Ugrás a tartalomhoz

Belezna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belezna
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Belezna címere
Belezna címere		 Belezna zászlaja
Belezna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterMárkus István (független)[1]
Irányítószám8855
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség596 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,93 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 16° 56′ 10″46.328161°N 16.936050°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 16° 56′ 10″46.328161°N 16.936050°E
Belezna (Zala vármegye)
Belezna
Belezna
Pozíció Zala vármegye térképén
Belezna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belezna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Belezna (horvátul: Belezna[3]) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[4]

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye délkeleti sarkában, a horvát határ közelében helyezkedik el. Belezna határa nyugatról a Principális-csatorna, majd a Mura, amely 1 kilométerrel lejjebb a Drávába folyik. Belezna határában folyik a Visszafolyó-patak a Principális-csatornába, annak torkolatában.

A település ettől mintegy 6 km-re keletre fekszik, alapvetően észak-déli elrendeződésű. A községtől 2 km-re keletre Surd település található.

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

A Mura folyó mellett halad a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, melynek Belezna megállóhelye a település központjától mintegy 5 kilométerre található, már murakeresztúri közigazgatási területen. A megállóhelyen 2021. június 19-én üzemkezdettel megszűnt a személyforgalom, a vonatok megállás nélkül áthaladnak.

Közút

[szerkesztés]

A település kelet felől közelíthető meg közúton, a Nagykanizsa-Zákány-Gyékényes között futó 6804-es útról leágazó, 68 154-es számú bekötőúton, amely a településtől délre (Surdtól mintegy két kilométer távolságban) tér le a rangosabb útból. Ez az elrendezés azt is jelenti, hogy Nagykanizsa felől igen nehézkesen, csak kerülővel elérhető a település, ezért még ma is használatban van (leginkább az útviszonyokkal megbirkózni könnyedén képes járművek által) egy, a településre északról érkező földút, amely a jankapusztai bekötőútról indul.

A települést viszonylag sűrű autóbusz-közlekedés érinti. A Nagykanizsa és Gyékényes között járó buszok hajtanak be a településre.

Hajó

[szerkesztés]

A település határában, a Mura folyón ideiglenesen működik az 1994-ben felújított Zrínyi Miklós-komp, amely Beleznát a horvátországi Alsódomboruval köti össze.

Története

[szerkesztés]

Belezna első említése az 1332–37. pápai tizedjegyzékben fordul elő, mint a segesdi kerület egyik plébániája. A 14. században a Beleznay család birtokolta, ám a 15. századtól más földesurak is feltűntek, pl a Dersfyy család. A tizedjegyzék szerint, temploma és plébániája volt, amely 1560 körül pusztulhatott el.

A 17. században a törökök megszállták, ám komolyabb pusztításokat nem végeztek, mindvégig lakott hely maradt, azonban 1715-ben csak hat háztartása volt. A Beleznay család utódai igyekeztek újra jogot formálni a birtokra, aminek több más tulajdonosa is akadt pl.: Mlinarics Miklós, Festetics Kristóf.

A 19. századelején gróf Festetics László majd a Horváth és a Rüffly család birtokába került a község. A Bezerédj és a Rüffly család is kúriát épített 1860-ban. Belezna fejlődése a kiegyezés után lassú fejlődésnek indult. 1899-ben gróf Zichy Ödön építtette a római katolikus templomot. Az idők során a községhez tartoztak még: Asszonyváriszőlő, Nagydombi-szőlő, Jankapuszta, Sándorpuszta, az utóbbi kettő valószínűleg Zichy Ödön gyermekeiről kapta nevét.

A két világháború között leventeegylet és hitelintézet is működött a községben.[5]

Jankapuszta

[szerkesztés]

Jankapusztán a magyar kormány 1931-ben engedélyezte, hogy az usztasák (horvát fasiszta szervezet) tábort létesítsenek. Németországon és Olaszországon kívül ezen a Gustav Perčec által bérelt 242 kataszteri holdon volt a szervezet egyik kiképzőtábora. A kiképzést a Kárpátaljai hadművelet előkészítésében is részt vevő Papp-csoport végezte a külvilágtól elzárt táborban. Létszámuk kb. 50 fő volt. Az 1934. október 9-én Marseille-ben I. Sándor jugoszláv király és Louis Barthou francia külügyminiszter meggyilkolásában részt vevők közül többen ide menekültek. Az esetnek súlyos következményei lettek: Jugoszlávia ultimátumot adott, hogy Magyarország adja ki a név szerint említett horvát emigránsokat, különben a határnál állomásoztatott katonák behatolnak magyar területre. Gömbös Gyula miniszterelnök november 6–7-én tárgyalt Mussolinivel, ahol a merénylet ügye is szóba került, és ezután egy titkos akcióban repülőgépekkel kimenekítették az érintetteket Olaszországba. Eközben diplomáciailag minden vádat visszautasítottak, és tagadták a tábor létét is, formálisan még elfogatóparancsot is kiadtak a megnevezettek ellen.[5][6][7]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pécsi József (független)[8]
  • 1994–1998: Pécsi József (független)[9]
  • 1998–2002: Pécsi József (független)[10]
  • 2002–2006: Pécsi József (független)[11]
  • 2006–2010: Jancsecz Lajos (független)[12]
  • 2010–2014: Jancsecz Lajos (független)[13]
  • 2014–2019: Bődör István (független)[14]
  • 2019–2024: Bődör István (független)[15]
  • 2024– : Márkus István (független)[1]

Gazdaság

[szerkesztés]

2008-ban itt épül az első magyarországi pelletgyár, 500 M forintos beruházással. Évi 10000 tonna granulátumot gyártanak a környékbeli fűrészüzemek és energiaültetvények beszállításaiból. A termelés 80%-a exportra készül.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
748
744
733
686
601
608
596
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 2,08%, horvát 1,08%, német 0,56%. A lakosok 77-a% római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1,07% reformátusnak, 3,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,06% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2-0,2% szlováknak, szlovénnek, ruszinnak és németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,4% volt római katolikus, 2,3% evangélikus, 1,8% református, 0,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 3,2% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[17]

Nevezetessége

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. ↑ a b Belezna története
  6. ↑ Merénylet Marseille-ben II. (Napi történelmi forrás blog, 2016. január 14.)
  7. ↑ Gaáli Zoltán repülőszázados visszaemlékezése
  8. ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  13. ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  14. ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  15. ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  16. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  17. ↑ Belezna Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belezna&oldid=27551796”