Ugrás a tartalomhoz

Bácsfeketehegy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácsfeketehegy (Feketić)
A református és a „gazdátlan” evangélikus templom
A református és a „gazdátlan” evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségKishegyes
Rangfalu
Irányítószám24323
Körzethívószám 381 24
RendszámSU
Népesség
Teljes népesség3945 fő (2011)[1] /-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 39′ 51″, k. h. 19° 41′ 57″45.664167°N 19.699167°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 51″, k. h. 19° 41′ 57″45.664167°N 19.699167°E
Bácsfeketehegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsfeketehegy témájú médiaállományokat.

Bácsfeketehegy (szerbül Фекетић / Feketić, németül Feketitsch / Schwarzenberg) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben. Ma a bácskai magyar református püspökség székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Topolyától 20 km-re délre a Bács-ér (más néven: Kanyarodó, Krivaja-patak) mellett fekszik. Közigazgatásilag Kishegyeshez tartozik.

Története

[szerkesztés]

1466-ban Fekethegyhaz néven említik, mint a Marótiak birtokát. 1580-ban már Feketehegy néven szerepel, majd 1652-ben a török összeírásban Feketicsként tűnik fel. Lakossága a török időkben elpusztult, a kulai uradalom pusztája volt. 1785-ben református kunhegyesi és tiszaburai magyarokkal telepítették újra. Az 1820-as évektől a szomszédos Szeghegyről németek költöztek be a faluba, akik rövidesen a falu lakosságának harmadát tették ki. 1849 januárjában a honvédek védtelenül hagyták Bácska ezen részét, ezért a falu lakossága félve a megtorlásoktól menekülni volt kénytelen. Ezt Mária-napi futás-nak nevezték. (1849. január 23.) Részben a környékbeli magyar települések, illetve Kiskunhalas és Soltvadkert fogadta be a menekülő lakosságot. A visszamaradt nemzetőrök mind egy szálig elestek, a falu református lelkésze Berhidai Keresztes József is mártírhalált halt. Megmaradt lakossága csak a fegyverletétel után merészkedett vissza a porig égetett faluba.

A falut 1896-ban érte el a vasút, a Bácsfeketehegy–Palánka vonallal kapcsolódott be az országos forgalomba.

1910-ben 5844 lakosából 3799 magyar és 2020 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Topolyai községéhez tartozott. A második világháború után a német lakosságot elűzték, helyükre főleg montenegróiak érkeztek.

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
5903 5551 5484 4889 4688 4542 4336[2]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Magyarok 2672 61,62
Szerbek 726 16,74
Montenegróiak 682 15,72
Jugoszlávok 46 1,06
Horvátok 33 0,76
Cigányok 16 0,36
Ukránok 9 0,20
Ruszinok 8 0,18
Németek 7 0,16
Albánok 7 0,16
Bunjevácok 5 0,11
Muzulmánok 4 0,09
Szlovének 3 0,06
Románok 2 0,04
Csehek 1 0,02
Szlovákok 1 0,02
Bosnyákok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres bácsfeketehegyiek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényképek Bácsfeketehegy múltjából és jelenéből I-II. (2012–2013)
  • Kórizs József – Sárközi Ottilia: Fényképek Bácsfeketehegy múltjából és jelenéből III. (2014)

További információk

[szerkesztés]