Bethlen János (főispán)

Bethlen János
Erdélyi Fejedelemség kancellár
Hivatali idő 1669 – 1678
Előd	Mikes Mihály
Utód	Bethlen Farkas
Született	1613. november 16. Kisbún
Elhunyt	1678. február 13. (64 évesen) Nagyszeben
Szülei	Kemény Anna Bethlen Farkas
Gyermekei	Bethlen Miklós Bethlen Pál Bethlen Sámuel
Foglalkozás	történész politikus
Iskolái	Alma Mater Viadrina (–1630)
Vallás	unitárius, majd református

Bethleni Bethlen János (Kisbún, 1613. november 16. – Nagyszeben, 1678. február 13.) erdélyi főnemes, politikus és katona.

Élete

Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.

Négy gyermeke volt: Bethlen Miklós (1642–1716), Pál (1648–1686), Sámuel (1663–1708) és Borbála (Haller Pálné).

Műve

• Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transilvanicarum ab a. 1662. ad a. 1673. producta, et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben. Pars prior Pars posterior
• Erdély története, 1629–1673; ford. P. Vásárhelyi Judit, utószó, jegyz. Jankovics József; Balassi, Bp., 1993

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• ↑ Hanák Béla 2013: Hanák Béla: Genealógiai tévedések a XVI-XVII. századi arisztokrata családoknál: Bethlen János (1613–1679). Matrikula, III. évf. 4. sz. (2013. december) 22–26. o. arch Hozzáférés: 2014. március 31. Özvegye, Fekete Klára által írt, 1678. február 23-án kelt temetési meghívóból: „...Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztízenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta,... Végtére ...életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csűriben takarítaná...”

További információk

• Basire Izsák: II. Rákóczy György felelete az Innocentia Transylvaniae-ra, 1653–1659; kiad. Kropf Lajos; Athenaeum, Bp., 1888
• A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.  
• Tanka Endre–Ostilarius Mihály: Bethlen János Innocentia Transsylvaniae című röpiratának magyar változata; JATE, Szeged, 1989 (A Lymbus füzetei)