Ugrás a tartalomhoz

Andzseti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andzseti
Vallásókori egyiptomi
Hieroglifa
a
n
D&t tii
Nemférfi
KultuszhelyBuszirisz
A Wikimédia Commons tartalmaz Andzseti témájú médiaállományokat.

Andzseti (ˁnḏ.tỉ)[1] az ókori egyiptomi vallás egyik istene. A 9. alsó-egyiptomi nomosz helyi istensége volt, kultuszközpontja a nomosz fővárosa, Buszirisz – egyiptomi nevén Andzset vagy Dzsedu; nevét is innen kapta. Lehetséges, hogy alakja egy korai, istenített uralkodón alapszik, vagy valamiképpen a királyság megtestesítőjét látták benne. A Piramisszövegekben ő az egyik, akivel az elhunyt királyt azonosítják. Később alakja beolvadt Oziriszébe.[2]

Termékenységi aspektusa is volt, a Koporsószövegekben „keselyűk bikája”-ként említik, ezzel valószínűleg arra utalnak, hogy több istennő párja is volt.[2]

Ikonográfiája

[szerkesztés]

Emberalakban, istenített uralkodóként ábrázolták, több olyan attribútummal, amit később Ozirisz is átvett: már a IV. dinasztia idejétől kezdve atef-korona volt a fején. Az Andzsetinek emelt ún. dzsed-oszlop is az Ozirisz-szimbólumok közé tartozik. Kezében két jogart tartott, Oziriszhez hasonlóan.[2]

Kultusza

[szerkesztés]

Mivel korán beolvadt Oziriszbe, kultuszáról nehéz pontos képet alkotni, de Alsó-Egyiptomban elterjedt volt. A IV. dinasztiabeli Sznofru fáraó is ábrázoltatta magát Andzseti koronájával. Ozirisz megjelenése után is említik különálló istenségként, de gyakran együtt; az Újbirodalom idején, I. Széthi abüdoszi templomában a fáraó az Ízisz kísérte Ozirisz-Andzseti előtt mutat be áldozatot.[2][3]

Források

[szerkesztés]
  1. szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971)  , p.207
  2. a b c d Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207 p.97
  3. The Routledge dictionary of Egyptian gods and goddesses, George Hart 2nd ed, p.23, Routledge, 2005, ISBN 0415361168
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap