Ugrás a tartalomhoz

Bánhidi László (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bánhidi László (egyértelműsítő lap).
Bánhidi László
SzületettMudris László
1906. március 11.[1]
Szatmárnémeti[2]
Elhunyt1984. november 12. (78 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1928)
SírhelyeFarkasréti temető (28/1-1-28)
Színészi pályafutása
Aktív évek1928–1984
Híres szerepeiMatula bácsi
Tüskevár
Konc bácsi
Indul a bakterház
Matuska
A Pogány Madonna
Csak semmi pánik
Gasch Lipót
Az öreg bánya titka
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánhidi László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bánhidi vagy Bánhidy László, születési és 1908-ig használt nevén Mudris László[3] (Szatmárnémeti, 1906. március 11. – Budapest, 1984. november 12.[4][5]) magyar színművész.

Életpályája

[szerkesztés]

Bánhidi (1908-ig, névmagyarosítása előtt Mudris) Antal János Károly kataszteri mérnök fia.[6] Apja Jászárokszálláson született 1876-ban, az ő anyját hívták Bánhidinek (Bánhidi Paulina).[7]

Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 28/1-1-28.

Édesanyja Nagy Terézia az Arad megyei Pankotán született. László teológiára járt, majd jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, ahol 1928-ban végzett. Az Országos Kamara Színházban játszott 1929-től 1930-ig, 1930 és 1931 között pedig Kassán. Ungvár és Munkács következett 1931 és 1934 között, 1934-ben szerződött a Bethlen téri Színházba Budapestre. 1937-től 1939-ig a Magyar Színház tagja volt, majd a Belvárosi Színház tagja volt egy évig, 1939-től 1940-ig. 1941-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött egy évre, 1942-től pedig a Vidám Színpadon játszott 1944-ig. A Nemzeti Színház tagja lett 1944-ben, de játszott a Madách Színházban is ezzel egyidőben. 1949-ben újra a Belvárosi Színház tagja lett, 1951 és 1957 között pedig a Magyar Néphadsereg Színházában játszott. 1957-ben a Petőfi Színházhoz szerződött, majd 1960 és 1963 között a Jókai Színház tagja volt. 1963-ban szerződött a Thália Színházhoz, itt játszott nyugdíjazásáig, 1966-ig.

Nyugdíjas színészként is rendszeresen fellépett a Pesti Színházban. Játékfilmekben, tévéfilmekben és rádiójátékokban is gyakran szerepelt.

Családja

[szerkesztés]

Felesége, Erzsébet és fia szintén egy sírban nyugszik vele.[8] Borbás Lajosné, a művész lánya szerint Bánhidy László nagyon jó apa volt, rengeteget foglalkozott gyerekeivel. „Ha kórházban voltam, oda édesapám jött, az iskolában mindig ő volt a szülői értekezleteken.”[9]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 2010. március 26-án emléktáblát avattak tiszteletére egykori lakóháza falán (Budapest XIII. ker., Szent István körút 22.).
  • 2022. március 11-én a szatmárnémeti Ady Endre társaság emléktáblát avatott  tiszteletére egykori szülőháza  falán. (Szatmárnémeti, Vajay – jelenleg Gabriel Georgescu utca 26.)[10]
  • Mellszobra áll Keszthelyen a Kossuth utca 10. szám alatt, ahol egyebek mellett a Tüskevár Panoptikum is található.
  • Emléktáblája a Szent István körút 22. falán (Budapest XIII. ker.)
    Emléktáblája a Szent István körút 22. falán
    (Budapest XIII. ker.)
  • „Matula bácsi” mellszobra Keszthelyen
    „Matula bácsi” mellszobra Keszthelyen

Színpadi szerepei

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Vihar (1952)

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Hangjáték

[szerkesztés]
  • Bakó József: Ezerhold (1946)
  • Illés Béla: Tűz Moszkva alatt (1950)
  • Kerekes Imre: Híd a Szamoson (1950)
  • Baróti Géza: A diadalmas név (1951)
  • Karinthy Ferenc: Kőművesek (1951)
  • Hunyady József: A nép tudósa (1953)
  • Erdős László, dr.: A sárkúti zendülés (1957)
  • Cao Jü: Zivatar (1959)
  • Kozsevnyikov, Vagyim: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
  • Mándy Iván, László Endre: Robin Hood kalandjai (1962)
  • Csehov, Anton Pavlovics: Platonov szerelmei (1964)
  • Vohlrab, Egon: A sztudánkai vendég (1964)
  • Felkai Ferenc: Hannibál (1965)
  • Művészpályám - Bikádi György visszaemlékezése (1965)
  • Őszi vásár – vendég: Fekete István (1965)
  • Csehov: A levél (1966)
  • Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
  • Kopányi György: Idézés elhunytaknak (1969)
  • Szabó Pál: Őszi vetés (1970)
  • Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
  • Lev Tolsztoj: Hadzsi Murat (1971)
  • Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (1977)
  • Kopányi György: Lekésett szüret (1978)
  • Csemer Géza: Forintos doktor (1982)
  • Smuul, Juhan: A zugkapitány (1982)
  • Szép Ernő: Május (1983)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00906.htm, Bánhidi László, 2017. október 9.
  2. ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 49365/1908. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 286. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 32. oldal 14. sor
  4. ↑ [1]
  5. ↑ [2]
  6. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 49365/1908. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 286. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 32. oldal 11. sor
  7. ↑ Keresztelése utólagos bejegyzéssel a névmagyarosításra a jászárokszállási római katolikus egyházi anyakönyvben: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-N38V-V
  8. ↑ Bánhidy László sírja Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015. november 23.)
  9. ↑ NOL/Emléktábla Bánhidy Lászlónak, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2015. november 23.)
  10. ↑ Bánhidy László emléktáblát avattak. friss.ro (2022. március 14.) (Hozzáférés: 2024. október 5.)
  11. ↑ A Színházi Adattárban regisztrált utolsó bemutatója. Gyulai Nyár'78 a Vár udvarán, 1978. július 7.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bánhidi_László_(színművész)&oldid=27528836”