Akodon
Akodon | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő pliocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Wilhelm Leche rajza az Akodon azarae koponyájáról, felső állcsontjáról
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
és az alsó állkapcsáról
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Akodon témájú kategóriát. |
Az Akodon az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.[1]
Tudnivalók
[szerkesztés]Az Akodon rágcsálónem az egyik legnépesebb a dél-amerikai kontinensen. A legtöbb faj az Amazonas-medencétől délre, az Andok keleti lábainál, valamint Venezuelában él. E rágcsálónem bent az Amazonas-medencében, a kontinens legdélebbi részein, valamint az Andok nyugati oldalain hiányzik. Az Akodonok előfordulási területe számos élőhelyet foglal magába, többek között trópusi és szubtrópusi esőerdőket, magashegyi legelőket és sivatagokat. Akodon fosszíliák már a késő pliocén korszakból is előkerültek.[2]
Rendszerezés
[szerkesztés]A nembe az alábbi 3 alnem és 42 faj tartozik:[3]
- Akodon Meyen, 1833
- Akodon affinis J. A. Allen, 1912
- Akodon albiventer Thomas, 1897
- Akodon azarae J. B. Fischer, 1829
- Akodon boliviensis Meyen, 1833 - típusfaj
- Akodon cursor Winge, 1887
- Akodon dayi Osgood, 1916
- Akodon dolores Thomas, 1916 - összevonták az addig önálló fajként ismert A. molinae-val Contreras, 1968
- Akodon fumeus Thomas, 1902
- Akodon iniscatus Thomas, 1919
- Akodon juninensis Myers, Patton, & Smith, 1990
- Akodon kofordi Myers & Patton, 1989
- Akodon lindberghi Hershkovitz, 1990
- Akodon lutescens J. A. Allen, 1901
- Akodon mollis Thomas, 1894
- Akodon montensis Thomas, 1913
- Akodon mystax Hershkovitz, 1998
- Akodon neocenus Thomas, 1919
- Akodon orophilus Osgood, 1913
- Akodon paranaensis Christoff, Fagundes, Sbalqueiro, Mattevi, & Yonenaga-Yassuda, 2000
- Akodon pervalens Thomas, 1925
- Akodon reigi González, Langguth, & Oliveira, 1998
- Akodon sanctipaulensis Hershkovitz, 1990
- Akodon serrensis Thomas, 1902
- Akodon simulator Thomas, 1916
- Akodon spegazzinii Thomas, 1897 - összevonták az addig önálló fajokként ismert A. leucolimnaeus-szal és A. oenos-szal
- Akodon subfuscus Osgood, 1944
- Akodon surdus Thomas, 1917
- Akodon sylvanus Thomas, 1921
- Akodon toba Thomas, 1921
- Akodon torques Thomas, 1917
- Akodon varius Thomas, 1902
- Hypsimys Thomas, 1918
- Akodon budini Thomas, 1918
- Akodon siberiae Myers & Patton, 1989
- Microxus Thomas, 1909
- Akodon latebricola Anthony, 1924
- Akodon mimus Thomas, 1901
- Bizonytalan helyzetűek (az Akodon nemen belül, határozatlan alnembe helyezett fajok), 7 faj:
- Akodon aerosus Thomas, 1913
- Akodon bogotensis Thomas, 1895
- Akodon caenosus Thomas, 1918 - 2010-ig azonosnak tartották az A. lutescens-szel; továbbá az A. aliquantulus-t manapság összevonták vele
- Akodon glaucinus Thomas, 1919 - 2008-ig azonosnak tartották az A. simulator-ral
- Akodon philipmyersi Pardiñas, D'Elia, Cirignoli, Suarez, 2005
- Akodon polopi Jayat et al., 2010 - összevonták az addig önálló fajokként ismert A. viridescens-szel
- Akodon tartareus Thomas, 1919 - 2008-ig azonosnak tartották az A. simulator-ral
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Musser and Carleton, 2005, p. 1093
- ↑ González, E.M. & Pardiñas, U.F.J. (2002). „Deltamys kempi”. Mammalian Species, Number 711: pp. 1–4. o. DOI:<0001:DK>2.0.CO;2 10.1644/1545-1410(2002)711<0001:DK>2.0.CO;2.
- ↑ Musser and Carleton, 2005, pp. 1092–1100
Források
[szerkesztés]- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- http://www.iucnredlist.org/apps/redlist/details/136753/0 - IUCN
- http://www.mapress.com/zootaxa/list/2011/2744.html
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Akodon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Braun, J.K., Coyner, B.S., Mares, M.A. and Van Den Bussche, R.A. 2008. Phylogenetic relationships of South American grass mice of the Akodon varius group (Rodentia, Cricetidae, Sigmodontinae) in South America. Journal of Mammalogy 89(3):768-777.
- Braun, J. K., M. A. Mares, B. S. Coyner, and R. A. Van Den Bussche. 2010. New species of Akodon (Rodentia: Cricetidae: Sigmodontinae) from central Argentina. Journal of Mammalogy, 91(2):387–400.
- D'Elía, G., Jayat, J.P., Ortiz, P.E., Salazar-Bravo, J. and Pardiñas, U.F.J. 2011. Akodon polopi Jayat et al., 2010 is a senior subjective synonym of Akodon viridescens Braun et al., 2010 (first page). Zootaxa 2744:62–64.
- Jayat, J.P., Ortiz, P.E., Salazar-Bravo, J., Pardiñas, U.F.J. and D'Elía, G. 2010. The Akodon boliviensis species group (Rodentia: Cricetidae: Sigmodontinae) in Argentina: species limits and distribution, with the description of a new entity (abstract). Zootaxa 2409:1–61.
- Musser, G.G. and Carleton, M.D. 2005. Superfamily Muroidea. Pp. 894–1531 in Wilson, D.E. and Reeder, D.M. (eds.). Mammal Species of the World: a taxonomic and geographic reference. 3rd ed. Baltimore: The Johns Hopkins University Press, 2 vols., 2142 pp. ISBN 978-0-8018-8221-0
- Pardiñas, U.F.J., D'Elía, G., Cirignoli, S. and Suarez, P. 2005. A new species of Akodon (Rodentia, Cricetidae) from the Northern Campos grasslands of Argentina. Journal of Mammalogy 86(3):462–474.
- Pardiñas, U.F.J., Teta, P., D'Elía, G. and Diaz, G.B. 2011. Taxonomic status of Akodon oenos (Rodentia, Sigmodontinae), an obscure species from West Central Argentina (abstract). Zootaxa 2749:47–61.