Ugrás a tartalomhoz

Boba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boba
Boba vasútállomás
Boba vasútállomás
Boba címere
Boba címere		 Boba zászlaja
Boba zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterSomogyi Ákos (független)[1]
Irányítószám9542
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség730 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség75,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,95 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 54″, k. h. 17° 11′ 18″47.181769°N 17.188200°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 54″, k. h. 17° 11′ 18″47.181769°N 17.188200°E
Boba (Vas vármegye)
Boba
Boba
Pozíció Vas vármegye térképén
Boba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boba témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Buboréktea (Boba).

Boba község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vas vármegye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, a Kemenesalján, a Ság és a Somló között terül el. Északi szomszédjában fekszik Nemeskocs, mellyel közigazgatási egységet alkot.

Az öntésiszappal fedett pannon kori rétegek nem rejtenek számottevő ásványkincset, bár a megyehatár túloldalán fekvő szomszédos községek területén kavicstermelés folyik. A Marcal folyó medencéjében elterülő kis falu éghajlatát nagymértékben meghatározza a víz és a hegyek közelsége. A mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú községben évi 1950–2000 a napsütéses órák száma, 10 °C évi átlagos hőmérséklet mellett. Az átlagosan 700 mm csapadék jelentős többletet okoz a vízmérlegben, amit a sok vizenyős rét, a belvízcsatornák is bizonyítanak. A falu határában a lápos réti talajok a jellemzőek.

A falu a megyeszékhelytől, Szombathelytől 60 kilométerre fekszik. A legközelebbi város, a 10 kilométerre levő Celldömölk meghatározó szerepet tölt be a környékbeli községek, így Boba életében is.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen, nagyjából kelet-nyugati irányban végighúzódik a 8415-ös út, közúton azon érhető el Csögle-Nagypirit felől, illetve a 84-es főút borgátai szakasza irányából is. Az északi szomszédságában fekvő Nemeskocs és Izsákfa községekkel a 8459-es út köti össze, nyugati határszélét pedig érinti még a Jánosháza-Celldömölk közti 8429-es út is; Kamondtól a 84 119-es számú mellékút vezet a községbe.

Bobán találkozik a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonala és az ahhoz csatlakozó, 25-ös számú Boba–Bajánsenye-vasútvonal. Közös szakaszukon található Boba vasútállomás, mely a 8415-ös út vasúti keresztezésétől északra helyezkedik el, közvetlen közúti elérését a 84 314-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

Az ásatások során előkerült leletek azt bizonyítják, a jelenlegi falu területén már a kora vaskor-ban (i. e. 500 körül) is laktak módosabb emberek. A Kismezőnél feltárt tumulusban 3 db 30 centiméteres vaslándzsát és cserépedényeket is találtak. Ezek jelenleg a Székesfehérvári Múzeumban tekinthetők meg a Lázár Gyűjtemény darabjaként. A római kor jelenlétét igazolják a régészeti ásatások során római kori sírokból előkerült edények, ékszerek és illatszeres üvegek.

A község eredete a 13. századig nyúlik vissza. Ekkor már létezett a sokat emlegetett „Vadasüllés”, a későbbi Bucsfa, a bobai és a nemeskocsi régi temetők helyén.

A hagyomány szerint IV. Béla ajándékozta ezt a területet egy Babay nevű vitéznek hősies tetteiért. Az ő nevéhez fűződik a község keletkezése, az ő leszármazottjai között emlegetnek ma is több élő családot: Bobai, Győrffy, Lórántffy, Porkoláb. Az ősi birtokon 1407-ben osztozik a Bobay család, mely 1418-ban Zsigmond királytól nemesi oklevelet kapott.

A községet 1563-ban új adományként kapta a Móritz család. Később a Porkoláb nevet felvett ágazatból nemes Babai Porkoláb Pál 1849-ben visszakapja Boba részeit.

A falubeli családok között tizenhat család nagyobb vagyonnal rendelkezett, a lakosság zöme azonban szegény volt. A község népességének alakulásáról 1785-től találhatók statisztikai adatok. Ezek azt bizonyítják, hogy a lakosok száma nem nagyon változott. Az 1830-as évektől jelentős létszámnövekedés tapasztalható. Ezt a növekvő tendenciát az sem szakította meg, hogy a faluban is sok halottat követelt 1849-ben a kolerajárvány. Majd egészen 1920-ig stagnálás mutatkozik, ekkor azonban jelentősen megnövekszik a lakosság létszáma.

A falu első okleveles említése 1211-ből való. Ekkor Boba néven említik, de később másfajta neveken is megjelenik:

A régi időkből sértetlen levelek is fennmaradtak, melyeket a falu lakosai féltve őriznek az utókor számára. A nemrég megnyílt falumúzeumban egy-egy darab megtalálható ezek közül.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szelestey László (független)[3]
  • 1994–1998: Szelestey László (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Szabó Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Szabó Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Somogyi Ákos (független)[9]
  • 2019–2024: Somogyi Ákos (független)[10]
  • 2024– : Somogyi Ákos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
826
827
827
773
756
731
730
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,7%, református 5,4%, evangélikus 27,2%, felekezet nélküli 6% (21,8% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Könnyen megközelíthető Bobáról, igaz csak gyalogosan, vagy gépjárművel a kb. 8 km-re lévő borgátai termálfürdő, vagy az egyházashetyei Berzsenyi Dániel-szülőház. Mind a Ságra, mind pedig a Somlóra eljuthatnak a túrázni vágyók közúton, kerékpárral.

  • Evangélikus templom: 1783 augusztusában kezdte el építtetni Lakos Ádám lelkész, egy év múlva felszentelték. A torony 1820-ban készült el.
  • Katolikus templom: Alapkőletétele 1929. szeptember 8-án, vasárnap történt.
  • Harangtorony: A falukép jellegzetes eleme, 1841-ben épült, harangja 1762-ből való. 1967-ben renoválták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Boba település választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Boba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Boba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Boba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. ↑ Boba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. ↑ Boba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. ↑ Boba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Boba település választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
  10. ↑ Boba település választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 26. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ Boba Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boba&oldid=27488775”