Asóka
| Asóka | |
 | |
| Asóka egyik ábrázolása az 1. századból | |
| Maurja császár | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 268 – i. e. 232 | |
| Elődje | Binduszara |
| Utódja | Dasaratha |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Maurja-dinasztia |
| Született | i. e. 304 Pátaliputra (Patna) |
| Elhunyt | i. e. 232. Pátaliputra (Patna) |
| Édesapja | Binduszara |
| Édesanyja | Subhadrangi |
| Testvére(i) | Vitashoka |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Asóka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Asóka (dévanágari: अशोक, bráhmi: 𑀅𑀲𑁄𑀓 Asóka =„Gondtalan” felvett név, eredeti neve Pijadaszi =„Kedves tekintetű”, (i. e. 304 – i. e. 232) vagy Nagy Asóka az indiai Maurja-dinasztia harmadik császára, unokája Csandragupta Maurjának, aki Nagy Sándor hadjáratát követően meghódította India túlnyomó részét, majd élete végén szent életet élt.
Élete
[szerkesztés]Az első indiai uralkodó, aki a szubkontinens zavaros politikai viszonyait megszüntette, államát egységbe szervezte, és birodalmát a mai Afganisztán nyugati határaitól a Bengáli-öbölig kiterjesztette. Uralkodásának székhelye Magadha (a mai Bihár). Apja (Binduszára) uralkodása alatt mint alkirály a birodalom egyik tartományát igazgatta, de annak halála után véres háborúba keveredett testvéreivel. Kegyetlen, hírhedt diktátorként ismerték, de a kalingai háború (i. e. 265 – i. e. 263 körül, a mai Orisza környékén) véres mészárlásai után, amikor rádöbbent győzelmének iszonyatos következményeire, jelleme gyökeresen megváltozott. Elhatározta, hogy lemond minden további hódító háborúról.
A buddhizmus lelkes követője és propagátora lett, de egyben a birodalmában vallási toleranciát hirdetett. Hirdette, hogy az egyetlen győzelem, amit érdemes elérni, önmagunk legyőzése. Uralkodása hátralevő részét a nép erkölcsi felemelésére fordította. Kormányzati tisztviselőket, dharma-tisztviselőket jelölt ki, hogy jámborságra, könyörületre, részvétre, mértékletességre oktassák és baráti kapcsolatokra buzdítsák a népet. India-szerte emlékműveket állított Buddha életének eseményei színhelyén; az erőszakmentesség (ahimsza), a tolerancia, a szeretet elvét hirdetve. Szerzeteseket küldött ki a környező országokba is a buddhizmus terjesztésére.[1] Felhagyott a vadászattal és vegetáriánus lett. Kórházakat alapított és korát messze megelőzve állatmenedékhelyeket létesített. Utakat építtetett és fejlesztette az öntözéses gazdálkodást a mezőgazdaságban. Erkölcsi és etikai tanításait számos, ma is meglévő kőbe vésett felirat hirdeti.
India történetében gyakran úgy emlegetik, mint Szamrát Csakravatin Asóka, azaz Asóka, a Császárok Császára.
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tenigl-Takács László. India története. Budapest: Medicina - Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 65. o. (1997). ISBN 963-243-824-8
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 462. o. ISBN 963-05-6800-4
- Michael H. Hart: 100 híres ember. Magyar Könyvklub 2003. ISBN 963-547-820-8
- Fodor's India, 1973.
