Bierbauer István
| Bierbauer István | |
| Született | 1861. szeptember 17.[1] Székesfehérvár[1] |
| Elhunyt | 1939. február 9. (77 évesen)[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Borbiró Virgil |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Székesfehérvár[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bierbauer István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bierbauer István (Székesfehérvár, 1861. szeptember 17. – ?, 1939. február 9.) magyar építész, Borbiró Virgil építész édesapja.
Élete
[szerkesztés]A székesfehérvári Szent István Katolikus Gimnáziumban, majd a kalocsai Érseki Főgimnáziumban tanult, és ott érettségizett 1879-ben.[3] A bécsi műegyetemen folytatott tanulmányokat Heinrich von Ferstel mellett.[3] Oklevele megszerzését követően Hauszmann Alajos építész irodájában kezdett el dolgozni. 1890-ban állami szolgálatba lépett, és Nyíregyházán, Kolozsvárt és Nagyenyeden, majd 1893-tól Budapesten működött.[4] Számos középületet, különösen postapalotákat[3] tervezett országszerte. Rövid ideg Alpár Ignác mellett is dolgozott.[3]
Kolbenheyer Viktorral közösen az 1896-os millenniumi ünnepségek kivitelezésért felelő műszaki iroda főmérnöki tisztségét.[5]
Később a Magyar Királyi Posta műszaki főigazgatója is volt, és 1912-ben ő állította fel az első állami tervezőintézetet a posta saját beruházásainak megvalósításához.[6]
Utolsó, és valószínűleg legnagyobb munkája a Hübner Jenővel közösen tervezett Magyar Posta Központi Járműtelep. A hatalmas, és – Bierbauer korábbi eklektikus épületeivel szemben – már modern-art déco jellegű stílusban megalkotott létesítmény manapság is a budapesti postahálózat egyik központi eleme.
Munkásságért a Ferenc József Rend lovagjává választották.[7]
1926-ban vonult nyugalomba. 1931-ben még közreműködött a berlini Bauausstellung Garage kiállításán, ezt követően már csak tudományos, építészettörténeti kutatásokat folytatott.[3] 1939-ben hunyt el 77 éves korában. A Székesfehérvári úgynevezett Hosszútemetőben helyezték nyugalomra.[7]
Családja
[szerkesztés]
Édesapja Bierbauer János (1828–1901) kereskedő, fivére Bierbauer Viktor (1855–1918) orvos.[3]
Felesége Seefehlner Margit, Seefehlner Gyula (1847–1906) leánya volt.[3] Gyermekei:
- Bierbauer Virgil (1893–1956) építész, vezetéknevét Borbíróra magyarosította[3]
- Bierbauer Clarisse (1895–1971) tánc- és tornatanárnő[3]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1896: Igazságügyi csarnok az 1896-os millenniumi ünnepségeken, Budapest, Városliget (alkalmi épület, később elbontották)[8]
- 1896: A közoktatásügy csarnoka az 1896-os millenniumi ünnepségeken, Budapest, Városliget (alkalmi épület, később elbontották)[9]
- 1906: Bierbauer-villa, Budapest, Rómer Flóris u. 57.[10][11]
- 1909: villa, Budapest, Bimbó u. 45.[3]
- 1909: Posta- és távírdapalota, Szatmárnémeti[3][4][12]
- 1912: villa, Budapest, Tapolcsányi u. 12/a.[3]
- 1912: Postapalota, Eszék[4][13]
- 1913: Posta- és távírdapalota, Salgótarján[14]
- 1910-es évek: Postapalota, Marosvásárhely[4]
- 1910-es évek: Postapalota, Sopron[3]
- 1910-es évek: Postapalota, Temesvár[3]
- 1923/1924–1928: Magyar Posta Központi Járműtelep, Budapest, Egressy út 35-51. (Hübner Jenővel közös munka)[4][15] – a tervek már 1914-re elkészültek[16]
- 1924–1925: Postapalota, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 15. (Borbiró Virgillel és Müller Pállal közös alkotás)[17][18]
Tervezett épületeket (körülbelül 40-et)[3] a budapesti Wekerletelepre is.[19][20]
Részt vett Hauszmann Igazságügyi palotájának (Budapest, Kossuth Lajos tér) tervezésében is.[3]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1887: Debreceni takarékpénztár bérháza, Debrecen (I. díj)[21]
- 1888: lóvasúti vásárcsarnok (II. díj)[3]
- 1888: festőterem (I. díj)[3]
- 1900: a Budapesti Magyar Királyi Távbeszélő Hálózat Telefonpalotája, Budapest[3]
Írásai
[szerkesztés]- Az Országos Szépművészeti Múzeum ismertetése. Budapest: Országos Magyar Szépművészeti Múzeum; Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság nyomása, 1913.[22]
- A magyar szerzetes-tanítórendek régi építkezéseiről, Budapest, Stephaneum Nyomda Rt., 1930.[23]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MuveszetiLexikon_1/?pg=108&layout=s&query=bierbauer
- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/VallalkozokLapja_1939_1/?query="Bierbauer István"&pg=34&layout=s
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Gottdank, i. m.
- ↑ a b c d e Művészeti Lexikon, II. kiadás, 111. o
- ↑ Székely, i. m. 36. o.
- ↑ https://lechnerkozpont.hu/cikk/egy-emberibb-oszintebb-es-racionalisabb-epiteszetert
- ↑ a b Vállalkozók Lapja, 1939. február 16. (60. évfolyam, 7. szám)
- ↑ Gelléri, i. m., 207. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 209. o.
- ↑ https://hu.pinterest.com/pin/423549539947703579/
- ↑ http://www.epa.hu/00000/00003/00047/pdf/188353353.pdf
- ↑ Szendrei, i. m., 198. o
- ↑ https://kepesujsag.com/a-magyar-szecesszio-epuletei-eszeken/
- ↑ Archivált másolat. [2023. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Kk_05_Tagulo/?pg=82&layout=s
- ↑ https://zglmedia.hu/latogatas-a-posta-jarmutelepen/
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/UjSomogy_1939_02/?query="Bierbauer István"&pg=95&layout=s
- ↑ https://urbanistak.hu/borbiro-virgil/
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210926_a_kispesti_wekerletelep_is_orzi_a_szaz_eve_elhunyt_miniszterelnok_emleket
- ↑ https://foto.fszek.hu/WebPac_kep/CorvinaWeb?pagesize=60&view=long&sort=0&page=0&perpage=0&action=look&actualsearchset=LOOK LINKS [773] B804253&actualsort=0&language=¤tpage=result&text0=&index0=&whichform=&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&edocOrder=ROWNUM&edocOrderAD=a&resultview=long&recnum=469593&marcposition=8&text0=&index0=&ccltext=&resultsize=1
- ↑ https://doktori.btk.elte.hu/art/papp/diss.pdf
- ↑ Archivált másolat. [2023. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
- ↑ https://konyvlap.hu/termek/bierbauer-istvan-a-magyar-szerzetes-tanitorendek-regi-epitkezeseirol/
Források
[szerkesztés]- Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019
- Művészeti Lexikon. Szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor Kiadása. 1926. (két kötetes, bővített kiadás: 1936) → (reprint kiadás: „Művészeti lexikon A-tól Z-ig” címen, Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-698-038-1)
- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg
- (szerk.) Gelléri Mór: Az ezredéves Országos Kiállítás kalauza, Budapest, 1896
- Gottdank Tibor: Dinasztiák: Bierbauerek és Borbirók – térben és formában (epiteszforum.hu, 2021. febr. 21.)
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon, Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8
- Bierbauer István halála In: Építőmesterek Lapja – A Munkaadó, 1939. febr. 16. (26. évfolyam, 7. szám)