Alsógörbed
| Alsógörbed (Crivina) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Nadrág |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nadrág (Nădrag) |
| Irányítószám | 307291 |
| SIRUTA-kód | 157914 |
| Népesség | |
| Népesség | 238 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 04″, k. h. 22° 07′ 18″45.651002°N 22.121654°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 04″, k. h. 22° 07′ 18″45.651002°N 22.121654°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógörbed témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsógörbed románul: Crivina, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól délkeletre, Nadrágtól nyugatra, a Temesbe ömlő Nadrág folyó völgyében fekvő település.
Története
[szerkesztés]Alsógörbed, Krivina nevét 1444-ben említette először oklevél Kriuina néven, mint Zsidóvár 42. tartozékát, később 1464-ben Mátyás király a várat és tartozékait, köztük Krivinát is Dengelegi Pongrác Jánosnak és Andrásnak adományozta.
1470-ben Krivina, 1603-ban Krivina-Baba, 1717-ben Kribina, 1808-ban Krivina, 1913-ban Alsógörbed néven volt említve.
A 18. század elején Jósika családé, a 19. század közepéig pedig kincstári birtok, utána a csanádi püspök, majd a Nadrági Vasgyár tulajdona volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
1910-ben 510 lakosából 4 magyar, 501 román volt. Ebből 6 görögkatolikus, 497 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
