Bednjica
| Bednjica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Lepoglava |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1417 |
| Polgármester | Marijan Škvarić |
| Irányítószám | 42255 |
| Körzethívószám | 385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 171 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 87,65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 292 m |
| Terület | 2,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 13″, k. h. 15° 58′ 37″46.287000°N 15.977000°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 13″, k. h. 15° 58′ 37″46.287000°N 15.977000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bednjica falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Lepoglavához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasdtól 28 km-re nyugatra, községközpontjától 10 km-re északnyugatra a szlovén határ közelében fekszik. Határában a Ravna gora alatt ered a Bednja-folyó, hogy 133 km-es útján a megyét nyugat-keleti irányba átszelve a Drávába torkoljon.
Története
[szerkesztés]A települést 1417-ben a trakostyáni uradalom részeként említik. 1598-ban 9 háztartással "Bednicza" néven szerepel az uradalom falvai között. 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovich György horvát bánnak adta és a 20. századig család birtoka volt. 1857-ben 192, 1910-ben 282 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben 58 háza és 220 lakosa volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.