Ugrás a tartalomhoz

Assisi Szent Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Assisi Szent Ferenc
Szent Ferenc legrégibb, még életében készült freskója a subiacói Szent Benedek-kolostorban
Szent Ferenc legrégibb, még életében készült freskója a subiacói Szent Benedek-kolostorban
rendalapító
Születése
1182. július 5.
Assisi, Itália
Halála
1226. október 3. (44 évesen)
Assisi, Itália
Tisztelete
Szentté avatása1228. július 16., Assisi
Szentté avatta: IX. Gergely pápa
SírhelyAssisi Szent Ferenc-bazilika
KegyhelySzent Ferenc Bazilika, Assisi, Olaszország
Ünnepnapjaoktóber 4.
Jelképeibárány, farkas, hal, koponya, madarak, stigmák, szarvas
Védőszentje ennekállatoknak, családoknak, kereskedőknek, környezetvédőknek, Olaszországnak, sok templomnak
A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi Szent Ferenc témájú médiaállományokat.

Assisi Ferenc (latinul: Franciscus Assisiensis), egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (latinul: Seraphicus vagy „Pater seraphicus”)[1] (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója. A római katolikus egyház szentként tiszteli. Az életéről és munkásságáról szóló források számát tekintve a középkor egyik legjobban dokumentált személye.

Laikusként és nem papként akarta megreformálni az egyházat és jobban összhangba hozni az egyszerű emberek szükségleteivel.[2] Gazdag családban született, de feladta vagyonát és az evangéliumi szegénység követője lett. Egyszerű életmódja, anyagi lemondása, jótékonysága, mély spiritualitása és személyes karizmája több ezer követőt vonzott.[3] Úgy prédikált a természetnek, az erdő madarainak és állatainak, mintha kommunikálna velük.[2]

Olaszország, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje,[4] a testvériség gondolatának egyik jelentős kiterjesztője. Sokak számára ikonikus személy, akinek élete jobban tükrözi Jézus életét, mint a keresztény történelem bármely más alakja.[5] A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Az egyik legnagyobb hatású középkori katolikus szent, akinek jelentős kultusza van a nyugati kultúrában.[6] Személyét számos művész megörökítette (például Liszt Ferenc, Rossellini), és a katolikus közösségek által lakott helyeken, számos templom, közterület, kisebb városrész, vagy nagyváros közvetett vagy közvetlen névadója.

Élete

[szerkesztés]

Ifjúkora

[szerkesztés]

A legenda, miszerint istállóban született, csak a 15. századból származik, és úgy tűnik, bizonyos írók azon vágyából fakadt, hogy életét Krisztuséhoz hasonlítsák.[7]

Apja gazdag assisi ruhakereskedő volt. Anyjáról keveset tudunk, de állítólag egy provence-i nemesi családból származott.[7] Ferenc Giovanni di Bernardone néven született, amelyet apja később Francesco-ra változtatott, Franciaország iránti szeretete miatt.[7] Így általánosan Francesco (Francis) néven ismerték, aminek a jelentése olaszul: "kis francia".[5]

Apja gazdagsága kiváló oktatást biztosított fiának és folyékonyan olvasott több nyelven, beleértve a latint is.[5] De nem volt túl szorgalmas, és irodalmi műveltsége is hiányos maradt.[7] Bár apjával kapcsolatban állt a kereskedelemben, nemigen kedvelte a kereskedői pályát.[7] Ismert róla, hogy ivott, és élvezte sok barátja társaságát, akik többnyire nemesi származásúak voltak.[5]

Az egyik történet szerint Ferenc egy nap a barátaival szórakozott, amikor egy koldus jött, és alamizsnát kért. Míg barátai figyelmen kívül hagyták a koldus kérését, ő mindent odaadott a férfinak, ami a zsebében volt. Barátai gyorsan kinevették és kigúnyolták az „ostobasága” miatt, majd amikor hazaért, apja a dühében megszidta.[5]

Megváltozott emberként

[szerkesztés]
Giotto di Bondone: Ferenc szakít az apjával

1201-ben Assisi városa hadba indult az ellenséges Perugia ellen, s ő is csatlakozott a harcoló csapatokhoz.[5] Nem sokkal később Collestradánál egy sebesülés miatt fogságba esett, majd egy év raboskodás után tért haza 1203-ban egy megváltozott emberként.[5] Ezt tetézte fogságban szerzett súlyos betegsége is, amely mély lelki válságba döntötte.

A dicsőségvágytól űzve, hogy lovagi babérokat szerezzen, 1205-ben mégis elindult Apuliába, hogy beálljon Gualtiero di Brienne, szentföldi keresztes háborúba induló seregébe, de útban Spoleto felé, egy különös álom hatására visszatért szülővárosába.

Bár időnként még mindig csatlakozott egykori társai mulatozásaihoz, megváltozott viselkedése egyértelműen mutatta, hogy már kezd más ember lenni. Kezdte kerülni egykori barátai bulijait és lakomáit. Sok időt töltött magányos helyeken, és Istentől kért megvilágosítást.[5] Az imában és magányban töltött bizonytalanság után a világnézete kezdett átalakulni.[7]

Egy nap, amikor lóháton kelt át az umbriai síkságon, Ferenc váratlanul egy szegény leprás közelébe ért. Ennek a visszataszító embernek a hirtelen felbukkanása először undorral töltötte el, és ösztönösen visszavonult, de kicsit később idegenkedését uralva leszállt a lóról, megölelte a szerencsétlen embert és minden pénzét átadta neki.[7] Nagyjából ugyanebben az időben elzarándokolt Rómába.[7]

Nem sokkal azután, hogy visszatért Assisibe, egy misztikus élményben volt része. Miközben egy ősi feszület előtt imádkozott a város alatti, elhagyatott útszéli Szent Damján-kápolnában, a Megfeszített Krisztus ikonja életre kelt, és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Ferenc ezt szó szerint értelmezte, hogy ez arra a rossz állapotban levő templomra vonatkozik, ahol éppen imádkozott, ezért eladta a lovát és egy rakomány ruhaneműt az apja készletéből, majd az árát a templom papjának adományozta.[5]

Apja rendkívül felháborodott a tettein, és megpróbálta „észhez téríteni”, először fenyegetésekkel, majd testi fenyítéssel.[5] Hogy elhárítsa apja haragját, egy teljes hónapig bujdosott egy barlangban, Szt. Damján közelében.[7] Amikor előkerült erről a rejtekhelyről és visszatért a városba, az éhségtől lesoványodva és a szennytől bemocskolódva őrültnek csúfolták.[7]

A végső vita után, amelyre apja kérésére a püspök jelenlétében került sor, Ferenc szakított az apjával, lemondott örökségéről, és a következő néhány hónapban koldusként tengődött Assisi környékén.[5]

Ezt követően visszatért a városba, ahol ezúttal két évet töltött, és a várost járta koldusként,[7] majd több romos templomot rendbe hozatott, köztük a Santa Maria degli Angeli (Angyalok Máriája)-kápolnát, azaz a Porziuncolát, amely később a kedvenc lakhelyévé vált.[5] Közben megkétszerezte buzgóságát a jótékonysági munkákban, különösen a leprások ápolásában.[7]

Szerzetesrend alapítójaként

[szerkesztés]
Porziuncola oldalnézetből a mai Santa Maria degli Angeli-bazilikában, Assisiben

A 13. századi ferences Jordanus (wd) szerint 1209. februárjában Ferenc hallott egy prédikációt a Máté evangéliumáról amely tovább formálta az életét. Ebben az evangéliumban Krisztus azt mondja követőinek, hogy menjenek el és hirdessék, hogy „a mennyek országa elközelgett”, és hogy Krisztus tanítványai ne rendelkezzenek se arannyal, se ezüsttel, se pénztárcával, se cipővel és buzdítsák megtérésre a bűnösöket, hirdessék Isten országát. Ez akkora benyomást tett Ferencre, hogy úgy döntött, teljes egészében az apostoli szegénység követésének szenteli magát.[5]

Durva csuhát öltött, és mezítláb, az evangéliumi előírást követve, anyagi javak nélkül a bűnbánatról kezdett prédikálni.[5] Hamarosan követte őt az első tanítvány, a városból való jogász, aki minden vagyonát feláldozta a hit terjesztése érdekében.[5] Nemsokára több társuk is akadt és a kicsiny közösségük egy éven belül elérte a tizenegy főt.[5]

Benozzo Gozzoli (1420–1497)ː III. Ince jóváhagyja a ferences rendet

Ferenc nem akart szerzetesrendet alapítani, csak Krisztust követni az evangéliumok és főként a hegyi beszéd szellemében.[8] Nem is volt soha pappá szenteltelve,[5] s a közösségben, melyet vezetett, egyenrangú testvérekként éltek együtt, „fratres minores”-nak, vagyis „kisebb testvéreknek” nevezve magukat.[5]

Szt. Ferenc a madaraknak prédikál

1209-ben aztán elindult tizenegy első követőjével Rómába, ahol a pápa engedélyét kérte egy új rend megalapításához. III. Ince pápa, a hagyomány szerint rendjük szabályzatát 1209. április 16-án hagyta jóvá, s máig ezt a momentumot tekintik a ferences rend hivatalos megalapításának.

A „testvérek” egyszerű életet éltek az Assisi melletti Rivo Torto egy kunyhójában, de idejük nagy részét Umbria hegyvidéki körzeteiben bolyongva töltötték, mindig vidáman és énekelve, komoly benyomást téve a hallgatóikra.[5]

A rend tagjait "frátereknek", azaz "testvéreknek" nevezték. Céljuk az apostoloknak adott útmutatás [9] szerinti élet volt. Ennek érdekében szegénységi fogadalmat tettek, és vállalták, hogy életüket Isten szolgálatának szentelik.

1211 körül állandó központot szereztek Assisi közelében, a bencések nagylelkűsége révén, akik a Porziuncola kis kápolnáját adták nekik. Ehhez a szerény, (Ferencnek már korábban kedves hely) szentélyhez csatlakozott az első ferences kolostor, néhány kis kunyhó vagy cella felhúzásával, szalmából, sárból és más természetes anyagokból építkezve.[7]

Porziuncola központjukból, amely a ferences rend bölcsőjévé és Ferenc életének központi helyévé vált, a „testvérek” kettesével járak a térség lakossága közé. Mint „gondtalan” emberek, az egyik helyről a másikra vándorolva énekeltek és magukat az Úr tanítványainak nevezték.[7]

A munkásokkal együtt dolgoztak a mezőn, és ha senki sem adott nekik munkát, akkor koldultak. Ferenc és társai rövid időn belül óriási befolyásra tettek szert, és különböző életszínvonalú és gondolkodású férfiak áramoltak a rendbe.[7] A felvett újoncok között volt a híres három társ is, akik később megírták az életét, nevezetesen: Tancredi Angelus, egy lovag; Leó, a titkára és gyóntatója és Rufinus (Rufino), Assisi Klára unokatestvére.[7]

Későbbi élete

[szerkesztés]

1211-ben Ferenc elindult Jeruzsálembe, ahová már régóta szeretett volna eljutni, de a dalmát partok mellett hajótörést szenvedett és így visszatért Itáliába.[5]

(Más források szerint 1212 őszén a szaracénok (arabok) megtérítése iránti égető vágya késztette arra, hogy a Közel-Keletre induljon.) [7]

A ferencesek rendje közben gyorsan gyarapodott, egyre népszerűbb lett a nemesség körében is. 1212. nagyböjtje alatt Ferencnek a Szent György-templomban elmondott prédikációja után megkereste Klára, és könyörgött, hogy csatlakozhasson hozzá. Az akkor még csak tizennyolc éves Klára a virágvasárnapot követő éjszakán titokban elhagyta apja házát és két társával Porziuncola kápolnájához ment, ahol találkozott a szerzetesekkel. Ferenc, miután levágta a haját, szegénységi és vezeklő életmódra esküdtette.[10] Klárával megalapították a Szt. Damján Szegény Hölgyei,[11] később pedig klarisszáknak nevezett női rendet, amelynek tagjait a Szent Damján-templom melletti kolostorban szállásolta el.

A következő tavasszal Közép-Itáliában az evangelizálásnak szentelte magát. Ekkortájt (1213) egy gróftól ajándékba kapta a La Verna hegyét. Ez a hegy lesz az egyik legkedveltebb imamenedékhelye. Ide vonul vissza, „a szemlélődésre különösen alkalmas” hegyre, a toszkánai Appenninek egy elszigetelt csúcsára. Ő ugyanis sohasem választotta el teljesen a szemlélődő életmódot az aktív élettől, erről tanúskodnak az emlékéhez kötődő remetelakok, és a benne élők számára írt furcsa szabályzatok.[10]

1213-ban vagy 1214-ben ismét tengerre szállt, ezúttal Marokkó felé, hogy elérje a hitetleneket és ha kell, vérét ontsa az evangéliumért. A súlyos megbetegedése miatt azonban Spanyolországban megszakította útját, majd visszafordult Itáliába.[10] A hiteles részletek azonban hiányoznak ezen utazásáról és spanyol tartózkodásáról. Umbriába való visszatérése után számos előkelő és tanult férfit fogadott rendjébe, köztük egyik életrajzíróját, Celanói Tamást (wd) (Tommaso da Celano).[10]

Celanói Tamást 1221-ben a németországi prédikálómisszióval bízták meg, melynek során több kolostort alapított.[12]
El Greco: Ferenc és Leó testvér
„Most pedig Leó testvér, halld a végső tanulságot! A Szentlélek mindazon kegyelmei és ajándékai közül, amelyekkel Isten az ő szeretteit elhalmozza, a legnagyobb adomány, ha önmagunkat le tudjuk győzni, és készek vagyunk Krisztus szeretetéért elviselni minden bántalmat és méltánytalanságot, minden igazságtalanságot és kellemetlenséget”[13]

1215-ben ismét Rómába ment, a negyedik lateráni zsinatra. Valószínűleg ekkor találkozott Guzmán Domonkossal, aki a domonkosok rendjét alapította.[14]

1217-ben a növekvő szerzetesgyülekezet tartományokra és csoportokra oszlott és barátokat küldtek Franciaországba, Németországba, Magyarországra, Spanyolországba és Keletre.[14]

Egyiptomban

[szerkesztés]

1219-ben, a damittai keresztes hadjárat során Ferenc misszionáriusként Palesztinába utazott és ott csatlakozott az Egyiptomba tartó keresztes hadsereghez. Damietta közelében, a Nílus torkolatánál, a muszlim hadsereg táborában prédikált Al-Kámil egyiptomi szultánnak. (Ezt az esetet nem ferences források is dokumentálják, például Oliver de Paderborn, a keresztes háború krónikása.)

Egyes beszámolókban Ferenc kihívta a muszlim tudósokat az igaz vallás tűzpróbájára, amit ők elutasítottak. Amikor Ferenc felajánlotta, hogy elsőként lép a tűzbe, és amennyiben a tűztől nem esne baja, a szultán ismerje el Krisztus igaz istenségét, a szultán megengedte neki a prédikálást.[14]

Ferencnek ebből az alkalomból három célja volt: először a szultánnak keresztény hitre térítése, másodszor, hogy szükség esetén mártírként haljon meg, harmadszor pedig a béke megteremtése.

A szultán, hallgatva Ferenc „érveit és szenvedélyét, hogy életet mentsen”, fegyverszünetet ajánlott. Ferenc elvitte ezt a hírt a keresztes hadjárat vezetőjének, Pelagius Galvaninak, aki azonban „szigorúan elutasította az ajánlatot”.[15] Ferenc alapján a szultán „nagyobb emberséget és békevágyat tanúsított”, mint a pápai legátus hadjáratvezető Pelagius.[15]

Bár a szultánt nagyon lenyűgözte a koldus szerzetessel való találkozása, Ferenc nem tudta megakadályozni a közelgő csatát, és a keresztes hadjárat folytatódott tovább.

Ferenc soha nem ítélte el a vallás terén az erőszak alkalmazását, és gyakran szerepel azon keresztények listáján, akik támogatták a keresztes hadjáratokat vagy legalábbis akik nem ítélték el azokat.[14] Rövid ideig részt vett a keresztes hadjáratokban, de úgy tűnik, őszintén törődött a muszlimok lelkével és számos más katolikus irányzattal szemben szorgalmazta az evangelizálás lehetőségét, vagyis a velük való racionális párbeszédet.[14]

Ezután felkereste Palesztina szent helyeit.[14] Ennek eredményeként e szenthelyek gondozását a ferencesek kezébe adták.[14]

Életrajzírója, Bonaventura (1221-1274) alapján Ferenc elcsodálkozott a muszlimok vendégszeretetén és jótékonyságán, s amikor meghallotta, hogy néhány ferencesnek ételt és pénzt ajánlott fel egy muszlim,[15] azt mondta: „Nézd meg, milyen harmónia van a gonoszság fiai között… Az ilyen jótékonyság még egy muszlim részéről is igazi „nemesgyöngy.”[15]

Utolsó évei

[szerkesztés]

1220 őszén visszavonult vagy lemondott a ferencesek vezetői posztjáról és a rend irányítását Cattaneói Péter (Pietro Cattaneo/Cattini) testvérnek adta át.[14] Úgy tűnik, hogy ennek köze volt a rendről alkotott elképzelése és a gyakorlati megvalósítás közötti különbségnek.[14] Nem sokkal ezután azonban Cattini 1221. márciusában meghalt. Porziuncolában temették el. Állítólag csodák történtek ezután és az emberek a Porziuncolába özönlöttek, megzavarva a ferencesek mindennapjai életét. Ferenc könyörgött Cattininek, hogy állítsa le a csodákat, majd ettől kezdve a csodák meg is szűntek.[14]

Az 1220-ban vagy 1221-ben pünkösdkor tartott porziuncolai gyűlésen állítólag több ezer szerzetes volt jelen, mintegy 500 jelentkező mellett.[10] Vessző- és sárkunyhók adtak szállást a szerzetesek tömegének, míg a környező lakosság pedig élelmet biztosított nekik.[10]

A ferences regula

Ezután Cortonai Illés (1180-1253) vezette a ferences rendet, aki Ferenc haláláig be is töltötte ezt a hivatalt.[10] Ferenc közben a néhány utolsó éve alatt a személyes példamutatás néma tanításával igyekezett hatni a szerzetesekre.[10]

Egyes írók szerint 1221-ben új szabályzatot dolgozott ki a rendre vonatkozóan. Mások ezt az úgynevezett 1221-es szabályzatot nem új szabálynak tekintik, hanem az elsőnek, amelyet III. Ince már korábban szóban jóváhagyott. Bárhogy legyen is, az egyesek által 1221-es szabályzatnak nevezett kompozíció nagyon eltér a valaha készült hagyományos szabályoktól. Túl hosszadalmas és pontatlan volt ahhoz, hogy formális szabállyá váljon, ezért két évvel később Ferenc visszavonult Fonte Colombóba, a Rieti melletti remeteségbe és átírta a szabályzatot egy bonyolultabb formában.[10] Majd újra újrafogalmazta és ebben a formában III. Honoriusz pápa 1223. november 29-én ünnepélyesen jóváhagyta. (→ ferences regula).

1224 augusztusának elején Ferenc három társával visszavonult a „Tiberis és Arnó közötti hegyekbe, hogy negyvennapos böjtöt tartson a Mihály-napra való felkészülés érdekében.[10] Szeptember közepén, imádkozás közben, megjelentek rajta a stigmák. Ezek után viszont egyre nagyobb fájdalmakat érzett a testében.[10]

1226-ban gyógykezelésre ment Rietibe, onnan Sienába szállították, végül hazavitték Assisibe, ahol lelki végrendeletet hagyott, amelyben a kinyilvánította a ragaszkodását az evangéliumi szegénységhez és a szabályzathoz. Az első szerzetesközösség lakóhelyén, Porziuncolában, 1226. október 3-án este hunyt el,[14] 44 évesen. Halála után hozták nyilvánosságra a rajta megjelenő stigmák létét, kiemelve azt, hogy az addig ismertté vált stigmatizált szentek közül ő az első, akinek testén az összes stigma megjelent, azaz a bordáján lévő lándzsaszúrás is.

Halálakor a ferences rendnek 3000-5000 közötti tagja volt.[16]

Halála után

[szerkesztés]
Az Assisi Szent Ferenc-bazilika napjainkban

Két évvel a halála után, 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta a Mira circa nos bullával, és a következő napon letette az Assisi Szent Ferenc-bazilika alapkövét. A szentté avatási folyamata az egyik leggyorsabb volt a katolikus egyház történetében. Az eseményről részletesen beszámol Celanói Tamás a „Vita Prima” című művében.

Regulája

[szerkesztés]

Ferenc a szerzeteseknek létrehozott egy szabályzatot, amely a nyugati szerzetesség egyik fő regulája lett.[17]

Bővebben: Ferences regula

Munkássága

[szerkesztés]

Nem lévén pap, tanítás helyett buzdító igehirdetést gyakorolt, azaz megtérésre és evangéliumi életre buzdított; Példát is mutatott, alázatos és egyszerű életmódjával. Ferenc „kisebb a kisebbek között” akar lenni (alázatos az alázatosok között). Ezért alkalmazta társaira a „kisebb testvérek” elnevezést, amelyet a gazdagok megvetően adtak a közembereknek, mert ő maga a "nép embere" alakját akarta megtestesíteni.

Fő elve az evangéliumok gyakorlati megélése, Krisztus követése volt, (sine glossa) magyarázgatások nélkül.[8] A lényeget az alázatosságban, az evangéliumi szegénységben és az egyetemes testvériségben látta:

  • Testvériség: a „testvéreknek” nem szabad egyedül élniük, hanem szeretettel és odaadással kell gondoskodniuk egymásról (és általában mindenkiről). Ugyanez a feltétel nélküli gondoskodás kiterjed nemcsak az emberi teremtményekre, hanem az egész teremtésre, mint Isten művére, így megtapasztalva az egyetemes testvériséget.
  • Alázat: hogy az egyén valóban Isten szolgálatába állhasson, megszabadulva a földi vágyaktól, amelyek eltávolítják az embert a jóságtól és az igazságosságtól.
  • Szegénység: minden javak birtoklásáról való lemondás azáltal, hogy megosztjuk mindazt, ami nekünk adatik, minden testvérünkkel, kezdve a leginkább rászorulókkal.

Míg más, eretnekeknek kikiáltott személyek nyíltan bírálták az egyházat és annak bűnben élő papjait, szerzeteseit, elvetették a szentségek nagy részét; ő tisztelte a klérust, nem bírált senkit, és a eucharisztia létrehozóit látta a papságban.[8]

Ferenc természetszeretete mögött főleg az állt, hogy a Teremtőt látta a teremtményeiben.[8] A teremtéshez való testvéri viszonyt fejezte ki a Napfivér énekében is. Isten dicséretében hálát adott neki az olyan alkotásokért, mint például a "Tűztestvér" és a "Víznővér". Az élő és élettelen teremtményeket, az állatokat az emberiség testvéreiként emlegette, elutasítva az anyagi felhalmozást és az érzéki kényelmet. Az életét körülvevő történetek közül sok az állatok iránti szeretetével foglalkozik.[14]

Az ökológiai mozgalom képviselői [18] és a keresztény társadalmi tanítás emberközpontú irányultságának kritikusai ezért Ferencben az ember és a természet példaértékű kapcsolatának ideális típusát látták.[19] János Pál pápa ezért 1979-ben a környezetvédelem és az ökológia védőszentjévé nyilvánította őt.[20] Az Inter Sanctos című apostoli levélben a pápa utalt Ferencnek az élő és élettelen természet iránti nagyrabecsülésére, amely alapján a holdat és a csillagokat, a tüzet, a vizet, a levegőt és a földet is "testvérként" kezelte.[20]

Az általa alapított rend néhány év alatt elterjedt egész Európában, egész a Balti-tengerig. Az évszázadok során számos rend kapott ihletet Ferenctől és lelki társától, Assisi Klárától.

Az imádsághoz és elmélkedéshez a ferences szabályzatban az evangéliumi előírásoknak megfelelően hozzáadta a "missziós szellemet."

Írásai

[szerkesztés]

Sok írást hagyott hátra, bár magát tanulatlannak jellemezte; a középkorban általános volt ez a szerénység.[21] Számos imát és éneket (laudi) hagyott maga után, köztük a híres Napfivér énekét. Főleg dicshimnuszokat, istentiszteleti szövegeket, imákat, intelmeket, szabályzatokat írt, de ezen kívül maradtak meg tőle származó levelek is, ezek egy része azonban csak piszkozatként vagy diktátumként.

  • Canticum Fratris Solis (A Napfivér éneke) Naphimnusz
  • Regula di vita negli eremi, az élet szabályzata a remetelakokban (1217 és 1221 között írva)
  • Regula non bullata, a ferences rend korai szabályzata, 1221
  • Regula bullata, a későbbi szabályzat, 1223
  • Testamentum, végrendelete, 1226

Legendái

[szerkesztés]
Szt. Ferenc Virágoskertje

„Húgocskáim, madarak! Ti igen sokkal tartoztok a Teremtőnek, azért mindig és mindenütt kötelesek vagytok dicsérni őt. Mert kétszeres, sőt háromszoros ruházattal látott el benneteket; szabadságot adott nektek, oda röpülhettek, ahová akartok; Noé bárkájában megőrizte fajotokat, hogy ki ne vesszetek. Hálával tartoztok a levegőért, amelynek uraivá tett. Azután gondoljátok meg, hogy se nem vettek, se nem arattok, Isten mégis gondoskodik rólatok. Inni ad a folyókból és forrásokból, menedéket nyújt a hegyekben és völgyekben, helyet biztosít a fészekrakáshoz a fák lombos ágain. Azután még fonni és szőni sem tudtok, Isten ruház föl benneteket és fiókáitokat. Jótéteményeiből, amelyekkel elhalmozott, láthatjátok, mennyire szeret Teremtőtök. Őrizkedjetek tehát húgocskáim, a hálátlanság bűnétől, s azon legyetek, hogy szüntelenül áldjátok Istent.”

Assisi Szent Ferenc Virágoskertje Fioretti [22]

Az életéről számos legenda terjedt el. Egyes források szerint prédikált az állatoknak is, akik értették a szavait. Éppen ezért a különféle ábrázolásokon, festményeken, szobrokon az alakja gyakran látható állatok, elsősorban madarak társaságában.

A leghíresebb mű, amely a természet iránti alázatát és szeretetét illusztrálja, a Vigina (A kis virágok v. Virágoskert) című legenda- és folklórgyűjtemény, amely a halála után keletkezett. Azt mondják, hogy egy napon, amikor Ferenc néhány társával utazott, egy olyan helyre akadtak az úton, ahol a madarak mindkét oldalon betöltötték a fákat. Ferenc azt mondta a társainak, hogy „várjatok meg, amíg elmegyek prédikálni a húgaimnak, a madaraknak”. A madarak körülvették, akiket vonzotta a hangja, és egyikük sem repült el. Ő pedig prédikált nekik.[23] Erről 13. századi freskó is jelent meg az Assisi Szent Ferenc-bazilikában, a műt Giotto di Bondone-nak tulajdonítva. A történet számos modern kori művészt is inspirált (→ A klasszikus zeneművészetben)

Az állatok világnapját 1931 óta Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünnepelik.

A legenda szerint Szent Ferenc Cannarióban prédikálni kezdett a népnek, de előbb megparancsolta a fecskéknek, hogy hallgassanak, míg el nem mondja beszédét. Azok azonnal engedelmeskedtek… Továbbmenve fölemelte tekintetét, észrevette, hogy az úttól nem messze a fákat óriási madársereg lepte el. Egészen elámult a madarak hihetetlen sokasága láttán, és azt mondta társainak: „Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak.” Letért a mezőre, odament a madarakhoz, és elkezdett beszélni a földön csipegetőkhöz, mire a fákon ülők is mind odasereglettek, valamennyien szép csöndben várták végig a beszédet, s el nem szálltak addig, amíg Szent Ferenc áldásával égnek nem eresztette őket. Amikor Szent Ferenc közöttük sétált, s csuhájával megérintette a madarakat, akkor sem repült el egyik sem.[24]

Életrajzok

[szerkesztés]

Az első róla szóló életrajzok, valószínűsíthető szerzői dátumokkal:[25]

  • Első legenda/történet (Legenda Prima), Celanói Tamás / Tommaso da Celano (1228-1230).
  • A tökéletesség tükre (Speculum Perfectionis), szerzője ismeretlen.
  • Második legenda (Legenda Secunda), Celanói Tamás (1247).
  • Szent Ferenc főlegendája (Legenda Maior), Szt. Bonaventura (1263).
  • A három társ legendája (Legenda Trium Sociorum) (1270-1300).

Assisi panorámája

[szerkesztés]
Assisi
Nagyítás
Assisi

Megjelenése a művészetekben

[szerkesztés]

Filmekben és a TV-ben

[szerkesztés]
  • 1950: Szent Ferenc virágai, Roberto Rossellini rendezésében és Federico Fellini társrendezésében. Ferencet Nazario Gerardi, Nocera Inferiore kolostorának valós ferences szerzetese alakította.
  • 1961: Assisi Ferenc című történelmi dráma, Kertész Mihály (Michael Curtiz) rendezésében, a félig magyar származású Louis de Wohl Örömteli koldus (The Joyful Beggar, 1958) című műve alapján. Ferenc szerepében Bradford Dillman főszereplésével. A Szt. Klárát alakító Dolores Hart később bencés apáca lett.
  • 1966: Francesco d'Assisi tévédráma, Liliana Cavani rendezésében.
  • 1966: Hawks and the Sparrows, Pier Paolo Pasolini rendezésében.
  • 1972: Naptestvér, holdtestvér, rendező: Franco Zeffirelli .
  • 1989: Francesco (Ferenc) című film, Liliana Cavani rendezte. A gazdag ember fiából vallásos humanitáriussá, végül pedig szentté alakulását követi nyomon. Ferencet Mickey Rourke alakítja.
  • 2002: Francesco Olasz TV-minisorozat, Michele Soavi rendezője.
  • 2007: Olasz TV-minisorozat (2 epizód) Chiara és Francesco (Klára és Ferenc), rendező: Fabrizio Costa .
  • 2010: Pranchiyettan és a szent, szatirikus indiai malájalam film.
  • 2011: Séta Ferenccel rövidfilm, rendező: Jeremy Culver .
  • 2014: A Szent Ferenc megtalálása (Finding St. Francis), Paul Alexander rendezésében.
  • 2014: Olasz TV-minisorozat (2 epizód) Francesco, Liliana Cavani rendezte.
  • 2016: Ferenc álma című film, Renaud Fely és Arnaud Louvet rendezésében.
  • 2016: A szultán és a szent, Alexander Kronemer rendezésében, Alexander McPherson főszereplésével
  • 2016: A barát – Assisi Ferenc és testvérei (L'ami – François d'Assise et ses frères), Renaud Fely és Arnaud Louvet rendezésében, Elio Germano főszereplésével.
  • 2010-es évek: Assisi Szent Ferenc nyomában, dokumentumfilm ferences szerzetesek szereplésével.[26]
  • 2022: The Letter: A Message for our Earth (A levél: Üzenet a Földünknek), Nicolas Brown filmje [27]

A klasszikus zeneművészetben

[szerkesztés]
  • Liszt Ferenc:
    • Cantico del sol di Francesco d'Assisi (Assisi Ferenc napéneke), S.4 (szent kórusmű, 1862, 1880–81; prelúdium zongorára változatai, S. 498c, 499, 499a; prelúdium orgonára változata, S. 665, 760 ; a Hozsanna változata orgonára és harsonára, S.677)
    • St. François d'Assise: La Prédication aux oiseaux, Deux Légendes (Assisi Szent Ferenc: Prédikáció a madaraknak), Két legenda 1. sz., S.175 (zongora, 1862–63)
  • Gabriel Pierné : Assisi Szent Ferenc (oratórium, 1912)
  • William Henry Draper : Istenünk és királyunk minden teremtménye ( A Nap éneke, 1919)
  • Mario Castelnuovo-Tedesco : Fioretti (ének és zenekar, 1920)
  • Gian Francesco Malipiero : San Francesco d'Assisi (kórus és zenekar, 1920–21)
  • Hermann Suter : Le Laudi (A dicséretek) vagy Assisi Szent Ferenc laudációi (Le Laudi di San Francesco d'Assisi), a Nap éneke alapján, ( oratórium, 1923)
  • Amy Beach : A nap éneke (1928)
  • Paul Hindemith : Nobilissima Visione (Nemes látomás) (1938)
  • Leo Sowerby : A nap éneke (kantáta vegyes hangokra kísérettel zongorára vagy zenekarra, 1944)
  • Francis Poulenc : Assisi Szent Ferenc négy kis imája (Quatre petites prières de St. François d'Assise) (férfi kórus, 1948)
  • Seth Bingham : The Canticle of the Sun (kantáta vegyes hangú kórusra, szoli ad lib. kísérettel orgonára vagy zenekarra, 1949)
  • William Walton : A nap éneke (Cantico del sol) (kórus, 1973–1974)
  • Olivier Messiaen : Assisi Szent Ferenc (St. François d'Assise) (opera, 1975–1983)
  • Juliusz Łuciuk : Święty Franciszek z Asyżu (oratórium szopránra, tenorra, baritonra, vegyes kórusra és zenekarra, 1976)
  • Peter Janssens : Franz von Assisi, Musikspiel (Zenejáték, szöveg: Wilhelm Wilms, 1978)
  • Michele Paulicelli: Forza venite gente (zenés színház, 1981)
  • John Michael Talbot : A nagy király trubadorja (1981), Assisi Szent Ferenc 800. születésnapja tiszteletére komponált.
  • Karlheinz Stockhausen : Luzifers Abschied (1982), a Samstag aus Licht című opera 4. jelenete
  • Libby Larsen : Éneklek és felemelek egy zsoltárt (SATB kórus és orgona, 1995)
  • Sofia Gubaidulina : Sonnengesang (szóló cselló, kamarakórus és ütőhangszerek, 1997)
  • Juventude Franciscana : Balada de Francisco (gitárkíséretű, 1999)
  • Angelo Branduardi : L'infinitamente piccolo (album, 2000)
  • Lewis Nielson : Szent Ferenc prédikál a madaraknak (kamaraverseny hegedűre, 2005)
  • Peter Reulein (zeneszerző) / Helmut Schlegel (librettó): Laudato si' ( oratórium, 2016)
  • Daniel Dorff : Szent Ferenc virágai (szóló klarinétra, 2013)
  • Mel Hornyak és Elliot Valentine Lee : Litany of the Martyrs, feltűnik az Adamandiban (2022-es zenei szám)

Ábrázolásai a képzőművészetben

[szerkesztés]

Magyarul megjelent publikációk

[szerkesztés]
Egyik csodatétele – Gubbio farkasa
  • Ditsőséges szerafim Szent Ferentz atyánk regulája és testamentoma, némelly szükséges oktatásokkal és szép imádságokkal; Nottenstein Ny., Buda, 1734
  • Kedves, mert ritka nemes hármas levél, az az Szent Ferenc Atyánk harmadik szerzetének három részből álló rövid summája melly most ugyan azon Sz. szerzet Magyar-országi Boldog Asszony reformata provinciájának egy tagja-által magyarra fordéttatott Kilián Kazenberger; Royer Ny., Pozsony, 1744
  • Dicsőséges Szent Ferencz atyánk harmadik rendén-lévő atyafiaknak regulája; Ferences Ny., Csíksomlyó, 1753
  • Serafim Szent Ferentz regulája és testamentoma mellyet mostanság egy atya szerzetes társainak hasznára magyar nyelven ki-botsátot; Engel Ny., Pécs, 1800 k.
  • Szerafikus Sz. Ferencz Atyánk regulája melyet magyar fordításban Golessény Pantaleo rendeletéből sajtó alá készített Rapawy Ignác; Schreiber Ny., Pozsony, 1859
  • Szent Ferenc atyánk harmadik rendjének regulája; németből ford. Karcsu Antal Arzén; Mayer Ny., Vác, 1883
  • Szerafikus Sz. Ferenc rendszabálya és végrendelete; jav. kiad.; Réthy Ny., Arad, 1887
  • Szerafikus Szent Ferencz regulája; Taizs Ny., Pécs, 1887
  • Assisi Szent Ferenc összes művei; ford. Monay Ferenc; Grünn Ny., Marosvásárhely, 1907
  • A Kisebb Testvérek rendszabálya. Assisi Szent Ferenc Fiai használatára; Szent Bonaventura Ny., Cluj-Kolozsvár, 1925
  • Assisi Szent Ferenc iratai; ford., bev. Takács Ince; Ferences Rend, Bp., 1929
  • Az egyszerűség útja. Ferences írások. Assisi Szent Ferenc írásai; latinból ford., bev., jegyz. Balanyi György / Facimbalom. Szedő Dénes versei és fordításai; Szt. István Társulat, Bp., 1981 ISBN 963-360-171-1
  • Assisi Szent Ferenc művei. Balanyi György fordításának javítása; jav. Hidász Ferenc, Várnai Jakab; OFM Esztergomi Ferences Gimnázium, Esztergom, 1989
  • Assisi Szent Ferenc imádságai; ford. Viz László; Aggiornamento, Bp., 1991
  • Assisi Szent Ferenc művei. Balanyi György fordításának javítása; Agapé, Újvidék–Szeged–Csíksomlyó, 1992 (Ferences források)
  • Isten rabjai. Assisi Szent Ferenc, Jacopone da Todi, Celanói Tamás írásai és versei; Interpopulart, Szentendre, 1993 (Populart füzetek)
  • Imádkozzunk Assisi Ferenccel; vál., bev. Bernardin Skunca, szerk. Harmath Károly; Agapé, Novi Sad, 2002
  • Assisi Szent Ferenc bölcsességei; szerk. Carol Kelly-Gangi, ford. Kajsza Krisztina; Lazi, Szeged, 2018
  • Naptestvér éneke In: Szedő Dénes: Ferences himnuszok, Budapest, 1944, 7–10. o.
  • Boldogasszony köszöntője In: Szedő Dénes: Ferences himnuszok, Budapest, 1944, 10–11. o.

Internetről letölthető művei

[szerkesztés]

Alábbi művek letölthetők a Ferences világi rend honlapjáról a Ferences Források könyvsorozat résznél.

  • A három társ legendája (Ferences források sorozat), Agapé Kft., Szeged, 1995, ISBN 963-8112-70-0, 70 o.
  • Assisi Szent Ferenc művei (Ferences források sorozat), Agapé Kft., Szeged, 1993, ISBN 963-8112-15-8, 150 o.
  • Assisi Szent Ferenc Perugiai Legendája (Ferences források sorozat), Agapé Kft., Szeged, 1997, ISBN 963-458-083-1, 158 o.
  • Celanói Tamás életrajzai Szent Ferencről (Ferences források sorozat), Agapé Kft., Szeged, 1996, ISBN 963-8112-07-7, 413 o.
  • Fioretti – Assisi Szent Ferenc Virágoskertje (Ferences források sorozat), Agapé Kft., Szeged, 1999, ISBN 963-458-145-5, 199 o.
  • Szent Bonaventura: Szent Ferenc élete (Középkori Keresztény Írók, 7. kötet), Szent István Társulat, Budapest, 2015, ISBN 978-963-277-095-6, 222 o.

Fioretti

[szerkesztés]
  • Fioretti. Szent Ferenc, legendái; ford. Erdős Renée; Élet Ny., Bp., 1911
  • Szent Ferenc virágoskertje; ford., bev., jegyz. Kaposy József; Franklin, Bp., 1913
  • Assisi Szent Ferenc kis virágai; ford. Tormay Cecilia; Magyar Irodalmi Társaság, Bp., 1926
  • Virágszálak Szent Ferenc és társai életéből; ford. Kőszeghy Mihály; s.n., Gyöngyös, 1943 (A lelkiélet ferences mesterei)
  • Assisi Szent Ferenc virágoskertje; ford., bev., jegyz. É. Megyeri András; Radnai, Bécs, 1978
  • Assisi Szent Ferenc virágoskertje; ford., előszó, jegyz. Éder Zoltán; Radnai, Bécs, 1989
  • Assisi Szent Ferenc virágoskertje / Fioretti; ford., jegyz. É. Megyeri András; Agapé, Újvidék, 1999 (Ferences források)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szerafikus testvérek A Pallas nagy lexikona
  2. ↑ a b Saint Francis Of Assisi | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  3. ↑ Saint Francis of Assisi | Biography, Facts, Feast Day, Patron Saint Of, & Legacy | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2023. augusztus 8. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  4. ↑ ,Assisi Szent Ferenc napja – cultura.hu
  5. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Francis of Assisi - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  6. ↑ - Top ten most influental saints - reader votes catholicexchange.com
  7. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Francis of Assisi. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  8. ↑ a b c d Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből 1. (Pannonhalma, 2007.) 212-216. old.
  9. ↑ szentiras.hu: Káldi-Neovulgáta - Evangélium Máté szerint - Mt 10 (magyar nyelven). szentiras.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  10. ↑ a b c d e f g h i j k CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Francis of Assisi. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2023)
  11. ↑ Puskely Mária: Keresztény szerzetesség I. (1995)
  12. ↑ D. Vorreux, "Thomas de Celano", p. 792-794, in "Dictionnaire de spiritualité ascétique et mystique", XV, Paris, Beauchesne, 1991, p. 792. (franciául)
  13. ↑ Ferenc testvér a szív tisztaságáról… Archiválva 2012. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, pestiferences.ofm.hu
  14. ↑ a b c d e f g h i j k l Francis of Assisi - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2023)
  15. ↑ a b c d Daniel, Norman, Islam and the West: The Making of an Image. Oxford: Oneworld Publications, 2001. ISBN 1851681299
  16. ↑ Jacques Dalarun, « Le dossier franciscain : François, Claire et les autres », émission La Marche de l'Histoire sur France Inter, 7 octobre 2013.
  17. ↑ katolikus lexikon: ferences regula
  18. ↑ Lynn White, „Historical roots of our ecological crisis“, in: Science 155 (1967), S. 1203–1207. Außerdem: Carl Amery „Wenn aber das Salz schal geworden ist… Künden die Kirchen auf der Höhe der Zeit?“, in: ders. (Hg.), Sind die Kirchen am Ende? Regensburg (Pustet) 1995, ISBN 3-7917-1455-4, S. 9–20. (németül)
  19. ↑ Thorsten Philipp: Grünzonen einer Lerngemeinschaft. Umweltschutz als Handlungs-, Wirkungs- und Erfahrungsort der Kirche. München (oekom Verlag) 2009, ISBN 978-3-86581-177-6, S. 79 und 98 f. (németül)
  20. ↑ a b Inter sanctos (29 Decembris 1979) | Ioannes Paulus II. www.vatican.va. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  21. ↑ Az oktatásról és Ferenc iskolázatlanságáról lásd Oktavian Schmucki: Ignorans sum et idiota. Das Ausmass der schulischen Bildung des hl. Franziskus von Assisi. In: Isaac Vásquez (Hrsg.): Studia historico-ecclesiastica. Festgabe für Luchesius G. Spätling Pontificium Athenaeum Antonianum, Roma, 1977, S. 283–310.
  22. ↑ Assisi Szent Ferenc napja
  23. ↑ St. Francis of Assisi, The Little Flowers of St. Francis of Assisi (New York: Vintage, 1998).
  24. ↑ Szent Ferenc és az állatok világnapja Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.euroastra.info
  25. ↑ Montes de Oca, pág. XXXVII.
  26. ↑ In Search of Saint Francis of Assisi, Green Apple Entertainment.
  27. ↑ Pope Francis YouTube Doc 'The Letter: A Message For Our Earth' Launches From Vatican City – Trailer (amerikai angol nyelven). Variety, 2022. október 4. (Hozzáférés: 2022. november 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Interneten
18-19. század
  • Szent Bonaventura: Meg-dicsőéttetett poenitentia tartásnak eleven példája. Seraphichus Sz. Ferencz atyánknak szentséges élete / Szűz Szent Clára anyánk szentséges élete melly a mi szent szerzetünknek crónikájábul vétetüdöt és szorgalmatossággal öszve irattatott; németből ford. egy ájtatos Clarissa Szűz; Royer Ny., Pozsony, 1722
  • Seraficus Szent Ferencz napjára való prédikátzió, Sactus Franciscus est vera et viva Deitatis imago, az az: Szent Ferencz az Istenségek nyílván való igaz eleven képe és formája, mellyet Nagy Ferencz jánosházi káplány a P. P. Francziscánusok Templomában Győrött 1771-dik esztendőben Mind-Szent-havának 4-dik napján mondott; Streibig Ny., Győr, 1771
  • Chavin de Malan: Assisi Szent Ferencz élete; ford. Kudlik Nep. János; Emich Ny., Pest, 1865
  • Bohnert Marián: Assisi Sz. Ferencz élete. 1182–1226; Hunyadi Mátyás Intézet Ny., Bp., 1896
1900-1950
  • Trefán Leonárd: Poriunkula; Grünn Ny., Marosvásárhely, 1905
  • Szent Ferenc és társainak legendája. Szemelvények az Ehrenfeld-kódexből; összeáll. Vincze József; Szent István Társulat, Bp., 1907 (Irodalomtörténeti olvasmányok)
  • Sacrum Commercium, Szent Ferenc menyegzője a Szegénység úrnővel. Misztikus allegória; ford., bev. Balanyi György; Szt. István Társulat, Bp., 1919
  • Alfonso M. Santarelli: Assisi Szent Ferenc életrajza. A nagyközönség számára; ford. Pálffy Erzsébet; Élet Ny., Bp., 1924
  • Balanyi György: Assisi Szent Ferenc élete; Szent István Társulat, Bp., 1925 (Szentek országa)
  • Meyer Vendel: Ferenc testvér. Assisi Szent Ferenc élete, műve és szelleme; ford. Unyi Bernardin; Pesti Ny., Bp., 1926 (Ferences könyvtár)
  • Pálffy Erzsébet: Szent Ferenc szentélyei; Pesti Ny., Bp., 1926 (Ferences könyvtár)
  • Szent Ferenc nyomdokain. 1226–1926; Pesti Ny., Bp., 1926
  • K. Gilbert Chesterton: Assisi Szent Ferenc; ford. Reményi József; Szt. Bonavaenturs Ny., Cluj-Kolozsvár, 1926
  • A tökéletesség tükre; ford., bev., jegyz. Balanyi György; Élet, Bp., 1926
  • Zadravecz István: Alverna; Pesti Ny., Bp., 1926 (Ferences könyvtár)
  • Magyar István: Magyar képek Szent Ferenc atyánkról; Ferences Közlöny, Bp., 1926 (Ferences könyvtár)
  • Kubányi Kornél: Assisi Szent Ferenc a költő hatása a középkori olasz irodalomban és művészetben; Apostol Ny., Bp., 1927 (Ferences könyvtár)
  • A szegénység trubadúrja. Assisi Szent Ferenc a magyar költészetben. Versek; összegyűjt. Morovicz Szol. Ferenc; Belvárosi Ferenciek Zárdája, Bp., 1927
  • Kiss. M. A.: Assisi Szent Ferenc; ford. Kaposy József; szerzői, Bp., 1927
  • Brisits Frigyes: Assisi Szent Ferenc; Lampel, Bp., 1927 (Magyar könyvtár. Új sorozat)
  • Vargha Damján: Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban; Pesti Ny., Bp., 1927
  • Molnár Arkangyal József: Assisi Szent Ferenc stigmái. Történelmi, teológiai és orvostani szempontból; Ferences Közlöny, Bp., 1929
  • Oslay Osvald: Az élet trubadúrjai. Prohászka – Assisi Szt. Ferenc. Tanulmány – tanulság; Ciuque, Újpest, 1933
  • XI. Pius: Apostoli körlevél Asszisi Szent Ferenc halálának hétszázéves évfordulója alkalmából; ford. Ferencz Vilmos; Bonaventura Ny., Cluj-Kolozsvár, 1934 (A Katholikus Világ könyvei)
  • Földes Zoltán: Szeráfi Szent Ferenc élete; Tip. Solia, Oraştie, 1935
  • Farkas Mária: Assisi Szent Ferenc az olasz irodalomban és a festészetben / San Francesco d' Assisi nella letteratura italiana e nella pittura; Általános Ny., Bp., 1935
  • Takács Ince: Szeráfi tüzek; Szt. Antal, Pápa, 1939
  • Assziszi Szent Ferenc tisztelete; Magyar Barát, Gyöngyös, 1941 (A Magyar Katolikus Néprajz kiadványai)
  • Trefán Leonárd: Ferences ösvény; Szt. Bonaventura Ny., Kolozsvár, 1942
  • Szent Bonaventura: Szent a Szentről Assisi Szent Ferenc életrajza; ford. Burka P. Kelemen; Szentföldi Ferencrendi Zárda, Bp., 1942
  • Szent Ferenc élete legbizalmasabb barátai előadásában; ford., bev., jegyz. Balanyi György; Minerva, Kolozsvár, 1945
  • Takács Ince: Assisi küldöttei. Összegyűjtött tanulmányok; Magyar Barát, Gyöngyös, 1945
  • Vérrózsák. Assisi Szent Ferenc dicsőséges sebei; ford. Kőszeghy Mihály; Magyar Barát, Bp., 1946 (A lelki élet ferences mesterei)
  • Balanyi György: Assisi Szent Ferenc, a demokrácia hőse; Szent Bonaventura Ny., Kolozsvár, 1946
  • Martial Lekeux: Mai ember könyörgése Assisi kis Szegényéhez; ford. Soóváry M. Desirée; Ferences Misszió, Bp., 1947
  • Georg Terramare: Az assziszibeli szent; ford. Ijjas Antal; Ferences Missziók, Bp., 1948
1950–1990
  • Incipiamus. Közlöny Szent Ferenc halálának 750-ik évfordulója alkalmából; szerk. Harmath Károly; Ferences Rendház, Szabadka, 1976
  • Luigi Ugolini: A naptestvér regénye. Assisi szent Ferenc élete; ford. Pletikoszich Péter; Ferences Rendház, Subotica, 1978
  • Gilbert Keith Chesterton: Assisi Szent Ferenc és a Fioretti; ford. Antal Lukács, Kaposy József; Szt. István Társulat, Bp., 1980
  • Jörgensen: Assisii Szent Ferenc élete; ford. Hirschler József; Catholic Publishing Company, Youngstown, 1981
  • Assisi Szent Ferenc és világa; szöveg Walter Nigg, fotó Toni Schneiders, ford. Mihály atya; Kršćanska sadašnjost–Agapé, Zagreb–Novi Sad, 1982
  • Nikosz Kazantzakisz: Isten szegénykéje. Assisi Szent Ferenc; ford. Lukácsi Huba; Szt. István Társulat, Bp., 1984
  • Tersteegen: Assziszi Ferenc élete; ford. Csia Lajos; Tolle Lege, Cleveland, 1985
  • Eloi Leclerc: Egy szegény ember bölcsessége; ford. Barsi Balázs; Szt. István Társulat, Bp., 1985
  • Carlo Carretto: Én, Ferenc; ford. Katona István; Kršćanska sadašnjost–Agapé, Zagreb–Novi Sad, 1989 (Az életszentség nagymesterei)
  • Assisi Szent Ferenc perugiai legendája; ford., bev., jegyz. Varga Imre Kapisztrán; Helikon, Bp., 1990
  • Louis de Wohl: Assziszi Szent Ferenc. A vidám koldus; ford. Onodi Attila; Ecclesia, Bp., 1990
1991-től napjainkig
  • Michel Hubaut: Krisztus a mi boldogságunk. Imádkozni tanulunk Assisi Szent Ferenctől és Szent Klárától; ford. Barsi Balázs; Kršćanska sadašnjost, Újvidék–Agapé–Zagreb, 1991
  • Eloi Leclerc: Assisi Szent Ferenc. Visszatérés az Evangéliumhoz; ford. Barsi Balázs; Agapé, Novi Sad, 1993
  • Anton Rotzetter–Willibrord-Christian van Dijk–Thaddée Matura: Assisi Szent Ferenc. A kezdet, és ami abból megmaradt; ford. Christophora Szöllősy, Kovács Sándor; Vigilia, Bp., 1993
  • Celanói Tamás életrajzai Szent Ferencről; ford. Balanyi György, jav. Hidász Ferenc, Várnai Jakab; Agapé, Újvidék–Szeged–Csíksomlyó, 1993 (Ferences források)
  • A három társ legendája; ford. Balanyi György, jav. Hidász Ferenc, bev., jegyz. Várnai Jakab; Agapé, Szeged, 1995 (Ferences források)
  • Julien Green: Ferenc testvér; ford. Balla Katalin; Kairosz, Szentendre, 1997
  • Assisi Szent Ferenc perugiai legendája; ford., bev., jegyz. Varga Imre; átdolg. kiad.; Agapé, Újvidék–Szeged–Csíksomlyó, 1993 1997 (Ferences források)
  • Théophile Desbonnets: Szent Ferenc nyomában. Assisi lelki útikalauz Barsi Balázs OFM fordításában; szöveggond., függelék összeáll. Telek Péter-Pál; EFO, Bp., 1998
  • A mi kisebb testvérünk. Szent Ferenc története; szöveg, rajz Hélio Faria, ford. Harmath Károly; Agapé, Novi Sad, 1999
  • Imádkozzunk Assisi Ferenccel; vál., bev. Bernardin Škunca, szerk. Harmath Károly; Agapé, Novi Sad, 2002
  • Jacques Le Goff: Assisi Szent Ferenc; ford. Szilágyi András; Európa, Bp., 2002
  • Mark Galli: Assisi Szent Ferenc és kora; Scolar, Bp., 2003 (Scolar vallástörténet)
  • Walter Nigg: Assisi Szent Ferenc. Aki a szívével gondolkozott; ford. Szabó Mária; Kairosz, Bp., 2003
  • Richard Rohr–John Bookser Feister: Reménység a sötétben. Assisi Szent Ferenc lélekmegújító látomása a nyugtalanság korában; ford. Lisztes Gábor; Ursus Libris, Bp., 2005
  • Eloi Leclerc: Egy szegény ember bölcsessége; ford. Barsi Balázs; 3. jav. kiad.; Agapé, Szeged, 2006 (Az életszentség nagymesterei)
  • Soós Sándorné: A ferences források pedagógiai vonatkozásai; Ferences Gimnázium, Szentendre, 2006
  • Soós Sándorné: "Te vagy a szépség..." Ferences lelkiség – ferences örökség; Ferences Gimnázium, Szentendre, 2006
  • In memoriam Assisi Szent Ferenc; kiállításrend. Sashegyi Gabriella; Kortárs Galéria, Tatabánya, 2007
  • Basilea Schlink: Szent Ferenc világa. Üzenet a ma emberének; Pro Planta 3M Bt., Bp., 2010
  • Burger János: Ferences legendárium; Jel, Bp., 2010
  • Assisi Ferenc; Giotto di Bondone freskóival, ford., utószó Horváth Géza; Cartaphilus, Bp., 2012
  • Kovács L. P. Bánk: A kegyelem szerepe Assisi Szent Ferenc életében; szerzői, Bp., 2012 (Bánk atya elmélkedéssorozata)
  • Cesare Vaiani: Assisi Szent Ferenc útja; ford. Dankó Lilla; L'Harmattan–Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Bp., 2013 (Kis út)
  • A ferences diák imádságai, 1-2.; összeáll. Soós Sándorné Veres Rózsa; Ferences Gimnázium, Szentendre, 2014
  • Richard Rohr: Olthatatlan szeretet. Assisi Szent Ferenc alternatív útja; ford. Malik Tóth István; Ursus Libris, Bp., 2015
  • Ferenc pápa ihlető szavai. Szent Ferenc szellemiségében; szerk. Alicia von Stamwitz, ford. Kajsza Krisztina; Lazi, Szeged, 2015
  • Szent Bonaventura: Szent Ferenc élete. Legenda maior; ford., tan. Berhidai Piusz; Szent István Társulat, Bp., 2015
  • Assisi Ferenc. A szent csodálatos története; szöveg Andraž Arko, rajz Urša Skoberne, ford. Piatrik Pió, Kurucz Anna Veronika; Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Bp., 2017
  • Jacques Dalarun: Boldogságos Ferenc atyánk megtalált életrajza / Celanói Tamás: Boldogságos Ferenc atyánk életrajza. Fordítás, jegyzetek és összehasonlító táblázat; ford. Varga Imre; Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Bp., 2017 (Ferences források magyarul)
  • Testvérünk és atyánk. Rövidebb ferences források I. / Illés testvér körlevele Szent Ferenc haláláról / Szent Ferenc verses zsolozsmája. A Rend kezdete vagy alapítása (Perugiai Névtelen); ford., bev. Berhidai Piusz, szerk. Kámán Veronika; Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Bp., 2018 (Ferences források magyarul)
  • Stanczik-Starecz Ervin: Tanulmányok / Ötezer év hazakeresése Szent László koráig / Reformer vonások Assisi Ferenc életében; Püski, Bp., 2019

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Assisi_Szent_Ferenc&oldid=27585763”