Ugrás a tartalomhoz

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(BME szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a Budapesti Műszaki Egyetemről szól. Hasonló címmel lásd még: műszaki egyetem.
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A központi „K” épület a Duna felől 2007-ben
A központi „K” épület a Duna felől 2007-ben
Alapítva1782
AlapítóII. József magyar király
Rövid névBME
HelyMagyarország, Budapest
Korábbi neveiInstitutum Geometricum
József Ipartanoda
Királyi József Műegyetem
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Műszaki Egyetem
Típusállami egyetem
Campus területe315 000 m²
Oktatók száma1200 fő (2021)
Tanulólétszám20 152 (2019)
Hallgatói létszám21 836 fő (2021)[1]
RektorCharaf Hassan (2024. július 1. – )
Tagság
  • Top Industrial Managers for Europe
  • Agence universitaire de la Francophonie
  • Coalition for Advancing Research Assessment
Elérhetőség
Cím1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-9.
Postacím1521 Budapest, Pf. 91.
Elhelyezkedése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Budapest belső részének)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 03′ 22″47.479850°N 19.056080°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 03′ 22″47.479850°N 19.056080°E
Térkép
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem weboldala
Az IB028 előadó a BME I épületében
Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).

Az 1990-es években újabb tudományágak oktatása indult el a BME-n, melynek keretében 1998-ban megalakult a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar,[2] valamint a Természettudományi Kar.[3] Így ma már nyolc karával és több mint 24 000 hallgatójával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme.

A keleti homlokzat
A K épület

A HVG 2024-es felsőoktatási rangsora szerint a BME a 2. legjobb egyetem Magyarországon.[4]

Fekvése

[szerkesztés]

Az egyetem épületei Budapest XI. kerületében, Lágymányoson találhatók. Jó részük egyetlen tömbben, a Műegyetem rakpart – Budafoki út – Irinyi József utca által bezárt háromszögben van, de az Infopark mellett is van már két oktatási épület, az I és a Q.

Az egyetem legnagyobb, központi épületét, a „K”-t 1904-1909 között építették Hauszmann Alajos tervei alapján.

Története

[szerkesztés]

Előzmények

[szerkesztés]

A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében – alapított, Institutum Geometricum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt. Az önálló mérnökképzés irányába tett újabb lépés a Mária Terézia magyar királynő által 1777-ben kiadott Ratio Educationis volt. E törvény a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt helyezett – különösen a felsőoktatás területén – a reáliák oktatására. Egy leendő mérnökképző intézet létrehozását az alapos mérnöki ismeretekkel rendelkező szakemberek iránti egyre nagyobb igény indokolta.

Institutum Geometricum

[szerkesztés]

Az Institutum Geometricum hivatalos megalapítására 1782. augusztus 30-án került sor, ezen a napon írta alá II. József magyar király az alapító rendeletet. Az intézetet az uralkodó a tudományegyetem bölcsészeti karához kapcsolta, ezzel a mérnökképzést egyetemi szintre emelte. Az Institutum Geometricum volt a második polgári mérnökképző intézet Európában (első a Selmecbányai Bányászati Akadémia 1770-től bánya-, és kohómérnök képzéssel), amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, 12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École polytechnique-ben. A rendeletben az alapítás indoklásán kívül még egy fontos határozat található, amely Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, s erről bizonyítványt szerzett.

Az Intézetben oktatott főtárgy maga az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították, Buda és Pest környékén tartandó terepgyakorlatokkal kiegészítve. Melléktárgyként a mechanika és a mezőgazdaságtan szerepelt, amelyek hallgatása ugyan kötelező volt, de csak járulékosan, kisebb óraszámban. A tanulmányokat külön elméleti és külön gyakorlati részből álló szigorlattal kellett lezárni. A 19. század elején az ipari fejlődés Magyarországon is fellendült. A különböző iparágak, a kereskedelem, a közlekedés fejlesztése olyan szakemberigényt támasztott, amelyet a kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képző Institutum nem tudott kielégíteni. A törekvések középpontjában azonban már nem az Institutum Geometricum megreformálása, hanem az önálló magyar műegyetem felállításának terve állt.

József Ipartanoda

[szerkesztés]

V. Ferdinánd király írta alá az Ipartanoda megalapításáról szóló rendeletet, amely 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit. Ugyanebben az évben vette fel az intézet József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. Az intézetben a tanulmányi idő három év volt. Az első, előkészítő év után a képzés három osztályra vált szét, úgymint technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve a magyar volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a Mérnöki Intézetet 1850. szeptember 29-én császári rendelettel megszüntették, és hozzácsatolták az 1846-ban felállított Ipartanodához. Ez az intézkedés azonban nemcsak az Institutumot számolta fel, hanem két évtizedre a magyarországi, egyetemi szintű, polgári mérnökképzést is.

Joseph Industrieschule

[szerkesztés]

Az Institutum és az Ipartanoda összevonásából a Joseph Industrieschule jött létre. Az intézet oktatási nyelve a német volt. 1850-ben az előkészítő osztályt előbb két évfolyamosra bővítették, majd a következő évben megszüntették, s helyette háromosztályos főreáliskolát állítottak fel. Felszámolták a gazdasági és kereskedelmi osztályokat is, csak a technikai osztályban folyt tovább a képzés.

Joseph Polytechnicum

[szerkesztés]

1856. szeptember 30-án írta alá Ferenc József császár azt az előterjesztést, amely az Industrieschulét Joseph Polytechnicum néven felsőfokú tanintézetté emelte. Az új szervezeti szabályzat szerint a Polytechnicum tanulmányi ideje négy év volt, s az oktatás két – előkészítő és technikai – osztályban folyt. A hároméves technikai osztályban a tanszabadság alapján a hallgatók maguk választhatták az érdeklődési körüknek megfelelő műszaki és gazdasági tárgyakat. A politikai helyzet változása most is éreztette hatását az intézményben. 1860-ban visszaállították a magyar nyelvű oktatást. Stoczek József lett az iskola igazgatója, amely ettől kezdve a politechnikum helyett a Királyi József Műegyetem elnevezést használta, ugyan továbbra sem adhatott ki mérnöki oklevelet. A kiegyezés (1867) után a technikai osztályon belül elkülönítették a gépészek, az általános mérnökök és a vegyészek képzését. Az előbbi kettőnél már öt, míg az utóbbinál három év volt a tanulmányi idő. Eötvös József 1870. április 7-én terjesztette a képviselőház elé törvényjavaslatát a József Műegyetem újjászervezéséről. A törvényjavaslat tárgyalásában Eötvös váratlan halála kisebb késedelmet okozott ugyan, de az Országgyűlés végül is elfogadta azt, s 1871. július 10-én Ferenc József is jóváhagyta a József Műegyetem új szervezeti szabályzatát.

Királyi József Műegyetem

[szerkesztés]
Az Egyetem pecsétje 1882-ből

Az 1871/72-es tanévvel kezdte meg működését a Királyi József Műegyetem, amely a világon az első olyan műszaki felsőoktatási intézmény volt, amely a nevében az egyetem szót viselte. Az 1871-ben felállított három szakosztály az egyetemes, a mérnöki és a gépészmérnöki volt. Az építészi és vegyész szakosztály hely- és tanerőhiány miatt csak az 1873/74-es tanévben kezdte meg működését a mérnöki, illetve az egyetemes szakosztály keretén belül. Az egyetemes szakosztály első dékánja id. Szily Kálmán, a mérnökié Kruspér István, a gépészmérnökié Bielek Miksa volt.

A szabályzat által előírt tanulmányi rend értelmében, a középiskolai érettségivel belépett hallgatók az egyetemes szakosztályban kezdték meg tanulmányaikat, ahol két éven át természettudományi és más általános tárgyakat hallgattak, s ezután léphettek át a választott hároméves technikai szakosztályba. A tanulmányokat szigorlatokkal kellett befejezni, ezek eredményes letétele után a hallgatók mérnöki, gépészmérnöki, építészi, illetve vegyészi (1907-től vegyészmérnöki) oklevelet kaptak. Ezek szövege a Pesti Tudományegyetemétől eltérően magyar nyelvű volt.

A Műegyetem 1901-ben jutott az egyetemi jogok teljességének birtokába, amikor megkapta a doktori cím adományozásának jogát, amellyel először 1902-ben élt. A Műegyetemen felavatott első műszaki doktor Zielinski Szilárd volt, aki később az út- és vasútépítéstan professzora lett.

Az egyetem mai helyszínén az 1838-as árvíz utáni évtizedekben kezdték meg a folyamszabályozást, amelynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart, a Kopaszi-gát őse, a 3 km hosszú Kopaszi párhuzammű megépítése lett 1870–1876 között: ez választotta le a hegy alatti szakaszon kiszélesedő Dunáról a Lágymányosi-tó területét. A tavat a József Nádor Műszaki Egyetem építésekor kezdték el déli irányba haladva fokozatosan feltölteni. Az 1881–1886 között feltöltött területen elsőként az 1896-ban elkészült Ferenc József hídtól (ma Szabadság híd) délre, a lágymányosi Egyetemváros részeként a 7,2 hektáron elterülő Műegyetem központi kampuszait építették fel.[5][6] Elsőként a Szent Gellért téri CH, utolsóként az 1909-re kiépült Műegyetem rakparton álló K épületekkel, 1904 és 1909 között készült el Hauszmann Alajos, Pecz Samu és Czigler Győző tervei alapján.[7][8]

Így az intézmény az 1909/10-es tanévet már Budán, Lágymányoson kezdhette meg.

Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

[szerkesztés]

1934-ben az egyetem ismét jelentős szervezeti változáson ment keresztül. Költségvetési csökkentésre hivatkozva megalapították a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. Az új egyetemen öt kart (mérnök és építészmérnöki; gépész- és vegyészmérnöki; bánya-, kohó- és erdőmérnöki; mezőgazdasági és állatorvosi; közgazdaságtudományi) szerveztek. Az 1934/35-ös tanévet már az új szervezeti formában kezdte meg a Műegyetem, amely a maga 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált.

A második világháború végén az egyetem területén is harcok dúltak, aminek következtében az épületekben és főleg a berendezési tárgyakban, felszerelésekben hatalmas kár keletkezett. 1944 decemberében a Magyarországot megszálló németek a végzős egyetemistákat és a tanárok nagy részét Németország felé indították. A kényszerkitelepítés célja a műszaki értelmiség kimenekítése volt az ostromból, hogy legyen majd, aki újjáépíti a német és magyar lerombolt városokat.[9] A több csoportra szakadt egyetemisták kálváriája közel 2 évig tartott, sokan csak 1946-ban tértek vissza.[10]

Budapesti Műszaki Egyetem

[szerkesztés]
Együttműködő Okos Közlekedési Rendszerek Munkacsoport megalakulása (BME, 2016. május 11.)

Az ezerkilencszáznegyvenes évek második felében az egyetemből sorra kiváltak a korábban karként integrálódott egyetemek, ezt követően az Elnöki Tanács 1949-ben megalapította a Budapesti Műszaki Egyetemet. A régi egyetem mérnöki és építészmérnöki, valamint gépész és vegyészmérnöki karának négy osztálya önállósult, s Mérnöki (Építőmérnöki), Építészmérnöki, Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki Karrá szerveződött. A Gépészmérnöki Kar elektrotechnikai tagozatából – Európában meglehetősen későn – létrehozták a Villamosmérnöki Kart. 1950 és 1957 között Hadmérnöki Kar is működött az egyetemen, amelybe a harmadik évtől jelentkezhettek a többi kar hallgatói. Az 1940–50-es évek fordulóján nagy, elsősorban mennyiségi fejlődésen ment át az egyetem. 1952-re a hallgatók létszáma 1285-re, az oktatóké 979-re nőtt. 1949 és 1951 között 23 új tanszék létesült.

Az 1950-es évek első felében ismét többször átszervezték az egyetemet. 1952-ben a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult, Építőipari Műszaki Egyetem néven. Időközben, 1951-ben önálló Közlekedési Műszaki Egyetemet létesítettek Szegeden, amely 1952-ben Szolnokra költözött. Ezt 1955-ben Budapestre helyezték át, és Közlekedési Üzemmérnöki Karként beleolvasztották az Építőipari Műszaki Egyetembe, létrehozva ily módon az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet. Az a furcsa szituáció állt elő, hogy egy helyen, sokszor közös épületeket és laboratóriumokat használva működött két önálló, saját apparátussal rendelkező egyetem. Ez az állapot 1967-ben szűnt meg, amikor az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet beolvasztották a Budapesti Műszaki Egyetembe. Az ekkor létrejött hat karú egyetem húsz éven keresztül működött ebben a formában.

A nagyarányú fejlesztés ismét helyhiányt eredményezett. Ennek feloldása a 19. század végi szerencsés helykiválasztás folytán már nem költözködésben, hanem csak bővítésben nyilvánult meg. 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épület készült el az egyetemváros területén.

Az eltelt mintegy fél évszázadban nemcsak folyamatos átszervezések történtek, de kisebb-nagyobb tanrendi változások is. A képzési idő 1956-ban állapodott meg a ma is általános tíz félévben. Az ötvenes évek oktatását a nagyfokú szakosodás jellemezte. Ezen változtatott az 1960-ban megindult, úgynevezett III. felsőoktatási reform, amely csökkentette a karokon a szakok számát. Lényeges eleme volt a reformnak a tíz hónapos üzemi gyakorlat tantervbe iktatása. A bolognai folyamat 1993 szeptemberétől megkövetelte a kreditrendszer folyamatos, évfolyamonkénti bevezetését. 1984-től angol nyelvű oktatás is folyik, amely 1988-ban orosz nyelvű robottechnikai képzéssel, 1991-ben francia, 1992-ben német nyelvű képzéssel egészült ki. Az utóbbi kettőt a magyar hallgatók részére szervezték. 1997-ben – az ország többi egyeteméhez hasonlóan – a Műegyetemen is beindult a költségtérítéses képzés.

A doktori cím adományozásában is történtek változások. Az 1901-ben elnyert jogot az új, szovjet rendszerű tudományos fokozatok bevezetése miatt – a többi egyetemhez hasonlóan – a Műegyetem is elvesztette, s csak 1957-ben kapta vissza. Az 1991 őszén beindult doktoranduszképzés már szervezett formában, hároméves nappali, valamint levelező oktatás keretében tette lehetővé a doktori cím (PhD, DLA) elnyerését 19 műszaki, természettudományi, gazdaságtudományi és művészeti területen. A 2016/2017 őszi szemeszter óta 2 2 éves doktori képzési formában folyik tovább a leendő doktorok képzése.

Az oktatás átalakulása szervezeti változásokat is szükségessé tett. Ezek elsősorban intézetek megszüntetésében, illetve tanszékek átalakításában nyilvánultak meg, de néhány változás az egyetem kari szervezetét is érintette. 1987. július 1-jén megalakult a Természet- és Társadalomtudományi Kar. Az alig több mint egy évtizede létrehozott fakultás 1998-ban Természettudományi, illetve Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar néven kettévált. A két új karral jelenleg nyolc fakultás működik. A kari struktúrában bekövetkezett változás az intézmény elnevezésében is megmutatkozott; 2000. január 1-jétől az egyetem új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A BME épületei a Duna-parton

Karok, képzések

[szerkesztés]

Az egyetemen jelenleg nyolc kar működik.

Építészmérnöki Kar (ÉPK)[11]

[szerkesztés]
Bővebben: BME Építészmérnöki Kar

Alapítás éve: 1873

A karon működő akkreditált alapszak:

  • építészmérnöki

A karon működő akkreditált osztatlan képzés:

  • építészmérnöki

A karon működő akkreditált mesterszak:

  • építész

Építőmérnöki Kar (ÉMK)[12]

[szerkesztés]

Alapítás éve: 1782

A karon működő akkreditált alapszak:

  • építőmérnöki

A karon működő akkreditált mesterszakok:

  • földmérő- és térinformatikai mérnöki (angol nyelven)
  • földmérő- és térinformatikai mérnöki (magyar nyelven)
  • infrastruktúra-építőmérnöki (angol nyelven)
  • infrastruktúra-építőmérnöki (magyar nyelven)
  • szerkezet-építőmérnöki (angol nyelven)
  • szerkezet-építőmérnöki (magyar nyelven)

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)[2]

[szerkesztés]

Alapítás éve: 1998

A karon működő akkreditált alapszakok:

  • gazdálkodási és menedzsment
  • kommunikáció és médiatudomány
  • műszaki menedzser
  • nemzetközi gazdálkodás
  • pénzügy és számvitel
  • szakoktató

A karon működő akkreditált mesterszakok:

  • kommunikáció- és médiatudomány
  • műszaki menedzser
  • pénzügy (angol nyelven)
  • pszichológia
  • regionális és környezeti gazdaságtan (angol nyelven)
  • regionális és környezeti gazdaságtan (magyar nyelven)
  • vezetés és szervezés (angol nyelven)
  • vezetés és szervezés (magyar nyelven)
  • marketing
  • Master of Business Administration (MBA)
  • számvitel
  • tanári 2 félév közgazdásztanár
  • tanári 2 félév mérnöktanár
  • tanári 4 félév közgazdásztanár
  • tanári 4 félév mérnöktanár

Gépészmérnöki Kar (GPK)[13]

[szerkesztés]

Alapítás éve: 1871

A karon működő akkreditált alapszakok:

A karon működő akkreditált mesterszakok:

  • épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök
  • gépészeti modellezés (angol nyelven)
  • gépészmérnöki
  • ipari terméktervező mérnöki
  • mechatronikai mérnöki
  • energetikai mérnöki

Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK)[14]

[szerkesztés]
Bővebben: BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Alapítás éve: 1951

A karon működő akkreditált alapszakok:

  • jármű-üzemmérnöki (Zalaegerszeg)
  • járműmérnöki
  • közlekedésmérnöki
  • logisztikai mérnöki

A karon működő akkreditált mesterszakok:

  • autonóm járműirányítási mérnöki (angol nyelven)
  • járműmérnöki
  • közlekedésmérnöki
  • logisztikai mérnöki

Természettudományi Kar (TTK)[3]

[szerkesztés]

Alapítás éve: 1998

A karon működő akkreditált alapszakok:

A karon működő akkreditált mesterszakok:

  • alkalmazott matematikus (angol nyelven)
  • alkalmazott matematikus (magyar nyelven)
  • fizikus
  • számítógépes és kognitív idegtudomány

Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK)[15]

[szerkesztés]

Alapítás éve: 1873

A karon működő akkreditált alapszakok:

  • biomérnöki
  • környezetmérnöki
  • vegyészmérnöki

A karon működő akkreditált mesterszakok:

  • biomérnöki
  • gyógyszervegyész-mérnöki
  • környezetmérnöki
  • műanyag- és száltechnológiai mérnöki
  • vegyészmérnöki (angol nyelven)
  • vegyészmérnöki (magyar nyelven)

Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK)[16]

[szerkesztés]
Bővebben: BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Alapítás éve: 1949

A karon működő akkreditált alapszakok:

  • mérnökinformatikus
  • üzemmérnök-informatikus
  • villamosmérnöki (Budapest)
  • villamosmérnöki (Hatvan)

A karon működő akkreditált mesterszakok:

  • egészségügyi mérnöki
  • gazdaságinformatikus
  • mérnökinformatikus
  • villamosmérnöki
  • űrmérnöki

Könyvtárak

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A BME könyvtárának egykori freskója

A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára (BME-OMIKK)[17] másfél évszázados múltra tekint vissza. 1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME egyik elődintézményének, a József Ipartanodának, amely a könyvtár leltárkönyvének az első tételeként lett bejegyezve. Ezt az időpontot tekintjük a könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt.[18]

Az egyetem legismertebb és legimpozánsabb könyvtára a Kö (könyvtár) épület, mely neobarokk stílusban épült Pecz Samu tervei alapján 1909-ben. Az épületet a Sóhajok-hídja köti össze a központi épülettel.

Kollégiumok

[szerkesztés]

A kollégiumok között bizonyos szintig szabad átjárás van a hallgatóknak, viszont minden kollégium kiemelten kapcsolódik egy-egy karhoz.

Szakkollégiumok:

Sportélete

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az Egyetemen számos sportágat lehet űzni a kötelező testnevelési tantárgy keretein belül illetve azon kívül is:

Atlétika, Labdarúgás, Sí szárazedzés, Kosárlabda, Röplabda, Tenisz, Fallabda, Ricochet, Tollaslabda, Asztalitenisz, Erőfejlesztés, Spinning, Falmászás, Korcsolya, Ninjutsu, Krav Maga, Aikido, Karate, Boksz, laido-jodo, Női Önvédelem, Tánc, Néptánc, Aerobik, TRX, Funkcionális köredzés, Úszás (kezdő és haladó), Gerinctréning, Vívás

A BME és a MAFC olimpiai bajnokai

[szerkesztés]

A BME hallgatói illetve az Egyetemhez tartozó Műegyetemi AFC (MAFC) sportolói közül sokan szerepeltek olimpián, és az alábbiak szereztek olimpiai bajnoki címet:

Ismertebb személyek a BME-n

[szerkesztés]

Diákok

[szerkesztés]

Az egyetem nevezetes hallgatói voltak, a teljesség igénye nélkül:

Tanárok

[szerkesztés]
Bánki Donát
Csonka János
Hauszmann Alajos
Heller Farkas
Kádas Kálmán
Schulek Frigyes
Zipernowsky Károly

Az Egyetem épületei

[szerkesztés]

A Műegyetem épületei,[25] építményei önmagukban is komoly értéket képviselnek, több műemlék van közöttük:

Az egyetem térképe a lágymányosi campus kivételével.
  • A: adminisztrációs épület
  • AE (aerodinamika): a Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszékének épülete
  • CH (chemia): a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar épülete
  • D (egyes források szerint Duna-parti, habár ez kétséges, mivel az egyetem teljes egészében ott található): a Gépészmérnöki Kar épülete. D, mint dinamika.
  • Dcs (D-csarnok): a Gépészmérnöki Kar dinamikai csarnok épülete
  • ÉL (építőmérnöki laboratórium): az épületben működik a BME Sportközpont, valamint az Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítéstan Tanszék valamint Út- és Vasútépítési Tanszék pár irodája, laborja
  • F (fizika): a Fizikai Intézet épülete
  • Fa (atomfizika): A Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének épülete
  • G (gépgyártás-technológia): a Gépészmérnöki Kar épülete
  • Hö: hőtechnikai laboratórium
  • I (informatika): a Villamosmérnöki és Informatikai Kar épülete
  • J (járműgépészet): járműgéptani laboratóriumi épület
  • K: központi épület
  • Kö (könyvtár): az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár épülete
  • L (logisztika): az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek tanszék épülete, valamint vízgép-laboratóriumi épület
  • MM/MG (műszaki mechanika, mezőgazdasági gépek): a két épület egybe van építve, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók-, valamint a Gépjárművek és Járműgyártás Tanszékeinek épületei; előbbi tűztoronyként szolgált, utóbbi malomépület
  • MT (műszaki technológia): a Gépészmérnöki Kar Anyagtudomány és Technológia Tanszékének épülete
  • Q: az egyetem legújabb épülete, a Villamosmérnöki és Informatikai-, valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar épülete
  • R, T, H, E (Rajztermi, Tantermi, Haditechnikai, Elektromosság, a városi legenda szerint Rákosi, Tudás, Haladás, Előre): az R épületben található a Központi Tanulmányi Hivatal, ez az egyetem postai címe is; a T épületben orvosi rendelő, optika, valamint a TTK és GTK gyakorlati termei találhatók; a H épület a Matematika Intézet épülete; az E épület pedig a Nyelvi Intézet épülete
  • TR (tanreaktor, korábban AT (atomreaktor)): az ország legkisebb teljesítményű nukleáris reaktora
  • St (Stoczek, Stoczek József tiszteletére, valamint az épület bejárata a Stoczek utca felől van): a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar gyakorlati- és laboratóriumi épülete
  • V1 (villamosság): a VIK laboratóriumi épülete
  • Z: eredetileg a Közlekedésmérnöki Kar épülete, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem használja.[26]

Egyéb/lebontott épületek

[szerkesztés]
  • U (út): az Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke használta ideiglenes jelleggel; 2015-ben bontották le
  • V2 (villamosság): a VIK laboratóriumi épülete volt; a tanszékeket és laborokat az I, Q és V1 épületekbe költöztették át[27]
  • Goldmann menza: A V2 és a Goldmann menza helyére a BME Fejlesztési és Innovációs Központ kerül majd.[28][29][30]
  • Stoczek menza
  • Tüskecsarnok: 2014-ben átadott sportlétesítmény
  • MTA TTK: a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja; eredetileg a BME Q2, irodai épülete lett volna, ám a kivitelező csődje miatt végül az nem készült el
  • Q3: a Q1 és Q2 épületeket kiegészítő mélygarázs és kávézó lett volna, de a tervezési szakaszban elvetették

Az Egyetem szobrai

[szerkesztés]
A BME főbejárata a négy allegorikus nőalakkal

Az Egyetemen számos szobor, műalkotás is található. Ezek közül feltétlenül kiemelendő a Központi épület bejáratánál található négy nőalak szobra. Ezek a szobrok a technikai tudományokat ábrázolták, vagyis az egyetem egykori négy karát, korabeli szóhasználattal, "szakosztályát" (a mérnöki, az építészeti, a gépészmérnöki és a vegyészmérnöki szakosztályokat). A főhomlokzat szerves részét képező allegorikus alakokat Senyei Károly 1909-re készítette el. A szobrok a II. világháború alatt megsemmisültek. Az Egyetem fellelhető fotók és dokumentációk alapján vállalati adományok segítségével, a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közös kutatási program eredményeképpen kerülhettek újra felállításra az egyetem 225. jubileumi tanévében, 2007. szeptember 3-án. A 3,3 m magas szobrok egyenként több mint 9 tonna súlyúak, elkészítésük egy évet vett igénybe.[31]

Szintén a K épülethez kapcsolódik József nádornak, az Egyetem korábbi névadójának – korábban elveszettnek hitt – mellszobra, amelyet a kilencvenes évek végén állítottak fel újra. A szobor a II. világháború során eltűnt, majd egészen véletlenül mintegy 50 év elteltével az egyetem egyik pincéjének folyosóján heverve, fej nélkül találták rá. A szobrot rendbehozatták, a korabeli ábrázolások alapján a fejét újrafaragták, és így újra látható a K épület első emeletének folyosóján.

A könyvtárépület nagyolvasójának falát díszítette az 1913-ban elkészült freskó, amelyet Raksányi Dezső és diákjai készítettek. Ez a freskó a II. világháborúban csak kis mértékben sérült meg, de a felújítás során mégis lefestették, amire talán az akkori rendszer és a kép szélén szereplő Teleki Pál személye adhat magyarázatot.[32]

Az említetteken kívül még számos volt oktatónk, hallgatónk illetve esemény emlékét őrzik műalkotások az egyetemi épületekben és parkokban.

A világ egyetemeinek és a magyarországi egyetemek rangsorában

[szerkesztés]
Bővebben: Főiskolák és egyetemek rangsorai
2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023
Academic Ranking of World Universities[33] 701-800 801-900 801-900 801-900 901-1000 901-1000
Center for World University Rankings 931[34] 947[35]
HVG 4[36] 3[37] 2[38] 3[39]
QS[40] 701-750 751-800 801-1000 801-1000 801-1000 801-1000 801-1000
Times Higher Education[41] 601-800 601-800 801-1000 801-1000 1001-1200 1001-1200 1201-1500 1201-1500

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Tények és adatok a Műegyetemről. [2023. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  2. ↑ a b A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar honlapja
  3. ↑ a b A BME Természettudományi Kar honlapja
  4. ↑ [Eduline]: Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb egyeteme. eduline.hu, 2022. november 24.
  5. ↑ Harminc éve töltötték fel végleg a Lágymányosi-tavat. Dunai Szigetek blog, 2023. március 21.
  6. ↑ Látványos Lágymányos virtuális városi séta. Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2020. október 4.
  7. ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest–Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten – Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  8. ↑ Kolundzsija Gábor. A rakodópart kövei. Postcard Bt (2018). ISBN 978-963-12-8681-6 
  9. ↑ Palasik Mária. A műegyetemisták odüsszeiája–1944–1946. Budapest: Műegyetemi Kiadó (2006). ISBN 963-420-874-6 
  10. ↑ Lásd még:A menekülő egyetem (2005) - Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmje (YouTube, 2017)
  11. ↑ A BME Építészmérnöki Kar honlapja
  12. ↑ A BME Építőmérnöki Kar honlapja
  13. ↑ A BME Gépészmérnöki Kar honlapja
  14. ↑ A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar honlapja
  15. ↑ A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar honlapja
  16. ↑ A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar honlapja
  17. ↑ BME OMIKK honlapja
  18. ↑ B M E O M I K K, 1111 Budapest Budafoki u. 4-6. Könyvtárépület; 463-1069, 463-3534; H-P: 9-20. [2008. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 4.)
  19. ↑ BME Bercsényi 28-30 Kollégium (magyar nyelven). BME Bercsényi 28-30 Kollégium. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)
  20. ↑ Bemutatkozó - Schönherz Kollégium. www.sch.bme.hu. [2019. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)
  21. ↑ Vásárhelyi Pál Kollégium. www.vpk.bme.hu. [2019. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)
  22. ↑ A Wigner Jenő Kollégium honlapja
  23. ↑ Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
  24. ↑ Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
  25. ↑ BME térkép. [2013. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 11.)
  26. ↑ Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar | Budapest, BTK Z épület | Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Kiemelt felsőoktatási intézmény. btk.ppke.hu. [2019. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  27. ↑ Lebontják a Műegyetem két ikonikus épületét (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  28. ↑ Kampusz a Duna partján: a BME épület-és kertegyüttese (taj-kert.blog.hu, 2010. július 5.)
  29. ↑ Vincze Miklós - Eldőlt: lebontják a műegyetemnek azt az épületét, amely egy értékes üvegképet rejt (24.hu, 2020. szeptember 26.)
  30. ↑ Edvy Athina - A tervezés fázisában tart a V2-Goldmann épületek bontása (Építészfórum, 2021. március 1.)
  31. ↑ Archivált másolat. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 11.)
  32. ↑ Az eltűnt falikép nyomában. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 4.)
  33. ↑ ShanghaiRanking-Univiersities. www.shanghairanking.com. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  34. ↑ Budapest University of Technology and Economics Ranking 2022-2023 | CWUR. cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  35. ↑ World University Rankings 2023 | Global 2000 List | CWUR. web.archive.org, 2024. január 4. [2024. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  36. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen (magyar nyelven). eduline.hu, 2018. november 22. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
  37. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2020-as felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák (magyar nyelven). eduline.hu, 2019. november 22. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
  38. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Idén is az ELTE vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, a felvételizők fele budapesti egyetemet választ (magyar nyelven). eduline.hu, 2021. november 18. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
  39. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb egyeteme (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. november 24. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  40. ↑ Budapest University of Technology and Economics (angol nyelven). Top Universities. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  41. ↑ Budapest University of Technology and Economics (angol nyelven). Times Higher Education (THE), 2022. június 28. (Hozzáférés: 2023. január 27.)

Források

[szerkesztés]
  • Felvételi tájékoztató, 2019

További információk

[szerkesztés]
  • A BME hivatalos honlapja
  • BME.lap.hu
  • Heller Farkas (1877-1955) egy európai hírű közgazdász pályafutása OSZK-MEK (magyar nyelven). Sipos Béla. (Hozzáférés: 2023. március 8.)
  • A felvételi rendszer változásai a források tükrében, 1871–1949; összeáll. Osváth Zsolt; BME, Budapest, 2001 (Fejezetek a Műegyetem múltjából)
  • A királyi József Műegyetem vezetőtestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke. 1. 1871–1907; összeáll. Batalka Krisztina; BME OMIKK, Budapest, 2007 (Fejezetek a Műegyetem múltjából)
  • A Királyi József Műegyetem igazgatói és tanártestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke, 1860–1871; összeáll. Liszkay Cecília; BME OMIKK, Budapest, 2011 (Fejezetek a Műegyetem múltjából)
  • Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban; BMGE OMIKK, Budapest, 2020 (Fejezetek a Műegyetem múltjából)

Egyetemi sajtó

[szerkesztés]
  • Egyetemi értesítő
  • Műhely – az Egyetemi Hallgatói Képviselet portálja
  • Impulzus – a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
  • Karima – az Építőmérnöki Kar Hallgatói Képviseletének lapja
  • KÁTÉ A Káté (korábbi nevén: Gépész KáTé) a BME Gépészmérnöki Kar Hallgatói Képviseletének a lapja. Keletkezésének ideje 1974. október 21., amikor az akkori Budapesti Műszaki Egyetem (BME) karain működő KISZ-szervezetek közösen úgy döntöttek, hogy létrehozzák saját lapjaikat. Az akkori megfogalmazás szerint ezeket kari tájékoztatónak nevezték, innen ered a „KáTé” név. A Gépész KÁTÉ első főszerkesztője Bánsághi Tamás gépészmérnök-hallgató volt, az első, még háromfős szerkesztőbizottság másik két tagja Göntér Miklós és Sándor András gépészmérnök-hallgatók voltak. A szerkesztőség jelenleg a Kármán Tódor Kollégiumban működik a saját irodájában. A tagok által írt és szerkesztett újság az őszi és tavaszi szemeszterekben havonta 1000 példányban jelenik meg.
A Gépész KÁTÉ főszerkesztői
  • 1974–1975: Bánsághi Tamás
  • 1976–1977: Lorschy András
  • 1977–1978: Tóth Gábor
  • 1978–1979: Makszy Gábor
  • 1980–1983: Sajó Ernő
  • 1983–1984: Körmendi Zoltán
  • 1984–1986: Geibl József
  • 1987–1988: Papp Tibor
  • 1988: Szabó Zsigmond
  • 1988–1989: Donbravszky György
  • 1989: Erdős Gábor
  • 1989–1990: Guba Attila
  • 1990–1991: Szabó Gábor
  • 1991–1992: Győrfi Jenő
  • 1992–1993: Szalárdy Sándor
  • 1995–1996: Oláh Gábor
  • 1996–1997: Móricz Gábor
  • 1998–1999: Szanka Márton Károly
  • 1999–2001: Szekeres Zolán
  • 2002–2004: Németh László
  • 2004–2008: Hadzsi Ákos
  • 2008–2010: Rédey Zoltán
  • 2010–2011: Gali István Márk
  • 2011–2013: Szabó Klára
  • 2013: Peidl Tamás
  • 2013: Takács Borbála
  • 2013–2014: Kruppa Gergely
  • 2014–2017: Orbán Péter
  • 2017–2018: Vajda Márk
  • 2019– Hepp Ádám
  • Közhír – a BME Közlekedésmérnöki Kar Hallgatói Önkormányzatának hivatalos lapja
  • Pikk Ász – a TTK online magazinja
  • Periodica Polytechnica – az Egyetem tudományos közlönye
  • GTTimes – a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar lapja
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapesti_Műszaki_és_Gazdaságtudományi_Egyetem&oldid=27425167”