Bélkalocsa
Bélkalocsa (Călacea) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Olcsa |
Rang | falu |
Községközpont | Olcsa (Olcea) |
Irányítószám | 417356 |
SIRUTA-kód | 30247 |
Népesség | |
Népesség | 1175 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC 2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 40′ 37″, k. h. 21° 55′ 59″46.676866°N 21.932920°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 37″, k. h. 21° 55′ 59″46.676866°N 21.932920°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bélkalocsa (Călacea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Tenkétől délre, Alsóbarakony és Ökrös közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bélkalocsa, Kalocsa Árpád-kori település. Nevét már 1214-ben v. Colosa néven említette oklevél. 1314-ben Kalacha, 1515-ben Kalocha, 1552-ben Kalochya, 1587-ben Kaloczia, 1808-ban Kalácsa, 1913-ban Bélkalocsa néven írták.
A település nevét már 1344-ben Kalocsa néven, már mint a váradi püspök birtokát említették. János váradi püspök egyik 1386-ban kelt levelét is innen keltezte. Elejétől fogva a püspöki uradalomhoz tartozott. Az 1300-as évek elején már a Váraskeszi Lépesek birtokaként említették.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, dombos helyen, 718 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 3183 hold, ... Birja a váradi deák püspök s a béli uradalomhoz tartozik.”
1910-ben 911 lakosából 866 román, 39 magyar volt. Ebből 781 görögkeleti ortodox, 15 református, 14 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma 1800 körül épült.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.