Ugrás a tartalomhoz

Bedřich Hrozný

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bedřich Hrozný
Bedřich Hrozný (1920-as évek)
Bedřich Hrozný (1920-as évek)
Született1879. május 6.[1][2][3][4][5]
Lysá nad Labem[6][7][8]
Elhunyt1952. december 12. (73 évesen)[9][1][2][4][5]
Prága[10][6][8][7]
Állampolgársága
SzüleiVáclav Hrozný
Foglalkozása
  • orientalista
  • régész
  • író
  • egyetemi oktató
  • hettitológus
  • assziriológus
  • könyvtáros
  • történész
  • tanár
  • filológus
Tisztsége
  • dékán (1926–1927, Károly Egyetem Bölcsészkara, Prága)
  • a Károly Egyetem rektora (1939–1939)
Iskolái
Kitüntetései
  • doctor honoris causa from the University of Toulouse (1945)[11]
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1946)[12]
Bedřich Hrozný aláírása
Bedřich Hrozný aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedřich Hrozný témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bedřich Hrozný (Lysá nad Labem (Lissa an der Elbe), 1879. május 6. – Prága, 1952. december 12.) cseh nyelvész, orientalista, régész, a hettita írás megfejtője, a hettitológia úttörője. A Károly Egyetem egykori rektora.

Élete

[szerkesztés]

Evangélikus lelkész fiaként látta meg a napvilágot. Előbb Prágában, majd Kolínban járt gimnáziumba. Már ekkor megismerte a héber és az arab nyelv alapjait. Felsőiskolai tanulmányait a Bécsi Egyetem teológia karán kezdte, majd a bölcsész karon folytatta. Ott elsősorban nyelveket tanult, valamint a közel-keleti ékírást kutatta. Ezek után orientalisztikát végzett még a Berlini Egyetemen.

1904-ben Ernst Sellin professzorral együtt Törökországba, Szíriába, Palesztinába és Egyiptomba utazott, ahol az ékírásos szövegek fordításában vett részt. Visszatérte után a Bécsi Egyetem könyvtárában dolgozott. Az 1906-ban Kis-Ázsiában felfedezett hettita királyi levéltár, melynek nyelve akkoriban még ismeretlen volt a kutatók előtt, tábláit az első világháború alatt megfejtette és nyelvét az indoeurópai nyelvcsaládba sorolta.

Csehszlovákia létrejötte után a Prágai Egyetem professzora lett. 1924-ben cseh expedíciót vezetett a Közel-Keletre, ahol több lelőhelyen is ásatásokat végzett. 1925-ben Kültepén körülbelül ezer ékírásos agyagtáblát talált, melyek asszír kereskedők dokumentumainak bizonyultak. Hogy a környező területen is ásathasson, meg kellett vásárolnia a területet, melynek tulajdonjogát a csehszlovák államra ruházta. Ezen a területen találták meg Kanis városát, azonban még abban az évben haza kellett térnie.

1929-ben létrehozta az Orientalista levéltárat. Európa számos egyetemén adott elő. 1939-ben lehetősége volt emigrálni, ezt azonban visszautasította, ekkor lett a Károly Egyetem rektora. 1940-ben iskolaügyi miniszternek jelölték, azonban ezt nem fogadta el. 1952-ben lett az új Csehszlovák Akadémia tagja. A Lysá nad Labem-i temetőben nyugszik, maradványait újratemették.

Válogatás műveiből

[szerkesztés]
  • Sumerisch-babylonische Mythen von dem Gotte Ninrag (Ninib). Wolf Peiser, Berlin, 1903
  • Obilí ve staré Babylónií. Hölder in Komm., Wien, 1913
  • Die Lösung des hethitischen Problems, In: Mitteilungen der Deutschen Orient-Gesellschaft 56, 1915, 17-50.
  • Die Sprache der Hethiter, ihr Bau und ihre Zugehörigkeit zum indogermanischen Sprachstamm. J.C. Hinrichs, Leipzig, 1917, TU Dresden, Dresden, 2002 (Neudr.). ISBN 3-86005-319-1
  • Hethitische Keilschrifttexte aus Boghazköi, in Umschrift, mit Übersetzung und Kommentar. Hinrichs, Leipzig, 1919
  • Über die Völker und Sprachen des alten Chatti-Landes. Hethitische Könige. Hinrichs, Leipzig, 1920
  • Keilschrifttexte aus Boghazköi. Bd 5/6. Autographien. Hinrichs, Leipzig, 1921, Zeller, Osnabrück, 1970 (Neudr.)
  • Les inscriptions hittites hiéroglyphiques: essai de déchiffrement; suivi d'une grammaire hittite hiéroglyphique en paradigmes et d'une liste d'hiéroglyphes. Orientální Ústav, Praha, 1933
  • Über die älteste Völkerwanderung und über das Problem der proto-indischen Zivilisation: Ein Versuch, die proto-indischen Inschriften von Mohendscho-Daro zu entziffern. Prag, 1939
  • Die älteste Geschichte Vorderasiens und Indiens. Melantrich, Prag, 1940, 1941, 1943
  • Inscriptions cunéiformes du Kultépé. Bd 1. Prag, 1952
  • Ancient history of Western Asia, India and Crete. New York, 1953

Elismerései és emléke

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  7. ↑ a b Regional Database of the Central Bohemian Research Library in Kladno. (Hozzáférés: 2023. június 20.)
  8. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  9. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Грозный Бедржих, 2015. szeptember 27.
  10. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Грозный Бедржих, 2015. szeptember 28.
  11. ↑ Un savant tchèque à l'honneur (francia nyelven). Societe Editrice Du Monde, 1946. március 26.
  12. ↑ nécrologies (francia nyelven). Societe Editrice Du Monde, 1952. december 19.

Források

[szerkesztés]
  • Bedrich Hrozny (német nyelven). hethitologie.de. [2012. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
  • Bedrich Hrozny (angol nyelven). Britannica Online. (Hozzáférés: 2012. december 12.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bedřich_Hrozný&oldid=27199605”