A leghosszabb alagutak listája
 |
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
Ez a lista a világ leghosszabb (13 km-nél hosszabb) tervezés alatt álló, épülő vagy már megépült közúti és vasúti alagútjait sorolja fel.
Használatban lévő alagutak
[szerkesztés]| Név | Hely | Hossz | Típus | Év | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Lesothói Magasföldi Vízlétesítmény | Lesotho, Dél-afrikai Köztársaság | 82 600 m
|
vízszállítás | 1996 | a leghosszabb alagútrendszer 45 000 15 100 22 500 = 82 600 méter |
| Gotthárd-bázisalagút | Alpok, Svájc | 57 107 m
|
vasút | 2016 | leghosszabb alagút, két párhuzamos alagút vasúttal, a leghosszabb normál nyomtávú alagút |
| Szeikan-alagút | Cugaru-szoros, Japán | 53 850 m
|
vasút | 1988 | leghosszabb alagút, 1067 mm nyomközű vasúttal, a leghosszabb keskeny nyomtávú alagút |
| Csatorna-alagút | La Manche, Anglia – Franciaország | 49 940 m
|
vasút | 1994 | leghosszabb tenger alatti szakasz, leghosszabb nemzetközi alagút |
| Lötschberg-bázisalagút | Svájc | 34 577 m
|
vasút | 2007 | leghosszabb szárazföldi alagút, 22 km egyvágányú |
| Ivate–Icsinohe-alagút | Japán | 25 810 m
|
vasút | 2002 | |
| Laerdal-alagút | Laerdal – Aurland, Norvégia | 24 510 m
|
közút | 2000 | leghosszabb közúti alagút |
| Ryfast-alagútrendszer | Rogaland megye, Norvégia | Eiganes-alagút: 3750 m Hundvåg-alagút: 5500 m Ryfylke-alagút: 14 300 m | közút | 2020 | 2020. április 22-én adták át, ekkor a Ryfylke-alagút a világ leghosszabb, víz alatti, közúti alagútja[1] |
| Daisimizu-alagút | Mikuni-hegység, Japán | 22 221 m
|
vasút | 1982 | |
| Vusaoling-alagút | Wuwei, Kína | 21 050 m
|
vasút | 2006 | |
| Simplon II.-alagút | Alpok, Svájc – Olaszország | 19 824 m
|
vasút | 1922 | |
| Simplon I.-alagút | Alpok, Svájc – Olaszország | 19 803 m
|
vasút | 1906 | |
| Vereina-alagút | Selfranga – Sagliains, Svájc | 19 058 m
|
vasút | 1999 | egyvágányú, kitérővel középen, 1000 mm keskenynyomközű, a leghosszabb kisvasúti alagút Európában |
| Sin Kanmon | Kanmon-szoros, Japán | 18 713 m
|
vasút | 1975 | |
| Apennine-bázisalagút | Bologna – Firenze, Olaszország | 18 507 m
|
vasút | 1934 | |
| Qinling I-II | Qinling Mountains, Kína | 18 457 m
|
vasút | 2002 | |
| Csungnansan-alagút | Kína | 18 040 m
|
közút | 2007 | |
| Gotthárd-alagút | Alpok, Svájc | 16 918 m
|
közút | 1980 | |
| Rokkó | Rokkó-hegy, Japán | 16 250 m
|
vasút | 1972 | |
| Furka-bázisalagút | Andermatt – Brig, Svájc | 15 442 m
|
vasút | 1982 | 1000 mm keskeny nyomközű, egyvágányú |
| Haruna | Gunma prefektúra, Japán | 15 350 m
|
vasút | 1982 | |
| Észak-Mujszki alagút | Bajkál–Amur-vasútvonal, Oroszország | 15 343 m
|
vasút | 2003 | |
| Gorigamine | Takaszaki – Nagano, Japán | 15 175 m
|
vasút | 1997 | |
| Monte Santomarco Tunnel | Paola – Cosenza, Olaszország | 15 040 m
|
vasút | 1987 | |
| Gotthárd vasúti alagút | Svájci-Alpok, Svájc | 15 003 m
|
vasút | 1882 | |
| Nakajama | Nakajama-hágó, Honsú, Japán | 14 857 m
|
vasút | 1982 | |
| Mount Macdonald Tunnel | Rogers Pass, Glacier National Park, Kanada | 14 723 m
|
vasút | 1989 | |
| Lötschberg-bázisalagút | Svájci-Alpok, Svájc | 14 612 m
|
vasút | 1913 | |
| Romeriksporten | Oslo – Gardermoen repülőtér, Norvégia | 14 580 m
|
vasút | 1999 | |
| Dayaoshan | Nanling Mountains, Kína | 14 294 m
|
vasút | 1987 | |
| Arlberg | Ausztriai Alpok, Ausztria | 13 972 m
|
közút | 1978 | |
| Hokuriku | A Japán-tenger partvidéke, Japán | 13 870 m
|
vasút | 1962 | |
| Fréjus-alagút (Mont Cenis) | Alpok, Franciaország és Olaszország | 13 636 m
|
vasút | 1871 | |
| Sin Simizu | Mikuni-hegység, Japán | 13 500 m
|
vasút | 1967 | |
| Savio vasúti alagút | Helsinki – Kerava, Finnország | 13 500 m
|
vasút | 2008 | |
| Hex River | Dél-Afrika | 13 400 m
|
vasút | 1989 | |
| SMART alagút | Kuala Lumpur – Malajzia | 13 285 m
|
kettős hasznosítású út | 2007 | többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút |
| Sciliar | Verona – Brennero, Olaszország | 13 159 m
|
vasút | 1993 | |
| Hsuehshan Tunnel | Tajpej – Jilan, Tajvan | 12 942 m
|
közút | 2006 |
Építés alatt
[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2024. október 8. |
| Név | Helyszín | Hossz | Típus | Év | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Brenner-bázisalagút |  Alpok, Ausztria
|
55 392 m
|
vasút | 2026 | |
| Koralm-alagút | Alpok, Ausztria
|
32 800 m
|
vasút | 2027 | |
| Guadarrama Tunnel |  Spanyolország
|
28 377 m
|
vasút | 2007 | |
| Íjama |  Hokuriko
, Japán |
22 225 m
|
vasút | 2013 | |
| Vaglia |  Olaszország Bologna–Firenze között
|
18 711 m
|
vasút | 2008 | |
| Marmaray |  Isztambul, Törökország
|
13 600 m
|
vasút | 2009 | A Boszporusz alatt köti össze Európát és Ázsiát |
| New York City Water Tunnel No. 3 |  New York állam, Amerikai Egyesült Államok
|
96 560 m
|
víz | 2020 | Több víz New York Citynek. Ha elkészül, ez lesz a világ harmadik leghosszabb alagútja |
| New Guanjiao Tunnel |  Csinghaj, Kína
|
32 605 m
|
vasút | 2012 | leghosszabb alagút a felújított Xining–Golmud szakaszon, a Csinghaj–Tibet-vasútvonalon, ez leghosszabb vasúti alagút Kínában, 3323,58–3380,97 méterrel a tenger szintje felett |
| Lainzer/Wienerwaldtunnel | Bécs nyugati része, Ausztria
|
13 350 m
|
vasút | 2012 | az áttörés 2007. szeptember 3-án történt |
| Melamchi Water supply Development Board | Melamchi és Katmandu között | 26 000 m
|
víz alagút | 2009-2014 | Építés alatt, az Ázsiai Fejlesztési Bank támogatja |
| Pajares-bázisalagút | Principado de Asturias, Spanyolország
|
24 667 m
|
vasút | 2011 | |
| Mavi Tünel (Blue Tunnel)[2] | Konya, Törökország
|
17 000 m
|
víz / öntözés | 2012 | az áttörés megtörtént 2007-ben |
| Szoran ()[3] |  Tongbekszan-Tongje (), Kangvon (), Thebek vonal, Dél-Korea
|
16 240 m
|
vasút | 2012 | Tartalmaz egy spirált; az áttörés megtörtént 2006 december 7-én |
| Ceneri-bázisalagút |  Lepontine Alps, Svájc
|
15 400 m
|
vasút | 2019 | az új Gotthard vasút része |
Tervezési fázisban
[szerkesztés]|
|
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2024. október 8. |
| Név | Helyszín | Hossz | Típus | Év | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Boknafjord-alagút (Rogfast) |  Rogaland megye, Norvégia
|
26 700 m
|
közút | 2033 | 2021-ben elkezdődött az építkezés. Várhatóan ez lesz a világ leghosszabb és legmélyebbre (tengerszint alatt 392 méter) levezető közúti alagútja |
| Alaszka–Oroszország-alagút | USA, Oroszország | vasút | |||
| Gibraltári alagút | Spanyolország, Marokkó | vasút | |||
| Brenner-bázisalagút | Stubai Alpok, Ausztria – Olaszország
|
56 000 m
|
vasút | 2025 | pilot alagút építés alatt |
| Mont d’Ambin-bázisalagút |  Cottian Alpok, Franciaország – Olaszország
|
52 000 m
|
vasút | 2020–2023 | építés alatt |
| Gaoligongshan alagút | Jünnan, Kína
|
39 600 m
|
vasút | 2017 | Vasút Dali és Ruili között |
| Musil alagút[4] | Ulszan, Dél-Korea
|
25 080 m[5] | vasút | 2018 | |
| Follo Line | Oslo, Norvégia
|
19 000 m
|
vasút | 2018 | |
| Fehmarn Belt Fixed Link |   Németország-Dánia
|
17 600 m
|
közút / vasút | 2020 | építkezés kezdete 2014 |
| Förbifart Stockholm[6] |  Stockholm, Svédország
|
16 000 m
|
közút | 2020 | Az építkezés még nem kezdődött el |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Norvégiában a koronavírus sem akadályozhatja meg a szalagátvágásokat. hvg.hu, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Mavi Tünel Project Page (török nyelven). [2016. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
- ↑ 대우건설 솔안터널 관통식 (koreai nyelven). Asia Economy, 2006. december 7. [2012. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
- ↑ 원주~제천 중앙선 복선전철 2011년 6월 착공 (koreai nyelven). Yahoo!, 2010. szeptember 9. [2012. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 19.)
- ↑ Feasibility study and basic plan of Jungang Line for double track between Wonju and Jecheon. Chunsuk Engineering. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 19.)
- ↑ Sveriges längsta vägtunnel till Stockholm, 2009. február 17. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 4.)
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Alagutak témájú médiaállományokat.
- The worlds longest tunnel page Archiválva 2009. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The worlds longest tunnels 2500 BC – 1911 AD Archiválva 2009. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben