Bajmok

Bajmok
A római katolikus templom és az ortodox templom harangtornya
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bácskai
Község	Szabadka
Rang	falu
Alapítás éve	1462
Irányítószám	24210
Körzethívószám	381 24
Rendszám	SU
Népesség
Teljes népesség	7414 fő
Népsűrűség	64,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	134 m
Terület	133,7 km²
Időzóna	CET, UTC 1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 04″, k. h. 19° 25′ 24″45.967777777778, 19.423333333333
Bajmok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajmok témájú médiaállományokat.

Bajmok (horvátul: Bajmak, németül: Nagelsdorf, latinul: Baymok) falu Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.

Fekvése

Magyarország határától 9 km-re délre, Szabadkától 23 km-re délnyugatra, Zombortól 33 km, Topolyától 29 km, Újvidéktől 101 km távolságban.

Lakossága

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
11 188	10 829	11 117	10 307	9586	8620	8586

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
szerbek	2900	33,77
magyarok	2450	28,53
bunyevácok	1266	14,74
horvátok	700	8,15
jugoszlávok	454	5,28
montenegróiak	102	1,18
németek	31	0,36
macedónok	14	0,16
cigányok	13	0,15
albánok	13	0,15
muzulmánok	10	0,11
szlovének	7	0,08
ruszinok	4	0,04
szlovákok	3	0,03
csehek	2	0,02
románok	1	0,01
egyéb/ismeretlen

A magyarok, bunyevácok, horvátok és németek többsége hagyományosan katolikus, a szerbek és montenegróiak többnyire ortodox vallásúak.

Története

Lakott település már az első században. A kálváriadomb közelében jelentős számú szarmata és avar sírhelyet találtak az 1. századból, illetve a 4. századból.

1462-ben falunak említik. Nagyfénnyel és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot.

A török veszedelem elmossa a vidék magyar lakosságát, helyükre főleg szerbek húzódnak fel a Balkánról. 1744-ben a főleg katonáskodással foglalkozó szerbek nagy része elhagyja a vidéket.

1785-ben 130 magyar és 88 bunyevác család települ Bajmokra, majd őket követik a németek több hullámban.

A magyarok főleg Szabadkáról, a Pest megyei Törtelből, a Nagykátai járásban lévő Kókáról, a Kiskőrösi járásban lévő Kecelről, valamint Karcagról és Kalocsa környékéről érkeztek.

A német lakosság betelepülésének pontos idejét nem tudjuk. Az 1791-es adókönyvek Bajmokra vonatkozó részei már tartalmaznak német hangzású neveket. A nevek alapján arra lehet következtetni, hogy a bajmoki németek a környező falvakból – Bácsalmás, Baja, Csátalja, Csonoplya, Hódság, Apatin, Őrszállás – települtek át a faluba.

1900-ban Bajmok lakossága összesen 8217, ebből:

• 3599 magyar
• 1980 bunyevác
• 1980 német
• 21 szerb
• 8 szlovák
• 10 egyéb

A trianoni békeszerződésig Bajmok Bács-bodrog vármegyéhez tartozott.

Az 1931-es népszámlálás szerint 11326 lakosa volt, ebből:

• 4597 (40,6%) jugoszláv
• 4276 (37,8%) magyar
• 2347 (20,7%) német
• 79 zsidó
• 16 orosz

A második világháború végéig Bajmok lakosságának mintegy egyharmada német volt. 1944-ben a falu német lakosságát kollektív bünösség vádja alatt kitelepítették, helyükre pedig szerbeket költöztettek főleg a horvátországi Likából. A délvidéki vérengzéseknek 78 magyar és 2 német nemzetiségű személy esett áldozatul.

Bajmok nemzetiségi arányai újabban az 1990-es évek balkáni háborúi során változtak jelentősen, ismét a szerbek javára. Szerb menekültek érkeztek Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból is.

További információk

• Bajmok története Archiválva 2009. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben