Barkaszó
Barkaszó | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Bátyú község |
Rang | falu |
Irányítószám | 89654 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2236 fő (2002)[1] /- |
Magyar lakosság | 1452 |
Népsűrűség | 653,8 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 106 m |
Terület | 3,42 km² |
Időzóna | EET, UTC 2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 21′ 55″, k. h. 22° 29′ 20″48.365278°N 22.488889°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 55″, k. h. 22° 29′ 20″48.365278°N 22.488889°E | |
Barkaszó (ukránul Баркасове (Barkaszove / Barkasove), oroszul Баркасово (Barkaszovo / Barkasovo), szlovákul Barkasová) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Földrajz
[szerkesztés]Szernye társközsége, Munkácstól 18 km-re délnyugatra fekszik.
Népesség
[szerkesztés]Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar berek és aszó (= száraz medrű patak) főnevek összetétele.
Történelem
[szerkesztés]1312-ben Burkuzlou néven említik először, mint a Baksa nemzetséghez tartozó Folunag (dictus) Miklós fia Miklós birtokát, kitől azonban Károly Róbert király a birtokot még ez évben elkobozta és Tamás ispán fia Donch mesternek adományozta. 1315-ben Tamás ispán fiai László és Donch a birtokot cserébe adták Sándor ispánnak és fiának Imrének. Már 1806-ban volt iskolája, ma középiskola működik itt. 1910-ben 1141, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 2170 lakosából 1770 (75%) magyar nemzetiségű. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma - 1809 és 1818 között épült. épült. 1835-ben egy tűzvészben megrongálódott, 1873-ban állították helyre.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Györffy György: Beregvármegye.
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X