Alsósófalva
| Alsósófalva (Ocna de Jos) | |
 | |
| A református templom légifelvételen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Parajd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Parajd |
| Irányítószám | 537243 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85387 |
| Népesség | |
| Népesség | 1408 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1468 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 25° 07′ 50″46.524383°N 25.130863°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 25° 07′ 50″46.524383°N 25.130863°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósófalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsósófalva (románul: Ocna de Jos, németül: Nieder-Salzdorf) falu Romániában Hargita megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Alsósófalva az északi szélesség 46 fok 31 perc és a keleti hosszúság 25 fok 07 perc metszéspontján, a Görgényi-havasok és a Hargita érintkezési pontja közelében, a tengerszint feletti 520 méter magasságban terül el. A falut nyugaton a Só-hegy és a Harom-tető, délnyugaton a Siklódi-kő és a Küsmődi-kő, délen Görnyés teteje, délkeleten a Firtos magaslata és a Szoros-tető, keleten a Korondi-hegy határolja. A Felső-és Alsósófalva közti birtokhatárt a Korond-patak húzza meg, melynek a bal partján fekszik Alsósófalva.
A legközelebbi várostól, Szovátától 10 kilométerre, Székelyudvarhelytől 37 kilométerre, Csíkszeredától, a megyeszékhelytől 92 kilométerre fekszik. Legkönnyebben a 13/A országútról közelíthető meg, Felsősófalván kell letérni az országútról, majd a körülbelül 1 km-es aszfaltozott bekötőút visz a falu központjáig. A marosvásárhelyi repülőtértől 70 km, a Tövis – Balavásár – Szováta – Parajd vasútvonal végállomása 1 km-re található.
Története
[szerkesztés]Az addig egységes Sófalva 1760-ban vált ketté Alsó-és Felsősófalvára. Sófalva településének (a későbbi Felsősófalva) lakóinak egy része az 1700-as években átköltözött a Korond-patak bal oldalára, létrehozva Kissófalvát, a jelenlegi Alsósófalvát. 1793-ban Sófalva-Alszeg néven szerepel. Alsósófalva 1803-ban vált ki Sófalvából. A Maros-Magyar Autonóm Tartomány felszámolásáig, 1968-ig, Sófalva község része (Felsősófalvával együtt). Ezt követően Parajd község része lett, de évek óta harcol önállóságáért.
1910-ben 1981, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1992-ben 1680 lakosából 1622 magyar, 58 cigány volt.
Látnivalók
[szerkesztés]Református temploma 1816 és 1822 között épült, tornya a második világháborúban megsérült.
A farsangtemetés hagyománya Kárpát-medencei szinten is híressé tették a települést. Élő hagyomány a sóvidéki székely tánc, mint ahogy Felsősófalván, Korondon és Parajdon is. A felsősófalvi Táncházban gyakran fellépnek az alsósófalviak is.[2] Érdemes megtekinteni Felsősófalva táncosait, mert még ha nem is a híres Nyicu zenekar kíséri a táncot, de a sófalvi, sóvidéki táncot ezektől a táncosoktól (és elődeiktől) tanulták meg a gyűjtők.[3]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1907-ben Bíró Sándor tanár, történész.
- Itt született 1900-ban Keresztes Lajos olimpiai bajnok birkózó.
- Itt született 1926-ban Kusztos Piroska népzenekutató.
- Itt született 1933-ban Sükösd Ferenc festőművész.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Alsósófalva - Egy falu a Sóvidék szívében
- Alsósófalva zalamedia.hu
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből
- Sóvidéki Turizmus
- Farkas Attila - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról
- Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Általános bemutatás
- Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Életmód
- Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Mobilitás
- Alsósófalvi tájképek
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}