Ugrás a tartalomhoz

Báncsipkés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báncsipkés (Šípkov)
Báncsipkés zászlaja
Báncsipkés zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
PolgármesterVincent Belan
Irányítószám956 53 (pošta Slatina nad Bebravou)
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség149 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Terület11,56 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′48.850000°N 18.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′48.850000°N 18.300000°E
Báncsipkés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báncsipkés témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Báncsipkés (1899-ig Sipkó, szlovákul: Šípkov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 19 km-re északkeletre.

Története

[szerkesztés]

Területén a bronzkorban a hallstatti kultúra erődített települése állt.

Báncsipkést 1295-ben „Sonko” néven említik először, 1389-ben „Zybkov”, 1481-ben „Sypko”, 1598-ban „Sipko” néven szerepel okiratban. Ugróc várának uradalmához tartozott. 1598-ban 23 háza állt. 1720-ban 7 adózója közül 6 zsellér volt. 1784-ben 38 házában 54 család és 354 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SIPKOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Zlatinának szomszédságában, mellynek filiája, határja termékeny, legelője, erdeje bőven van.[2]

1828-ban 37 házát 456-an lakták. Lakói földművesek, erdei munkások, napszámosok voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sipkov, tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 325 kath., 72 evang., 5 zsidó lak. Határja hegyes erdős és sovány, legelője elég; de rétje felette kevés. Ut. p. Zsámbokrét.[3]

1905-ben az egész falu leégett egy tűzvészben. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott, ezután az újonnan létrehozott csehszlovák államhom csatolták.

1944-ben területén partizáncsoportok működtek. November 7-én a németek megszállták a falut és megtorlásul a partizánok támogatásáért 23 lakost kivégeztek.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 862, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 176 lakosából 174 szlovák volt.

2011-ben 144 lakosából 139 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1992-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.

További információk

[szerkesztés]