Ugrás a tartalomhoz

Amazonasi réce

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amazonasi réce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Fényrécék (Cairini)
Nem: Amazonetta
Boetticher 1929
Faj: A. brasiliensis
Tudományos név
Amazonetta brasiliensis
(Gmelin, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amazonasi réce témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonasi réce témájú médiaállományokat és Amazonasi réce témájú kategóriát.

Az amazonasi réce (Amazonetta brasiliensis) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Amazonetta nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, az Anas nembe Anas brasiliensis néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Amazonetta brasiliensis brasiliensis (Gmelin, 1789)
  • Amazonetta brasiliensis ipecutiri (Vieillot, 1816)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Francia Guyana, Guyana, Suriname, Paraguay, Peru, Uruguay és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, füves puszták és cserjések, tavak és mocsarak közelében. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

A kisebbfajta récék közé tartozik, testhossza 40 centiméter, tömege 600 gramm. A nemek hasonlóak, a tollazatuk mindkét nemnél világosbarna. A hím csőre piros, a nőstényé szürke. A nősténynek fehéres az arctollazata.

Világosbarna tollazata
színessé válik, ha kitárja szárnyait

Életmódja

[szerkesztés]

Főleg a víz felszínén, vagy annál nem sokkal nagyobb mélységben keresi főleg növényi részekből álló táplálékát. Párokban vagy kis, maximum 20 egyedet számláló csoportokban él.

Szaporodása

[szerkesztés]

A tojó általában a parti növényzet közé vagy vízre építi pihékkel bélelt fészkét, ahova 8-12 tojást rak. A költés 12 hétig tart, és csak a tojó költi ki a tojásokat. A jól fejlett, fészekhagyó kicsik hamarosan anyjukat követik a vízig. A fiókák felnevelésében részt vesz a hím is. Átlagos élettartamuk 10 év körüli.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 30.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]