Abaliget
Abaliget | |||
Az abaligeti horgásztó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ivády Gábor Vilmos (független)[1] | ||
Irányítószám | 7678 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 615 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC 1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 08′ 39″, k. h. 18° 07′ 00″46.144189°N 18.116750°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 39″, k. h. 18° 07′ 00″46.144189°N 18.116750°E | |||
Abaliget weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaliget témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Abaliget (németül: Abaling) község a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. Közkedvelt kiránduló- és üdülőhely.
Címere
[szerkesztés]Álló háromszögű, ezüstszínű pajzs az alap. Alul, a vizet jelképező kék szín fölött zöld színű hármashalom látható. A kék mezőben a zöld halomba is felnyúló, íves fekete barlangbejárat van, alul és felül is ezüstszínű cseppkő-képződményekkel. Az ezüstszínű mezőben a szélső halmokon egy jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú, vörös lábú és csőrű fekete sas áll. A háromszögű címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon fekete színű, nagybetűs ABALIGET felirat olvasható, amely előtt és után egy-egy fekete díszpont van.
Fekvése
[szerkesztés]A Dunántúlon, a Mecsek nyugati részén fekszik Pécstől körülbelül 15 kilométerre északnyugatra, Orfűtől mintegy 5 kilométerre nyugat-délnyugatra, Okorvölgytől nagyjából 5 kilométerre keletre. A környék nagy része természetvédelmi terület.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton Pécs felől a 6604-es, Orfűről a 6611-es úton érhető el. Közigazgatási területének nyugati részén áthalad az Oroszló-Szentlőrinc közti, a 66-os főutat a 6-os főúttal összekötő 6601-es út is. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
A települést a Budapest–Pécs-vasútvonal is érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Abaliget vasútállomás, amely a községtől mintegy 3,5 kilométerre helyezkedik el, a 6601-es útból elágazó 66 304-es úton közelíthető meg.
Története
[szerkesztés]Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította. Írásos emlékekben 1332-ben bukkan fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. Egyesek szerint a török aba 'apa' szóból ered a település neve.[3]
A lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd később németekkel népesítették be.
1910-ben a község 727 lakosából 551 német, 176 magyar volt. A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették. 2001-ben mindössze 5 fő vallotta magát németnek.
A községnek iskolája, óvodája, teleháza, és időseket gondozó otthona is van.
Abaligetet áprilistól késő őszig minden évben sokan felkeresik,[forrás?] található itt cseppkőbarlang, csónakázótó, Denevérmúzeum is.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Baritz István (független)[4]
- 1994–1998: Dr. Tarai Lajos (független)[5]
- 1998–2002: Baritz István (független)[6]
- 2002–2006: Baritz István (független)[7]
- 2006–2010: Kisfali János László (független)[8]
- 2010–2014: Kisfali János László (független)[9]
- 2014–2019: Kisfali János László (független)[10]
- 2019–2024: Ivády Gábor Vilmos (független)[11]
- 2024– : Ivády Gábor Vilmos (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 618 | 623 | 650 | 647 | 636 | 630 | 613 | 615 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 4,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 9,5% (28,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 8,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% szerbnek, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 1,7% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[13]
Egyházi közigazgatás
[szerkesztés]A Pécsi egyházmegye (Pécsi Püspökség) Szigetvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Egyházi anyakönyveit 1757-től vezetik.
Nevezetességei, látnivalói
[szerkesztés]- Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók benne. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta.
- Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll.
- Denevérmúzeum.
- "Térplasztika" című szoborkompozíció: Gádor István alkotása.
- Római katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokk stílusban. Védőszentje: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül.
- Római katolikus plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban.
- "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása.
- Lakóház (Kossuth u. 45.): Népi jellegű épület a 20. század elejéről.
- Lakóház (Kossuth u. 47.): Népi jellegű épület a 20. század elejéről.
- Hármaskereszt.
- Pajtamúzeum.
- Trianon-emlékmű.
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Knonau – Svájc (1993-tól)
- Dannenfers – Németország (2002-től)
- Sievi – Finnország (2005-től)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Pécs melletti települések honnan a név?
- ↑ Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abaliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
- ↑ Abaliget Helységnévtár
- ↑ Abaliget Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Abaliget önkormányzatának honlapja
- lap.hu oldala
- Abaliget térképe Archiválva 2011. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben