Aranysávos mézevő
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Caligavis chrysops (Latham, 1802) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranysávos mézevő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranysávos mézevő témájú médiaállományokat és Aranysávos mézevő témájú kategóriát. |
Az aranysávos mézevő (Caligavis chrysops) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1802-ben, a Sylvia nembe Sylvia chrysops néven.[2] Besorolása vitatott, egyes szervezetek a Lichenostomus nembe sorolják Lichenostomus chrysops néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Caligavis chrysops barroni (Mathews, 1912)
- Caligavis chrysops chrysops (Latham, 1802)
- Caligavis chrysops samueli (Mathews, 1912)
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália keleti és délkeleti területein honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 18 centiméter, testsúlya 15–20 gramm.[5] Arcán jellegzetes sárga sáv van. A nemek hasonlóak, de a tojónak valamivel keskenyebb a sárga sáv az arcán.
 |
Életmódja
[szerkesztés]Tápláléka nektárból, virágporból, gyümölcsökből, vetőmagvakból és rovarokból áll. Táplálkozás során kisebb csoportban tekinthetőek meg.
Szaporodása
[szerkesztés]Szaporodási időszaka júliustól márciusig tart. A szövött fészket a tojó készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, ritkán egyből. Költési ideje 14 nap. A fiókák a kikelés után még 14 napot töltenek a fészekben, mindkét szülő eteti őket.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
