Ugrás a tartalomhoz

Bilincs (rendészet)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bilincs a rendészetben az emberi testnek vagy egyes részeinek szabad mozgását korlátozó kényszerítő eszköz. A modern bilincset képező karikák jobbára önműködően csukódnak, kulccsal nyithatók. A bilincset csak a kézre, esetleg lábra alkalmazzák, a foglyok ellenállásának, dühöngésének megfékezésére vagy szökésük megakadályozására.

Fajtái

[szerkesztés]

A mozgásszabadságot korlátozó eszközök közé tartoznak a következő kényszerítő eszközök:

  • 1. műanyag bilincsek;
  • 2. patentbilincsek;
  • 3. szorító bilincsek;
  • 4. testbilincsek.[1]

Jogszerű használata

[szerkesztés]

A bilincs jogszerű használatát jogszabályok határozzák meg, így pl. Magyarországon a rendőrségi törvény (1994. évi XXXIV. törvény).

A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

  • a) önkárosításának megakadályozására,
  • b) támadásának megakadályozására,
  • c) szökésének megakadályozására,
  • d) ellenszegülésének megtörésére.[2]

Képgaléria

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

A vasbilincs lánccal vagy más módon összekapcsolt vaskarikákból készült. Ezeket régebben rákovácsolták a rab végtagjaira, néha a nyakára és a derekára is (vasra verték), gyakran büntetésül vagy a büntetés súlyosbítására.

Források

[szerkesztés]
  • Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936) 925. old.
  • 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet XXV. fejezet 1/c.
  2. 1994. évi XXXIV. törvény 48. §

További információk

[szerkesztés]