Ugrás a tartalomhoz

Balatonvilágos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Balatonaliga szócikkből átirányítva)
Balatonvilágos
A magaspart a Táncsics Mihály utca végén
A magaspart a Táncsics Mihály utca végén
Balatonvilágos címere
Balatonvilágos címere		 Balatonvilágos zászlaja
Balatonvilágos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterTakács Károly Béla (független)[1]
Irányítószám8171
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1342 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,21 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 28″, k. h. 18° 09′ 55″46.974389°N 18.165281°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 28″, k. h. 18° 09′ 55″46.974389°N 18.165281°E
Balatonvilágos (Somogy vármegye)
Balatonvilágos
Balatonvilágos
Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonvilágos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonvilágos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonvilágos (németül: Wilagosch am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Balaton déli partjának legkeletibb települése.Területén áthalad az M7-es autópálya. Budapest felől érkezve 90 km megtétele után az első település a tó partján. Központján a 7118-as számú mellékút halad keresztül, amely a 7-es főúttal és a 71-es főúttal is összekapcsolja a három vármegye találkozásánál fekvő, nyugatról Siófok (Somogy vármegye), délkeletről Enying (Fejér vármegye), északról pedig Balatonfőkajár (Veszprém vármegye) által határolt települést.

A part a volt MSZMP-üdülő romos központi épülete felöl; a fa mögött a Kádár-sziget bújik meg.

A tó medre itt is, mint a déli part túlnyomó részén homokos, a part közelében sokáig sekély, lassan mélyül, így az úszni nem tudók is akár több száz méterre bemerészkedhetnek a vízbe. A településen mintegy 400 család él, de a nyári szezon idején a lakók száma természetesen megnövekszik.

A településen a legszebb kilátás a Panoráma-kilátóról nyílik: itt merített ihletet balatoni képeihez Mészöly Géza és Csók István festő is. (Utóbbiról nevezték el a magasparton húzódó sétányt.)

A település földrajzilag két részre oszlik: a magasparton elterülő falura (ez a nagyobbik rész) és a keskeny, part menti nyaralósorra. A két rész között mintegy 37 méter szintkülönbség van.[3] (A tó keleti partját övező magaspart ezen a szakaszon a legmagasabb.) Átjárás e két rész között a Club Aligán (volt pártüdülő) keresztül, egy meredek aszfaltozott úton, vagy gyalogosan a polgármesteri hivatal felől a löszfalon lemenő lépcsőn át lehetséges. Nagyobb kerülővel az alsó nyaralósorról is indul egy szűk, aszfaltozott út.

Balatonvilágoshoz tartozik Balatonaliga is.

Idegenforgalmi szempontból a Balaton turisztikai régióhoz és a Balaton turisztikai és idegenforgalmi marketing régióhoz tartozik. A község önkormányzata közös önkormányzati hivatalt tart fenn, melynek székhelye Siófokon van.

A község területe mintegy 2900 hektár, lakónépessége hozzávetőleg 1300 fő, a területén található lakások száma pedig több mint 600.

Története

[szerkesztés]

A fiatal település két üdülőtelep, Aliga és Világos egyesüléséből jött létre. A sekély víz, a homokos meder, a csendes környezet kiváló kikapcsolódást nyújt a kisgyermekes üdülni vágyók részére. A község története valójában 1961-től számítható, hiszen addig Balatonfőkajárhoz tartozott, s csak ekkor vált önálló községgé. Aliga és Világos az 1950-es években is csak pár nyaralóból álló fürdőtelep volt. Elnevezése szintén jellegzetes. Aliga valószínűleg egy régi csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről. Balatonvilágos először egy 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt Világos-major néven .

A déli vasút 1863-as megépítését követően, a 20. század első éveiben elkezdték a Balaton partjának kimérését, a terület feltöltését és (először a vízparton) egy nyaralótelep építését. Akkor már két vasútállomás is volt a mai község területén: Balatonaliga és Balatonvilágos, és később még egy feltételes megállóhellyel, Gamászával bővült is a sor. A Világoshoz tartozó Alsótelepen 12 épület, egy szálloda és egy vendégfogadó állt, Aligán pedig akkor építették a Rákóczi és a Terézia Szállodát. A következő tíz évben felépült a Klára-telep (a mai Rákóczi utca környéke), ahol többnyire nagyobb épületeket emeltek, melyeknek többsége módosabb polgárok, köztisztviselők tulajdonában állt. Ugyancsak megkezdődött az Alsó-telep (a mai Zrínyi utca) beépítése, többnyire tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületeivel.

1912-ben megalakult a Balatoni Yacht Club (BYC), az első polgári egyesület, amelynek jelentős érdemei voltak a balatoni vitorlássport fejlesztésében. Nem véletlen, hogy Balatonvilágoson rendezték meg az ország első női vitorlásversenyét, sőt a klub kérésére a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1913-ban még egy kikötő megépítésére is ígéretet tett. Ez a kikötő azonban csak a második világháború után készült el, s akkor sem az üdülők számára.

Az volt MSZMP-üdülő egyik nyaralója

Aliga és Világos önállósodási kérelmét az 1929. évi 16. törvény alapján Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban hagyta jóvá, miután a Balatoni Szövetség az 1929. decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalt róla. Korábban a település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott. A harmincas években a gyors fejlődés nem kis mértékben az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok közötti jó kapcsolatnak és együttműködésnek volt köszönhető. Később ez a fejlődés megtorpant, és az 1960-as évekig nem is folytatódott.

A mai Balatonvilágost 1961. március 1-én hozták létre három településrész, Balatonaliga, Balatonvilágos és Dióstelep egyesítésével. A hatvanas évek végétől az akkori gazdaságpolitikának megfelelően számos nyaralótelket alakítottak ki, és a helyi Petőfi termelőszövetkezet is lakótelkeket mért ki tagjai számára. A hetvenes években a telekkialakításoknak köszönhetően jelentős fejlődésnek indult a község: főleg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közreműködésével.

A rendszerváltást követően megnyíltak a még 1948 és 1952 között épült[4][5][6] egykori MSZMP-üdülő kapui is. 2003-ban itt forgatták Török Ferenc Szezon című filmjét, majd 2004-ben Zsédenyi Adrienn Motel című videóklipjét.[7] Kádár János és Fidel Castro hajdani nyaralója kivételével a volt pártüdülő romos épületeit 2020 elején elkezdték lebontani.[8][9][10]

A parton a legutolsó szálloda 1980-ban készült el.[11][12][13]

A magasparton, a vasútállomás közelében eredetileg a pártüdülő dolgozói számára épült a Gagarin lakótelep.[14]

Balatonvilágos 2013. január 1-jéig Veszprém vármegyéhez tartozott, de akkor helyi népszavazás eredményeként Somogy vármegyéhez csatolták.

Címer

[szerkesztés]

Balatonvilágos története csak 1961-ben kezdődött, így jelképet alkotó nevezetessége, jellegzetessége, hagyománya nincs.

Címere pajzsának alakja a település rövid múltjának megfelelően modern formájú.

Tény azonban, hogy a mai Club Aliga kikötőjénél és a balatonaligai állomás területén régészek olyan római kori leletekre, használati tárgyak maradványaira bukkantak, amelyek tanúsága szerint e területen éltek emberek, s esetleg falu is volt valaha. Fennmaradt például egy szőlőlenyomatú tál maradványa, amely a veszprémi múzeumban látható. Ez indokolja a címer felső részében lévő s a helyi szőlészetre utaló szőlőfürtöt.

A nap szerteágazó sugaraival a napsütötte órák nagy számát, a vitorlás a vízpartot, a kék szín pedig a Balaton vizét jelképezi.

A címert a magaspartot szimbolizáló zöld sáv osztja felső és alsó részre.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Polgármester
1990–1994 Kovács Béla független[15]
1994–1998 független[16]
1998–2002 Fekete Barnabás független[17]
2002–2006 független[18]
2006–2010 független[19]
2010–2014 független[20]
2014–2019 független[21]
2019–2024 Takács Károly független[22]
2024– Takács Károly Béla független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1195
1178
1153
1307
1316
1347
1342
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,4% görögnek, 0,2-0,2% bolgárnak, cigánynak, szlováknak és románnak, 0,1-0,1% horvátnak és örménynek, 4,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A vallási megoszlás a következő: római katolikus 27,5%, református 7,8%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 23,1% (39,3% nem nyilatkozott).

2022-ben vallása szerint 24,8% volt római katolikus, 8% református, 1,1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 20,3% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[23]

Sport

[szerkesztés]

A településen működik a Mozdulj Világos sportegyesület.

A településen a helyi karateklub, a Rudniczai dojo több versenyre is versenyzőket készít fel.

Turizmus

[szerkesztés]

A Club Aliga szállodacentrum a Balaton-part egyik turisztikai szolgáltató centruma.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Kilátás a magaspartról
    Kilátás a magaspartról
  • Vízkiemelő körgát a Balatonban a magaspartról[24]
    Vízkiemelő körgát a Balatonban a magaspartról[24]
  • A Rákóczi-emlékmű
    A Rákóczi-emlékmű
  • A kikötő
  • Kilátás az akarattyai és a kenesei magaspartra a Kádár-szigetről
    Kilátás az akarattyai és a kenesei magaspartra a Kádár-szigetről

Kultúra

[szerkesztés]

2003 nyarán itt forgatták Török Ferenc 2004-ben bemutatott Szezon című filmjének balatoni jeleneteit.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zsuppán András - Elmebaj Aligán: omlékony magaspart tetejére építene lakóparkot a NER-elit (Válasz Online, 2023.02.22.)
  4. ↑ Szűcs Gyula - Rákosinál csak Kádár imádta jobban a Balatont (Index.hu, 2015. október 5.)
  5. ↑ Itt balhéztak a Biszku lányok - Index.hu Youtube csatorna 2012 (2019. október 22.)
  6. ↑ Szőcs Gyula - Balatonnál sül a lángos, itt nyaralt a Kádár János (nerdblog.blog.hu, 2015. október 12.)
  7. ↑ SZEZON - Forog Török Ferenc új filmje - kultura.hu, 2004.05.17
  8. ↑ Fónai Imre - Kádár villája marad, Aczélét már elbontották / Tiborczék már „darálják” az egykori pártüdülőt (Magyar Narancs, 2020. február 26.)
  9. ↑ Kovács Dániel - Kádár nyaralója marad, de a balatonaligai pártüdülő nagy részét elbontják (Építészfórum, 2020. március 27.)
  10. ↑ Zsuppán András - Elsöpri Aliga elvarázsolt világát a NER-közeli óriásfejlesztés (Válasz Online, 2021. június 25.)
  11. ↑ Hurták Gabriella - CLUB ALIGA, egy sajátos építészeti arculat kialakulása (BME Építészmérnöki Kar - Építőművészeti Doktori Iskola, 2016-2017)
  12. ↑ Hurták Gabriella - Egy elveszett világ / A Club Aliga építészeti emlékei (Építészfórum, 2018)
  13. ↑ Walton Eszter - A balatonaligai pártüdülő sorsa (tanulmánykötet fényképekkel, 2017)
  14. ↑ Mester Nándor - Ilyen az élet Magyarország legkisebb lakótelepén: Te beköltöznél? fotók (hellovidek.hu, 2020.02.24.)
  15. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  17. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  18. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  19. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  20. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  21. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  22. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  23. ↑ Balatonvilágos Helységnévtár
  24. ↑ A szerelmet hozó Panoráma-kilátó. csodalatosbalaton.hu. (Hozzáférés: 2022. május 9.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatonvilágos&oldid=27483869”