Akaba
| Akaba (العقبة) | |
 | |
| Akaba a tenger felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Jordánia |
| Kormányzóság | Akaba |
| Körzet | Akaba |
| Alapítás éve | i. e. 4000 |
| Irányítószám | 77110 |
| Körzethívószám | 962 3 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 140 000 fő (2014) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 6 m |
| Terület | 375 km² |
| Időzóna | AST (UTC 2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 29° 31′, k. h. 35° 00′29.516667°N 35.000000°EKoordináták: é. sz. 29° 31′, k. h. 35° 00′29.516667°N 35.000000°E | |
 | |
| Akaba weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akaba témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Akaba (másképp Aqaba, arabul العقبة) Jordánia egyetlen tengeri kikötővárosa. A Vörös-tenger északi részén, az Akabai-öböl partján, a Jordán Királyságnak pedig a déli részén terül el. Fontos kereskedelmi központ, mely Ázsiát, Afrikát és Európát köti össze. A 25 km-es jordániai tengerpart ma már egyre inkább beépül. Kikötők, strandok és szállodák épülnek itt.
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,5 | 22,3 | 25,9 | 31,0 | 35,3 | 38,5 | 40,0 | 39,6 | 36,7 | 32,5 | 27,0 | 22,0 | 31,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,3 | 10,5 | 13,4 | 17,6 | 21,3 | 24,0 | 26,1 | 26,3 | 24,2 | 20,6 | 15,3 | 10,8 | 18,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 | 2 | 5 | 25 |
| Forrás: Jordan Meteorological Department | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]Már 3500 évvel ezelőtt lakott volt a hely és már akkor is stratégiailag fontos kikötő volt a Távol-Kelet, Egyiptom, India és Kína felé. Egyes feltételezések a bibliai Eilattal azonosítják. Akaba ősi neve Ayla volt. Az egyiptomi Ptolemaiosz i.e. 3. században elfoglalta és a nevét Berenicére változtatta. 106-ban Traianus császár elfoglalta a várost és beolvasztotta a Római Birodalomba azután, hogy leigázta a nabateusokat. A bizánci időkben Aqaba püspöki székhely volt, ekkor több templom épült. 1116-ban elfoglalták a keresztesek és egy kis erődöt építettek a Fáraó-szigeten. Akabát a muszlim seregek 1320-ban foglalták vissza, de a város addigra már elvesztette jelentőségét, mivel a kalifák áttették a székhelyüket Damaszkuszból Bagdadba.
1517-ben az ottomán seregek legyőzték a mamelukokat, így az Oszmán Birodalom része lett. A Szuezi-csatorna 1869-ben történt beindítása végképp megpecsételte Akaba sorsát. A 20. század elejére nem volt több egyszerű halászfalunál. Akaba visszanyerte a jelentőségét, amikor 1917-ben Fejszál herceg az angolokkal szövetkezve elfoglalta a települést az ottománoktól. Az araboknak komoly hadi segítséget nyújtott Thomas Edward Lawrence brit katonatiszt, akit később Arábiai Lawrence-ként ismer a világ. 1925-ben a vidéket az akkori Transzjordániai Emirátushoz csatolták. 1950-ben Jordánia tengeri kapuja lett. 1954-ben megépítették a kikötőt, aminek segítségével modern várossá fejlődött. 1965-ben Huszejn király 6000 négyzetkilométeres sivatagi területet cserélt egy 12 kilométeres tengerparti szakaszra Szaúd-Arábiával, ezzel az üzlettel tovább tudták bővíteni a kikötőt és immár ők is hozzáférnek a Yamanieh korallszirthez.
Látnivalók
[szerkesztés]- Mameluk erőd: Az erőd eredetileg keresztes várkastély volt, majd a mamelukok bővítették ki 1587-ben.
- Akabai Régészeti Múzeum: A múzeumot Huszejn király nagyapjának házában rendezték be.
- Akvárium
- Ősi Ayla
Képek
[szerkesztés]-
Városközpont -
Ottomán erőd -
A nagy arab forradalom zászlaja -
Tengerpart -
Kereskedelmi kikötő
