Bihari János
| Bihari János | |
 | |
| Bihari János (Bánki János, 1820) | |
| Született | 1764. október 21.[1] Nagyabony |
| Elhunyt | Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Bihary Ferenc, Dany Mária |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. A verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője volt; Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja.
Életpályája
[szerkesztés]Édesapja is hegedűs volt. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatásban is megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A Bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.
Művei
[szerkesztés]- Magyar verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán.
- A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője.
- Legismertebb művei:
- Hadik óbester nótája
- Húsz talléros verbunkos
- Mikor a pénze elfogyott
- Primatialis Magyar (parafrázis H. W. Ernst Airs hongrois variés, Op.22 című művére)
- Sarkantyús verbunkos
Emlékezete
[szerkesztés]
Intézmény viseli a nevét:
[szerkesztés]Szervezet viseli a nevét:
[szerkesztés]Utca viseli a nevét:
[szerkesztés]- Budapesten
- Pomázon
- Veresegyházon
- Szegeden
- Miskolcon
- Berettyóújfaluban
- Pécsen és
- Sátoraljaújhelyben.
Emléktábla
[szerkesztés]1927-ben Budapest IX. kerületében, a Kinizsi utca és a Lónyai utca sarkán emléktáblát állítottak neki. A 110-szer 60 centiméteres márványtábla szövege: „Itt állott az a ház, melyben Bihary János, a nemzeti zene kiváló úttörője 1827. április 27-én lehunyta szemét. Halála századik évfordulójának emlékére állította Budapest székesfőváros közönsége.”
A nagyabonyi művelődési ház homlokzatán 1964-ben helyezték el magyar és szlovák nyelvű emléktábláját.[4]
Szobor
[szerkesztés]
Bihari János mellszobra Budapesten, a Margitszigeten, található.[5] A talapzattal együtt kb.140 cm-es, mészkő mellszobor Radó Károly alkotása, a Budapest ostromakor elpusztult bronz félalak helyére került. Az eredetit 1928-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állíttatta. A jelenlegi szobrot 1969-ben adták át, valószínűleg a Fővárosi Tanács kezdeményezésére.
Féldombormű
[szerkesztés]
Bihari János 50x40 cm-es, ovális, öntött bronz féldomborművét Abony Város Tanácsa állíttatta 1981-ben.[6] Az alkotója H.Varga Ilona, és a Kálvin utca 1. szám alatt található a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskolába vezető folyosó oldalfalán.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
- ↑ Emlékhelyek a Felvidéken » Bihari János emléktáblája. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
- ↑ Tamás, Pál: Bihari János mellszobra. www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
- ↑ Tamás, Pál: Bihari János. www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
Források
[szerkesztés]Bibliográfia
[szerkesztés]- Irodalmi Vita a Rákóczi-induló szerzőségéről (Zenészeti Lap, 1862–63)
- Major Ervin: Bihari János (Zenei Szemle, 1928. 1–2. sz.)
- Major Ervin: Bihari műveinek tematikus katalógusa (Zenei Szemle, 1928. 5–7. sz. Függelék)
- Isoz Kálmán: Bihari és a katonafogdosás (Zenei Szemle, 5–7. sz.)
- Szelényi István: Bihari (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
- Major Ervin: Bihari János verbunkosainak visszhangja a XIX. századi magyar zenében (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
- Pivárcsi István: Magyar zeneszerzők kalandjai (2013)
- Major Ervin: Bihari János; Maretich Ny., Budapest, 1928 (Magyar zenei dolgozatok)
- Sárosi Bálint: Bihari János; Mágus, Budapest, 2002 (Magyar zeneszerzők)
