Alsóvadas
| Alsóvadas (Dolný Vadičov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Kiszucaújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Miroslava Ondreášová | ||
| Irányítószám | 023 45 (pošta Horný Vadičov) | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | KM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 513 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 439 m | ||
| Terület | 5,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 12″, k. h. 18° 50′ 44″49.269900°N 18.845700°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 12″, k. h. 18° 50′ 44″49.269900°N 18.845700°E | |||
| Alsóvadas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvadas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóvadas (más néven Alsóvadicsó, szlovákul Dolný Vadičov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 15 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1359-ben „silva Waditzow” alakban említik először mint birtokot, magát a falut a 14. század végén alapították. 1419-ben „Vadychov” néven említik először mint a Rudinszki család birtokát. 1515-ben „Also Vadycho” már Sztrecsény várának uradalmához tartozott. 1516-ban „Nagy Wadyczow” néven szerepel. 1598-ban 24 ház és egy malom állt a faluban. 1784-ben 41 házában 239 lakos élt. Plébániája 1790-ben létesült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Vadicsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, A. a’ Felsőnek filiája; határjaik középszerűek, legelőjök, fájok, és keresetre módgyok van.”[2]
1828-ban 38 háza és 376 lakosa, 1850-ben 223 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, fazsindely és faáru készítéssel, szövéssel, drótozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Vadicsó, Trencsén m. tót falu, Tepliczához északfelől 1 1/2 órányira. Lakja 374 kath., 4 zsidó. F. u. gr. Serényi. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 403 lakosából 397 szlovák volt.
2011-ben 463 lakosából 457 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kápolnája 1902-ben épült.
- Fa haranglába 19. századi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
