor 2019 óta a Bács kultúrtáj helyszín részeként a világörökség javaslati listáján szerepel.

Források

• Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye

További információk

• Bogyán története