Betlehem

	Betlehem
	városkép
	Közigazgatás
Ország	Palesztina
Kormányzóság	Betlehem
Körzethívószám	2
Testvérvárosok	Lista Burlington; Marrickville; Steyr; Belém; Belo Horizonte; Natal; Valinhos; São Pedro do Butiá; Villa Alemana; Concepción; Třebechovice pod Orebem; Haapsalu város; Chartres (1994–); Grenoble; Paray-le-Monial; Strasbourg; Köln (1996–); Athén; Kalocsa; Assisi; Brescia; Civitavecchia; Conversano; Firenze (1962. június 24. – ); Greccio; Lazio; Milánó (2000. május 22. – ); Montevarchi; Orvieto; Pavia; Pratovecchio; San Miniato; Sant’Anastasia; Umbria; Verona (2013. december – ); Madaba; Għajnsielem; Monterrey (1999–); Rabat; Hága; Sarpsborg; Cuzco (1993. október 22. – ); Częstochowa; Lisszabon; Szentpétervár (2003–); Pretoria; Córdoba (1988. november – ); Leganés; Zaragoza; Yalvaç; Abu-Dzabi; Glasgow (2007. április 2. – ); Joplin; Orlando; Sacramento; Benevento; Gaeta; Montpellier; Gallipoli; Montesarchio; Barranquilla (2016–); Palermo; Vlagyimir (2013–);
	Népesség
Teljes népesség	36 000 fő (2019)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	775 m
Terület	30 km²
Időzóna	EET (UTC 2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 31° 42′ 16″, k. h. 35° 12′ 22″31.704444°N 35.206111°EKoordináták: é. sz. 31° 42′ 16″, k. h. 35° 12′ 22″31.704444°N 35.206111°E
	Betlehem weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Betlehem témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A „Betlehem” lehetséges további jelentéseiről lásd: Betlehem (egyértelműsítő lap).

Betlehem (arabul: بيت لحم, héberül: בית לחם; Betlechem) város Palesztinában, Ciszjordániában, Jeruzsálemtől kb. 10 km-re délre. Az azonos nevű kormányzóság székhelye.

A gazdaság fő ágazata az idegenforgalom. Betlehem a Biblia alapján Jézus szülővárosa.^[2]

Nevének eredete

Betlehem nevének kettős jelentése van:

kenyér háza – a héber Beit Lehem alapján
hús háza – az arab Beit Lahm szerint

Története

A település legkorábbi említése már az Amarna-levelekben feltűnik (Kr. e. 1350–1330). A Biblia alapján Roboám júdai király megerősítette a várost (Kr. e. 10. század).^[3]

Kr. e. 750 körül Mikeás próféta jövendölésében is szerepel: „De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”^[4]

A bibliai hagyomány szerint itt született meg Dávid nemzetségéből Jézus Krisztus. Születésének dátumát a 6. században határozták meg, és ez lett a nyugati időszámítás alapja. A dátum kiszámítása azonban később pontatlannak bizonyult: Jézus legalább négy, legfeljebb nyolc évvel a meghatározott időpontot megelőzően született.^[5] Itt zajlott le rövidesen a betlehemi gyermekgyilkosság, amelyben sok kisded lelte halálát.

A 2. század elején, a Bar Kohba-felkelés idején a rómaiak elpusztították. Az ókeresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Amikor az egyház szabadságot kapott, Nagy Konstantin felépíttette itt a születés bazilikáját. Betlehem hamar szerzetesi központ lett. Szent Jeromos 382-383-ban itt fordította le latin nyelvre a Bibliát (Vulgata).^[6]^[7]

A 6. században a szamaritánusok sok kárt tettek a városban és a templomokban, de Justinianus újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat.

Majd a perzsák, utána az arabok hódítása következett, de a bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.

A keresztes háborúk során Tankréd csapatai élén elfoglalta a várost és 1100 karácsonyán itt koronázták meg I. Balduin jeruzsálemi királyt. A keresztesek visszaszorítása után a mamelukok uralma alá került. A 13. század elején érkeztek meg az első ferencesek és 1347-ben végleg megtelepedtek itt.

Betlehem a 16. század folyamán többnyire elhagyatott kis faluvá vált. 1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a görög ortodoxok birtokába került. (Jelenleg három közösség között oszlik meg a jog: latin rítusú (római) katolikusok, görög- és örmény-ortodoxok.)

Betlehem 1917–1948 között a brit mandátumterülethez, 1948–1967 között pedig Jordániához tartozott. A hatnapos háború során, 1967-ben Izrael megszállta és közel három évtizedig ellenőrzése alatt tartotta Palesztina jelentős részét, így Betlehemet is. 1993-ban az izraeliek és palesztinok az oslói tárgyalások során megállapodtak arról, hogy Palesztina korlátozott autonómiát kap. Ennek megfelelően az izraeli csapatok 1995-ben kivonultak Betlehemből is, ami a Palesztin Autonóm Területek része lett.^[8]

Látnivalók

Születés Temploma

A világ egyik legrégebben működő temploma, amelyet a legenda szerint Jézus születésének helyén emeltek. Építését Szent Ilona Augusta szorgalmazta 326-ban. Makariosz püspök kezdte meg a munkálatokat, melyeket 333-ban fejeztek be.^[9] A nyolcszög alaprajzú^[10] templom Betlehem leghíresebb látnivalója. Kolostorok veszik körül: jobb felől az örmények és görögök, bal felől a ferencesek épülete.

A Születés Temploma
A Születés Temploma belülről
Jézus születésének emlékhelye
Utcakép
A Szent Katalin templom kolostorudvara

Szent Katalin templom

A ferencesek építették 1881-ben. Kolostorudvarában található Szent Jeromos szobra.

Ráchel sírja

Betlehem északi végében található egy kis kupolás épület, amely Ráchel sírja fölött épült. A muszlimok Bilal bin Rabah-mecset (arab: مسجد بلال بن رباح) néven ismerik. A zsidók, arabok és keresztények számára egyaránt szent hely.

Mózes első könyve 35. része így emlékezik meg Jákob feleségének haláláról: „Azután elindultak Bételből. Már csak rövid út választotta el őket Efrátától, amikor szülnie kellett Ráhelnek, de a szülés nehéz volt. A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett! Amikor már-már elszállt belőle a lélek, mert haldoklott, Benóninak nevezte el a fiát. Az apja viszont Benjáminnak nevezte. Így halt meg Ráhel, és eltemették az Efrátába, azaz Betlehembe vezető úton. Sírja fölé emlékoszlopot állított Jákób. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.”^[11]

A sírról beszámol Órigenész, ókeresztény egyházatya és a bordeaux-i zarándok, Arkuf püspök és mindegyik megemlékezik a fölötte levő emlékműről is. A keresztesek négyszögű építményt emeltek fölé és kupolával fedték be.

Heródes sírja

Betlehemtől kb. 5 km-re délkeletre fekszik Herodium vagy Herodion néven (héber: הרודיון, arab: هيروديون). Nagy Heródes nagy építkező volt és sok megerősített várost építtetett. Ezek ma már mind romokban hevernek. Betlehemből Herodion a legkönnyebben megközelíthető. 1962-ben végeztek ásatásokat itt és kiásták az erődítmény négy tornyának maradványait és Heródes fényűző palotáját. Az erődítményt a rómaiak rombolták le Kr. u. 70-ben, a zsidó–római háború idején. Heródes sírja nem került elő az ásatások során.

Herodion
Manger tér
Betlehem, városkép
Államhatárfal Betlehem mellett

Panoráma

Nagyítás

Betlehem

Jegyzetek

↑ http://www.bethlehem-city.org/en/index-16.php?Mid=NTg=#.U0A780WIy-k
↑ Máté 2. rész
↑ 2 Krónika 11: 5–6
↑ Mikeás 5,2
↑ Múlt-kor, 2001. 12. 24.
↑ http://www.szentkeresztplebania.hu/Szent_Jeromos.html
↑ http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/09/30/a_vulgata_atyja_a_forditok_es_a_konyvtarosok_vedoszentje
↑ Origo, 1999.09.04.
↑ Guzsik Tamás: Zarándoklatok, zarándokhelyek Archiválva 2009. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – In: Építészettörténet, II. évfolyam 3. szám
↑ Máté Balázs – Varga Géza: KELET ÉS NYUGAT HATÁRÁN. Az Árpád-kori körtemplomok vizsgálata
↑ 1. Móz, 35, 16–20

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bethlehem című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Múlt-kor, 2001. 12. 24.: Krisztus születésének időpontja. Múlt-kor, 2001. december 24. (Hozzáférés: 2016. december 25.)
↑ Origo, 1999. 09. 04.: A palesztin-izraeli békefolyamat kronológiája. Origo.hu, 1999. szeptember 4. (Hozzáférés: 2016. december 25.)
Gyürki László: A Biblia földjén

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[241aee83c30005500372d35660981f44ca8c1a9b-1] ttp://www.bethlehem-city.org/en/index-16.php?Mid=NTg=#.U0A780WIy-k

[2] Máté 2. rész

[3] 2 Krónika 11: 5–6

[4] Mikeás 5,2

[Múlt-kor,_2001._12._24._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Múlt-kor, 2001. 12. 24.

[6] ttp://www.szentkeresztplebania.hu/Szent_Jeromos.html

[7] ttp://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/09/30/a_vulgata_atyja_a_forditok_es_a_konyvtarosok_vedoszentje

[Origo,_1999.09.04._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] Origo, 1999.09.04.

[9] Guzsik Tamás: Zarándoklatok, zarándokhelyek Archiválva 2009. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – In: Építészettörténet, II. évfolyam 3. szám

[10] Máté Balázs – Varga Géza: KELET ÉS NYUGAT HATÁRÁN. Az Árpád-kori körtemplomok vizsgálata

[11] 1. Móz, 35, 16–20

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

Betlehem

városkép
Közigazgatás
Ország	Palesztina
Kormányzóság	Betlehem
Körzethívószám	2
Testvérvárosok	Lista Burlington Marrickville Steyr Belém Belo Horizonte Natal Valinhos São Pedro do Butiá Villa Alemana Concepción Třebechovice pod Orebem Haapsalu város Chartres (1994–) Grenoble Paray-le-Monial Strasbourg Köln (1996–) Athén Kalocsa Assisi Brescia Civitavecchia Conversano Firenze (1962. június 24. – ) Greccio Lazio Milánó (2000. május 22. – ) Montevarchi Orvieto Pavia Pratovecchio San Miniato Sant’Anastasia Umbria Verona (2013. december – ) Madaba Għajnsielem Monterrey (1999–) Rabat Hága Sarpsborg Cuzco (1993. október 22. – ) Częstochowa Lisszabon Szentpétervár (2003–) Pretoria Córdoba (1988. november – ) Leganés Zaragoza Yalvaç Abu-Dzabi Glasgow (2007. április 2. – ) Joplin Orlando Sacramento Benevento Gaeta Montpellier Gallipoli Montesarchio Barranquilla (2016–) Palermo Vlagyimir (2013–)
Népesség
Teljes népesség	36 000 fő (2019)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	775 m
Terület	30 km²
Időzóna	EET (UTC 2)
Elhelyezkedése

é. sz. 31° 42′ 16″, k. h. 35° 12′ 22″31.704444444444, 35.20611111111131.704444°N 35.206111°EKoordináták: é. sz. 31° 42′ 16″, k. h. 35° 12′ 22″31.704444444444, 35.20611111111131.704444°N 35.206111°E
Betlehem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Betlehem témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség