Batina vára

Batina vára
Utrvda Batina
Ország	Horvátország
Mai település	Donja Batina
Épült	13. század
Elhagyták	(lebontották)
Állapota	terepalakzatok
Típusa	hegyvidéki
Építőanyaga	fa, föld
Elhelyezkedése
Batina vára Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 05′ 55″, k. h. 16° 07′ 18″46.098611111111, 16.121666666667

Batina vára egy középkori várhely Horvátországban, Krapina-Zagorje megyében, a Zlatarhoz tartozó Donja Batina területén.

Fekvése

A vár a Donja Batina fölött emelkedő Gradišće nevű magaslaton állt.

Története

A korabeli dokumentumokban a Gradišće helynevet 1262-ben említik („Mons Graduch” alakban) először IV. Béla király oklevelében a batinai birtok határainak leírása során, melyben a király a birtokot Iván fia Ivánnak, a Batinai család ősének adományozza. A birtok 1430-ig volt utódai kezében, amikor Batinai Erzsébet feleségül ment Kuhinger Istvánhoz. Úgy tűnik, hogy az újdonsült férj vállalkozó kedvű nemesember volt, mert már 1430-ban megszerezte a királytól a vásártartás jogát Batinában. Ez a kiváltság kedvezően befolyásolta magának a településnek fejlődését is, mivel már 1447-ben vásártérrel (forum) rendelkező mezővárosként (oppidum) említették. Erzsébet lányának Andreas Lendakarral kötött házasságával 1458-ban Batina ismét gazdát cserélt. A családnak feltehetően pénzügyi nehézségei akadtak, mivel 1500-ban birtokuk egynegyedét eladták Martin de Predryknek, így új nemesi birtokot hozva létre, Gornja Batina (Felső-Batina) néven. A régi birtok többi része 1568-ig maradt a Lendakar család kezében, amikor már a Kasztellánffy családot említik Batina új társtulajdonosaként. 1596 előtt Batina Safranics László és György, Hersics János és Koscsevics Miklós tulajdonában volt, akit 1598-ban név szerint említenek a batinai kastély uraként. Hogy erődített épület volt-e, az továbbra is kérdés, de az biztos, hogy később a Buzsanics, a Bogáthy, a Pisačić - Hanžeković család és végül Stjepan Jelačić Bužimski volt a birtokosa, aki 1887-ben lebontotta és megépítette a mai kúriát. Bár az 1262-ből származó dokumentum nem említi közvetlenül Batina várát, létezésére a domb nevéből következtetnek, amely kétségtelenül az erőd értelmű „grad” főnévből származik.

A vár mai állapota

Csak sejteni lehet, hogyan nézett ki egykor a batinai vár, de az biztos, hogy a Donja Batinában, a Veliko Selo településrész fölé harminc méterrel magasodó Gradišće nevű meredek domb tetején helyezkedett el. A domb tetején található kis fennsík szabálytalan négyszög alakú, de elég nagy ahhoz, hogy egy kisebb erőd elférjen rajta, és onnan kilátás nyíljon a Batina-patak teljes völgyére, megközelítőleg az északi Belactól a déli Krapina folyóig. Mivel ezen a helyen nincsenek falazott épületre utaló nyomok, feltételezhetjük azt is, hogy védőfalai földből és fából épülhettek fel, vagyis a védőárkok kiásásával nyert földből épített védtöltés tetején emelt palánkként. Egy ilyen viszonylag gyenge, de még mindig szorosan zárt védelmi egységen belül fa lakó- és kereskedelmi épületek is lehettek. A vár még ilyen kicsi védelmi potenciál mellett is a központja lehetett annak a birtoknak, amely a 15. században a várral átellenben fekvő Batina városának kialakulásához vezetett. Létének emlékét Purga településrész nevében őrzik, mely a Szent Jakab plébániatemplom közvetlen közelében található. A város további fejlődését az oszmán inváziók megakadályozták.

Források

• Krešimir Regan: Srednjovjekovne obrambene građevine porječja Krapine II. (horvátul)

További információk

• Darko Antolković blogja (horvátul)