Andalgalornis

Andalgalornis
	John Conway rajza [2]
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Rend:	Kígyászdarualakúak (Cariamiformes);
Öregcsalád:	Phorusrhacoidea;
Család:	Gyilokmadarak (Phorusrhacidae);
Alcsalád:	Patagornithinae;
Nem:	Andalgalornis; Patterson & Kraglievich, 1960
Faj:	A. steulleti;
Tudományos név
	Andalgalornis steulleti; (Kraglievich, 1931)
Szinonimák
	Phororhacos steulleti Kraglievich, 1931; Phororhacos deautieri Kraglievich, 1931; Andalgalornis ferox Patterson & Kraglievich, 1960;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Andalgalornis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Andalgalornis témájú kategóriát.

Az Andalgalornis a madarak (Aves) osztályának kígyászdarualakúak (Cariamiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis gyilokmadarak (Phorusrhacidae) családjába tartozó faj.

Életmód

Röpképtelen ragadozó életmódú óriásmadarak voltak, amelyek a harmadidőszakban során alakultak ki Dél-Amerikában. Prédái nálánál kisebb emlősök és hüllők lehettek, amelyeket üldözéssel fogott el, majd csőrével és lábujjainak karmai segítségével darabolta fel őket.

Előfordulás

Dél-Amerika füves térségein éltek. Körülbelül embermagasságúak és -tömegűek voltak, erőteljes lábakkal, csökevényes szárnyakkal és akkora fejjel, mint a mai lovaké, amely horgas csőrben végződött. Prédái nálánál kisebb emlősök és hüllők lehettek, amelyeket üldözéssel fogott el, majd csőrével és lábujjainak karmai segítségével darabolta fel őket.

Kihalás

Dél-Amerikában ekkoriban nem éltek nagy testű ragadozó emlősök, ezért fejlődhettek ki ilyen jellegű madarak. Az Andalgalornis nem fajai a felső miocén és az alsó pliocén során élte virágkorát.

Kihalásukat valószínűleg a nagy testű ragadozó emlősök felbukkanása és elterjedése okozhatta a Panama-földhíd kialakulása után (kb. 3 millió éve, a középső pliocén idején). Az első indiánok megérkezésekor tehát már bizonyosan nem éltek.

Források

UF SCIENTIST'S DISCOVERY CHALLENGES ASSUMPTIONS ABOUT KILLER BIRD
Papéis Avulsos de Zoologia
Alan Turner: Ősemlősök; Móra Kiadó, 2006.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap