Azara-aguti
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Azara-aguti egy franciaországi állatkertben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Dasyprocta azarae Lichtenstein, 1823 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Azara-aguti témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Azara-aguti témájú kategóriát. |
Az Azara-aguti (Dasyprocta azarae) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az agutifélék (Dasyproctidae) családjába tartozó faj.
A faj a nevét Félix de Azara spanyol természettudósról kapta.
Előfordulása
[szerkesztés]Argentína, Brazília és Paraguay területén honos.
Megjelenése
[szerkesztés]Az Azara-aguti testmérete megegyezik egy nagyobb nyúléval. Testtömege 4 kilogramm. Testhossza 70 centiméter. Sűrű, tömött szőre fényes, színe sárgás-barna.
Életmódja
[szerkesztés]Ez az állat nappali életmódot folytat, bár emberközeli élőhelyeken, ahol esetleg megzavarhatják, szívesebben jön elő üregéből éjjelente. Alkonyattájt nekivág az erdőnek: élelemszerző körútjain mindig ugyanazokon az útvonalakon halad. Üregéből sugár alakban kiinduló járatok vezetnek az erdő mélyére. Étrendjének alapját lényegében növények alkotják. Virágokat, füvet, gumókat, gyümölcsöt és különböző növények zsenge szárát fogyasztja. Az Azara-aguti érdekes módon veszi magához a táplálékot és a vizet: általában hátsó lábain ülve mancsával szedi össze és emeli szájához a táplálékot és folyadékot. A gyökerek között és a cserjék rejtekén titkos járatokat váj, ezekben tölti idejének jelentős részét. Ha üregén kívül veszélyt sejt, szőrzetének rejtőszínében bízva ösztönösen összegömbölyödik, majd az alkalmasnak ítélt pillanatban cikázva elinal, és bemenekül az útjába eső első rejtekhelyre.
Szaporodása
[szerkesztés]A nőstény az üregben egy levelekkel és puha szőrszálakkal bélelt fészket készít. 64-100 napig tartó vemhesség után általában 2, ritkábban 4 utód jön világra. Az újszülöttek 200 grammot nyomnak. Születésükkor szemük már kinyílt, testüket szőr borítja, és alig néhány óra elteltével már tudnak járni, és anyjukat követve előmerészkednek az üregből. Az anyaállat, ha veszélyt érez, a kicsinyeket szelíden, nyakuknál fogva megragadva biztonságosabb helyre viszi.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
- A Világ Állatai képes enciklopédia. Alexandra Kiadó (2005)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
