Arcvasen
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Արծվաշեն (Başkənd) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Örményország |
| Alapítás éve | 1845 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 127 fő (2009) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1463 m |
| Terület | 40 km² |
| Időzóna | UTC 04:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 38′ 46″, k. h. 45° 30′ 56″40.646111°N 45.515556°EKoordináták: é. sz. 40° 38′ 46″, k. h. 45° 30′ 56″40.646111°N 45.515556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Արծվաշեն témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arcvasen (örmény írással Արծվաշեն, azeriül Başkənd egy exklávé Örményország Gegharkunik tartományában, ám a települést a Hegyi-karabahi háború óta Azerbajdzsán tartja megszállva, melynek területén enklávét alkot.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Arcvasen a Kis-Kaukázusban helyezkedik el, de jure Azerbajdzsán által határolva, de facto annak részeként. Az enklávé határa és az anyaország határa között körülbelül 5 kilométer távolság van, ezt a háborúig a H30-as, örmény kezelésben lévő út volt hivatott áthidalni. Ma használaton kívül van.
Az örmény közigazgatásban a település Gegharkunik tartomány része, ám az azeriek a Gadabay régió tagjaként kezelik.
Történelem
[szerkesztés]A települést 1845-ben a közeli Choratanból érkező örmény telepesek alapították Bashkend (Բաշքենդ) néven, ám már a 17. század elején is volt a területen egy örmény diaszpóra templommal. A település nevét később megváltoztatták Hin Bashkendre (~Ó-Bashkend, örményül Հին Բաշքենդ), megkülönböztetve ezáltal magukat a szintén a közelben lévő Nor Bashkendtől (~Új-Bashkend, örményül նոր Բաշքենդ, mai neve Getik). Nincs információ arról, mikor kapta a település az Arcvasen nevet. A település a szovjet időkben lett enklávé, amikor Sztálin, máig tisztázatlan okokból az Örmény SZSZK és az Azerbajdzsáni SZSZK határait a nemzetiségi viszonyokra való legkisebb tekintet nélkül szabta át. Egyes elméletek szerint pusztán kedvtelésből (ezt erősítik az azeri és örmény enklávék), mások szerint a nemzetiségi törekvések elnyomásáért, azaz az egysegés Szovjetunió álmáért (ezt pedig Nahicseván és Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz csatolása).
A település a hegyi karabahi háborúig örmény lakossággal rendelkezett.
A háborúban a település jelképes erőt képviselt az azeri erők számára, akárcsak Verin Voskepar vagy Barkhudarly (azeri exklávék Örményországon belül) az örményeknek. 1991 májusában a helyi erők még visszaszorítottak egy azeri megszállási kísérletet, ám 1992-ben az azeri hadsereg bejelentette, hogy "felszabadították" a települést, elpusztítva a helyi örmény páncélozott haderőt. Az ostromban 300 örmény halt meg, 29 pedig "nyom nélkül eltűnt". Az örmény lakosság nagy része elmenekült, ma a települést leginkább azeriek lakják.
Kultúra
[szerkesztés]Arcvasenben az örmény időkben nagy hagyománya volt a szőnyegkészítésnek, a Szovjetunió alatt működött egy Haygorg nevű szőnyeggyár is a területen. Az azeri megszállás óta a hagyományt folytatták, arcvaseni eredetű szőnyegekkel Shorzhában, Vardenisben, Abovyanban és Chambarakban lehet találkozni.
Híres emberek
[szerkesztés]- Aramais Sahakyan, örmény költő
- Saribek Chilingaryan, katona, a Szovjetunió Hőse
