Bezistani bazilika
| bezistani bazilika | |
 | |
| A bazilika romjai a keleti tájolású apszis felől | |
| Település | Elbasan |
| Ország |  Albánia |
| Vallás | keresztény |
| Irányzat | ókeresztény |
| Építési adatok | |
| Típus | bazilika |
| Stílus | kora bizánci |
| Alapadatok | |
| Építőanyag | tégla, kő |
| Elhelyezkedése | |
 bezistani bazilika
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 41° 06′ 44″, k. h. 20° 04′ 54″41.112328°N 20.081655°EKoordináták: é. sz. 41° 06′ 44″, k. h. 20° 04′ 54″41.112328°N 20.081655°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz bezistani bazilika témájú médiaállományokat. | |
A bezistani bazilika vagy elbasani bazilika (albán Bazilika e Bezistanit, Bazilika e Elbasanit) az 5. század végén épült ókeresztény bazilika romja az albániai Elbasan városában. A háromhajós-apszisos bazilika a 6. században vélhetően a mai Elbasan helyén állt Scampis székesegyháza volt. A paradicsomi jelenetet ábrázoló mozaikpadlója az egyik legszebb a maga nemében Albánia területén. A romterület a városközpontban, a vár déli kapujával szemben található.
Története
[szerkesztés]A mai Elbasan helyén a római korban a Genusus (ma Shkumbin) folyó völgyében felépült hadi és kereskedelmi út, a Via Egnatia egyik állomáshelye állt Scampis néven. Az i. sz. 2. századra vicusszá fejlődött[1] településen a rómaiak 320 körül egy egész légió befogadására alkalmas castrumot építettek.[2] Az 5. században Scampis már a dyrrhachiumi metropóliához tartozó püspöki székhely volt,[3] amelynek első főtemploma a 4. század végén a castrumtól nyugatra felépült[4] tepei bazilika volt. A régészeti feltárások alapján három ókeresztény templom ismert a modern Elbasan területéről: a legkorábbi építésű tepei bazilika mellett a déli városkapunál található, 5. századi elbasani bazilika, valamint a mai várnegyed területén egy kisebb, 6. századi templom.[5]
A templom építési ideje az 5. századra tehető,[6] és a történészek a korabeli forrásokban 519 kapcsán említett scampisi Szent Péter-székesegyházzal azonosítják. Vatikáni dokumentumok szerint ebben az évben jártak a városban Hormiszdasz pápa követei, akiket az egyházi méltóságok és a scampisiak, élükön Trojus püspökkel, meleg fogadtatásban részesítettek a városkapunál.[7]
Az ezt követő évszázadokból sem az írott források, sem a régészeti ásatások nem szolgálnak további információval a bazilika életéről, a középkor korai évszázadaiban pedig maga Scampis városa is elnéptelenedett.[8]
Leírása
[szerkesztés]A bazilikarom a modern Elbasan központjában, a vár déli kapujánál elterülő Aqif Pasha parkban, elkerített területen található. Az egyszerű alaprajzú, narthexes és apszidális szentélyzáródású háromhajós templomot Ylli Cerova és Elio Hobdari tárta fel.[9] Az alapokon és némi falmaradványokon kívül jó állapotban maradtak fenn míves kő- és márványfaragványai, mozaikpadlója, a belső freskók és síremlékek egy része.[10] Korabeli lükhniszi és hérakleiai minták alapján készült a főhajó mozaikpadlója, amely az egyik legszebb fennmaradt ókeresztény mozaik Albánia területéről. Paradicsomi jelenetet ábrázol, amelynek fő motívuma a kor ikonográfiájában ismert kantharoszból kinövő szőlőtőke, amelynek ágai között madarak repkednek. A kantharosz kétoldalán nem a másutt ismert pávapár, hanem egy-egy üdvözült ábrázatú ifjú áll.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pollo & Puto 1981 :21.; Elsie 2010 :126.; Gilkes 2013 :170.
- ↑ Ceka 2013 :442–443.
- ↑ Réti 1991 :154.; Elsie 2010 :126.; Zavalani 2015 :41.
- ↑ Ceka 2013 :443., 471.
- ↑ Ceka 2013 :443.
- ↑ Dienes 2017 :140.
- ↑ Ceka 2013 :444.; Gilkes 2013 :173.
- ↑ Gilkes 2013 :173.
- ↑ Ceka 2013 :29., 444.
- ↑ Gilkes 2013 :170.; Dienes 2017 :140.
- ↑ Ceka 2013 :29., 444.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698
- ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
- ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
- ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
