Ugrás a tartalomhoz

Anna-kolibri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anna-kolibri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Nem: Calypte
Faj: C. anna
Tudományos név
Calypte anna
(Lesson, 1829)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Anna-kolibri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Anna-kolibri témájú médiaállományokat és Anna-kolibri témájú kategóriát.

Az Anna-kolibri (Calypte anna) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt René Primevère Lesson francia ornitológus írta le 1829-ben, az Ornismya nembe Ornismya Anna néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Észak-Amerika nyugati részén, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint vidéki kertek és városi régiók. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 10–11 centiméter, a hím testtömege 3,7–5,8 gramm, a tojóé 3–3,7 gramm,[3] szárnyfesztávolsága 11,4–12,1 centiméter. A hímek feje csillogó vörös.

A hím
a tojó
egy fiatal
és egy fészek

Életmódja

[szerkesztés]

Nektárral táplálkozik.[3]

Szaporodása

[szerkesztés]

Pókhálóval ágakhoz rögzíti csésze alakú fészkét, melyet szárakból és tollból készít. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14–19 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. november 12.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bernhard Grzimek: Grzimeks Tierleben. Band 7–9 Vögel, Deutscher Taschenbuch Verlag, München, 1993, ISBN 3-423-05970-2
  • René Primevère Lesson: Histoire naturelle des oiseaux-mouches, ouvrage orné de planches desinées et gravée par les meilleurs artistes et dédié A S. A. R. Mademoiselle 81 Tafeln (Prêtre, Antoine Germain Bevalet, Marie Clémence Lesson nach Louis Pierre Vieillot, Antoine Charles Vauthier nach William Swainson, Pancrace Bessa, Elisa Zoé Dumont de Sainte Croix). Arthus-Bertrand, Paris 1829 (online).
  • Elliott Coues: The Coues Check List of North American Birds. Revised to Date, and entirely Rewritten, under the Direction of the Author, with a dictionary of the Etymology, Orthographie, and Orthoepy of the scientific names, the concordance of previous lists, and a catalogue of his ornithological publications. 2. Auflage. Estes ans Lauriat, Boston 1882 (onlin).
  • John Gould: A monograph of the Trochilidæ, or family of humming-birds. Band 3, Lieferung 11. Taylor and Francis, London 1856 (online).