Bővített periódusos rendszer

A bővített periódusos rendszert 1969-ben dolgozta ki Glenn T. Seaborg. Összességében megfelel a normál periódusos rendszer szerkezetének, de ezt még kiegészíti olyan kémiai elemekkel, amelyeknek a rendszáma meghaladja a 118-at. Ezenkívül szigorúan az atompályák hozzárendelése szerint vannak rendezve, ezért például a hélium (He) a bal oldalon, a hidrogén (H) mellett, és nem a jobb oldalon, a neon felett (Ne) található.

Új elemek

Vegyjel	Rendszám
Uue	119
Ubn	120
Ubu	121
Ubb	122
Ubt	123
Ubq	124
Ubp	125
Ubh	126
Ubs	127
Ubo	128
Ube	129
Utn	130
Utu	131
Utb	132

A bővített periódusos rendszer

Peri- ódus	s¹	s²																																																	Peri- ódus
1	1 H	2 He																																											p¹	p²	p³	p⁴	p⁵	p⁶	1
2	3 Li	4 Be																																											5 B	6 C	7 N	8 O	9 F	10 Ne	2
3	11 Na	12 Mg	d¹																																	d²	d³	d⁴	d⁵	d⁶	d⁷	d⁸	d⁹	d¹⁰	13 Al	14 Si	15 P	16 S	17 Cl	18 Ar	3
4	19 K	20 Ca	21 Sc																																	22 Ti	23 V	24 Cr	25 Mn	26 Fe	27 Co	28 Ni	29 Cu	30 Zn	31 Ga	32 Ge	33 As	34 Se	35 Br	36 Kr	4
5	37 Rb	38 Sr	39 Y	f¹																			f²	f³	f⁴	f⁵	f⁶	f⁷	f⁸	f⁹	f¹⁰	f¹¹	f¹²	f¹³	f¹⁴	40 Zr	41 Nb	42 Mo	43 Tc	44 Ru	45 Rh	46 Pd	47 Ag	48 Cd	49 In	50 Sn	51 Sb	52 Te	53 I	54 Xe	5
6	55 Cs	56 Ba	57 La	58 Ce																			59 Pr	60 Nd	61 Pm	62 Sm	63 Eu	64 Gd	65 Tb	66 Dy	67 Ho	68 Er	69 Tm	70 Yb	71 Lu	72 Hf	73 Ta	74 W	75 Re	76 Os	77 Ir	78 Pt	79 Au	80 Hg	81 Tl	82 Pb	83 Bi	84 Po	85 At	86 Rn	6
7	87 Fr	88 Ra	89 Ac	90 Th	g¹	g²	g³	g⁴	g⁵	g⁶	g⁷	g⁸	g⁹	g¹⁰	g¹¹	g¹²	g¹³	g¹⁴	g¹⁵	g¹⁶	g¹⁷	g¹⁸	91 Pa	92 U	93 Np	94 Pu	95 Am	96 Cm	97 Bk	98 Cf	99 Es	100 Fm	101 Md	102 No	103 Lr	104 Rf	105 Db	106 Sg	107 Bh	108 Hs	109 Mt	110 Ds	111 Rg	112 Cn	113 Nh	114 Fl	115 Mc	116 Lv	117 Ts	118 Og	7
8	119 Uue	120 Ubn	121 Ubu	122 Ubb	123 Ubt	124 Ubq	125 Ubp	126 Ubh	127 Ubs	128 Ubo	129 Ube	130 Utn	131 Utu	132 Utb	133 Utt	134 Utq	135 Utp	136 Uth	137 Uts	138 Uto	139 Ute	140 Uqn	141 Uqu	142 Uqb	143 Uqt	144 Uqq	145 Uqp	146 Uqh	147 Uqs	148 Uqo	149 Uqe	150 Upn	151 Upu	152 Upb	153 Upt	154 Upq	155 Upp	156 Uph	157 Ups	158 Upo	159 Upe	160 Uhn	161 Uhu	162 Uhb	163 Uht	164 Uhq	165 Uhp	166 Uhh	167 Uhs	168 Uho	8
9	169 Uhe	170 Usn	171 Usu	172 Usb	173 Ust	174 Usq	175 Usp	176 Ush	177 Uss	178 Uso	179 Use	180 Uon	181 Uou	182 Uob	183 Uot	184 Uoq	185 Uop	186 Uoh	187 Uos	188 Uoo	189 Uoe	190 Uen	191 Ueu	192 Ueb	193 Uet	194 Ueq	195 Uep	196 Ueh	197 Ues	198 Ueo	199 Uee	200 Bnn	201 Bnu	202 Bnb	203 Bnt	204 Bnq	205 Bnp	206 Bnh	207 Bns	208 Bno	209 Bne	210 Bun	211 Buu	212 Bub	213 But	214 Buq	215 Bup	216 Buh	217 Bus	218 Buo	9

A periódusos rendszer mezői
s-mező	p-mező	d-mező	f-mező	g-mező

Szuperaktinoidák

A szuperaktinoidák a 121-es és a 157-es rendszám közötti elemek sorozata, melyek a 8. periódus 5g és a 6f tartományába esnek.^[1] A szuperaktinoidák sorozatában a 7d_3/2, 8p_1/2, 6f_5/2 és 5g_7/2 elektronpályák mind teljesen telítettek.^[2] Ez annyira bonyolult helyzetekhez vezet, hogy a teljes és precíz CCSD-számítást csak a 121-es és a 122-es elemre végezték el.^[3] Az első szuperaktinoida az unbiunium (a 121-es rendszámú elem), mely a lantánhoz és az aktíniumhoz lehet hasonló:^[4] legvalószínűbb oxidációs száma 3, de a vegyértékalhéjak energiaszintjeinek egymáshoz való közelsége nagyobb oxidációs számot is lehetővé tehet, csakúgy, mint a 119-es és a 120-es elem esetében is.^[3] A 121-es elemnél a 8p-alhéj relativisztikus stabilizációjának alapállapotú 8s²8p¹ vegyértékelektron-konfigurációt kellene eredményeznie, ellentétben a lantán és az aktínium ds² konfigurációjával.^[3] Azonban ez a rendhagyó konfiguráció nincs hatással a számított kémiájára, ami az aktíniuméra hasonlít.^[5] A számított első ionizációs energiája 429,4 kJ/mol, ami kisebb, mint az alkálifémekhez tartozó kálium, rubídium és francium kivételével bármely másik elemé. Ez még a 8. periódusba tartozó alkálifém ununenniuménál is kevesebb (463 kJ/mol).

Jegyzetek

↑ (2006. november 25.) „Electronic Configurations and the Periodic Table for Superheavy Elements”. Doklady Physical Chemistry 408 (2), 149–151. o. DOI:10.1134/S0012501606060029. ISSN 0012-5016.
↑ Superheavy elements: a prediction of their chemical and physical properties, Structure and Bonding, 89–144. o.. DOI: 10.1007/BFb0116498 (1975). ISBN 978-3-540-07109-9. Hozzáférés ideje: 2013. október 4.
↑ ^a ^b ^c Transactinides and the future elements, The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements, 3rd, Dordrecht, The Netherlands: Springer Science Business Media (2006). ISBN 978-1-4020-3555-5
↑ (1969) „SCF Dirac–Slater Calculations of the Translawrencium Elements”. The Journal of Chemical Physics 51 (2), 664. o. DOI:10.1063/1.1672054.
↑ (2016. szeptember 12.) „4-Component correlated all-electron study on Eka-actinium Fluoride (E121F) including Gaunt interaction: Accurate analytical form, bonding and influence on rovibrational spectra”. Chemical Physics Letters 662, 169–175. o. DOI:10.1016/j.cplett.2016.09.025.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Erweitertes Periodensystem című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[nefedov-1] (2006. november 25.) „Electronic Configurations and the Periodic Table for Superheavy Elements”. Doklady Physical Chemistry 408 (2), 149–151. o. DOI:10.1134/S0012501606060029. ISSN 0012-5016.

[BFricke-2] Superheavy elements: a prediction of their chemical and physical properties, Structure and Bonding, 89–144. o.. DOI: 10.1007/BFb0116498 (1975). ISBN 978-3-540-07109-9. Hozzáférés ideje: 2013. október 4.

[Haire-3] Transactinides and the future elements, The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements, 3rd, Dordrecht, The Netherlands: Springer Science Business Media (2006). ISBN 978-1-4020-3555-5

[4] (1969) „SCF Dirac–Slater Calculations of the Translawrencium Elements”. The Journal of Chemical Physics 51 (2), 664. o. DOI:10.1063/1.1672054.

[Amador-5] (2016. szeptember 12.) „4-Component correlated all-electron study on Eka-actinium Fluoride (E121F) including Gaunt interaction: Accurate analytical form, bonding and influence on rovibrational spectra”. Chemical Physics Letters 662, 169–175. o. DOI:10.1016/j.cplett.2016.09.025.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]