A Kárpátok hegységeinek listája
1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata
2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai
3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar
4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata
5. Déli-Kárpátok
6. Nyugati-Kárpátok vagy Erdélyi-középhegység
7. Erdélyi-medence és Szilágyság
8. Szerb-Kárpátok
A Kárpátok legfontosabb hegységeinek, hegyvidékeinek listája, nyugat-kelet, illetve észak-dél irányban, valamint külső és belső vonulatok szerint csoportosítva.
A Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz - (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű.
Külső vonulat
[szerkesztés]_-_from_Kun%C4%8Dice_pod_Ond%C5%99ejn%C3%ADkem.jpg)
- Délmorva-Kárpátok (csehül Jihomoravské Karpaty)
- Középmorva-Kárpátok (csehül Středomoravské Karpaty)
- Fehérkárpátok-régió (szlovákul Bielokarpatská podsústava)
- Fehér-Kárpátok (Biele Karpaty)
- Jávornik-hegység (Javornik)
- Beszkidek (csehül és szlovákul: Beskydy, lengyelül: Beskidy)
- Morva-Sziléziai-Beszkidek (csehül: Moravskoslezské Beskydy, szlovákul: Moravsko-sliezske Beskydy)
- Magas-Beszkidek (szlovákul: Slovenské Beskydy, lengyelül: Beskid Żywiecki)
- Kiszucai-hegyek (szlovákul: Kysucké vrchy)
- Árvai-fennsík (Oravská vrchovina)
- Árvai-Magura (Oravská Magura)
- Lengyel Nyugati-Beszkidek (lengyelül: Beskidy Zachodnie)
- Pieninek (lengyelül és szlovákul: Pieniny)
- Lublói-fennsík (szlovákul: Ľubovnianska vrchovina)
- Csergő-hegység (Čergov)
- i) Északi-Tátraalja (lengyelül: Obniżenie Orawsko-Podhalańskie, szlovákul: Podhôľno-magurská oblasť)
- i1 Szkorusina (szlovákul: Skorušinské vrchy, lengyelül: Skoruszyńskie Wierchy)
- i2 Tátraalji-barázda (szlovákul: Podtatranská brázda, lengyelül: Rów Podtatrzański)
- i3 Szepesi-Magura (szlovákul: Spišská Magura, lengyelül: Pogórze Spiskie vagy Magura Spiska)
- Szepes-Sárosi-hegyvidék (szlovákul: Spišsko šarišská vrchovina)
- i4 Lőcsei-hegység vagy Lőcse-Lublói hegység (szlovákul: Levočské vrchy)
- i5 Branyiszkó-hegység (szlovákul: Bachureň)
- i6 Felső-Tarca-völgy (szlovákul: Spišsko-šarišské medzihorie)
- i7 Szinyei-dombság (szlovákul: Šarišská vrchovina)
- i8 Árvai-medence (szlovákul: Oravská kotlina, lengyelül: Kotlina Orawsko-Nowotarska)
Belső vonulat
[szerkesztés]
- Hainburgi-rög (németül: Hundsheimer Berge)
- Kis-Kárpátok (szlovákul: Malé Karpaty)
- Nyitra-Zsolnai-hegyvidék vagy Elő-Fátra (Nitriansko-žilinská hornatina)
- Tátra–Fátra-vidék vagy Központi-Kárpátok (Fatransko-tatranská oblasť)
- Alacsony-Tátra (Nízke Tatry)
- Magas-Tátra (Vysoké Tatry)
- Liptói-havasok (Západné Tatry)
- Rohácsok (Roháče)
- Bélai-havasok (Belianske Tatry)
- Kis-Fátra (Malá Fatra)
- Nagy-Fátra (Veľká Fatra)
- Selmeci-körhegység (Slovenské stredohorie)
- Madaras (Vtáčnik)
- Tribecs (Tribeč)
- Garammenti-Inóc vagy Újbányai-hegység (Pohronský Inovec)
- Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy)
- Körmöci-hegység (Kremnické vrchy)
- Polyána (Poľana)
- Osztroski (Ostrôžky)
- Jávoros (Javorie)
- Gömör–Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie, Spišsko-gemerské rudohorie)
- Vepor (Veporské vrchy)
- Szepes-Gömöri-karszt (Spišsko-gemerský kras)
- Szlovák Paradicsom vagy Sztracenai-hegység (Slovenský Raj)
- Murányi-fennsík (Muránska planina)
- Sztolica-hegység (Stolické vrchy)
- Ratkói-hegyek (Ratkovské vrchy)
- Rőcei-hegység (Revúcka vrchovina)
- Gömör–Tornai-karszt
- Szlovák karszt (Slovenský kras)
- Aggteleki-karszt vagy Észak-Borsodi-karszt
- Rozsnyói-hegység (Volovské vrchy)
- Dobsinai-hegyek (Dobšinské vrchy)
- Iglói-hegyek (Havranie vrchy)
- Hégény vagy Gálmusz-hegység (Hnilecké vrchy)
- Kassai-hegyek (Košické vrchy)
- Északi-középhegység
_(Hungary).jpg)
A Tapoly völgyétől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csernahora - 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik.
Külső vonulat
[szerkesztés]- Sárosi-határhegység vagy Alacsony-Beszkidek (szlovákul: Nízke Beskydy, lengyelül: Beskid Niski)
- c) Erdős-Kárpátok (lengyelül: Beskidy Wschodnie) - Ukrajna területére eső része az Ukrán-Kárpátok (ukránul: Українські Карпати)
- Külső-Beszkidek (Keleti-Beszkidek, ukránul: Східні Бескиди)
- c1) Besszádok (Beszkádok, lengyelül: Bieszczady, ukránul: Бещади)
- Bukovai-hegység (Bükk-hegység, Ungi-határhegység, szlovákul: Bukovské vrchy), a Besszádok szlovákiai része
- c2) Szkolei-Beszkidek
- c3) Felső-Dnyeszter-Beszkidek (ukránul: Верхньо-Дністровий Бескид)
- c1) Besszádok (Beszkádok, lengyelül: Bieszczady, ukránul: Бещади)
- c4) Gorgánok (ukránul: Ґорґани)
- c5) Pokutya-Bukovinai-Kárpátok (ukránul: Покутсько-Буковинські Карпати)
- Polonyinák (szlovákul: Poloniny, lengyelül: Połonina, ukránul: Полонина)
- c6) Róna-havas (ukránul: Полонина Рівна)
- c7) Borzsa-havas (ukránul: Полонина Боржава)
- c8) Kuk-havas
- Máramarosi-havasok (ukránul: Мараморошський масив, románul: Muntii Maramureşului)
- c9) Kraszna-havas (ukránul: Полонина Красна)
- c10) Fagyalos vagy Szvidovec (ukránul: Свидівець)
- c11) Csornahora vagy Feketebérc (ukránul: Чорногора)
- c12) Grinyávok
- Külső-Beszkidek (Keleti-Beszkidek, ukránul: Східні Бескиди)
Belső vonulat
[szerkesztés]- Vihorlát–Gutin-hegyvidék (szlovákul: Vihorlatsko-gutinska oblast, ukránul: Вигорлат-Гутинський вулканічний хребет, románul: Munţii vulcanici Vihorlat-Gutâi)
- Vihorlát (szlovákul: Vihorlatské vrchy)
- Kéklő-hegység vagy Szinyák (ukránul: Синяк)
- Borló (ukránul: Великий Діл)
- Nagyszőlősi-hegység (ukránul: Великий Шолес)
- Avas hegység (románul: Munţii Oaşului)
- Kőhát-hegység (románul: Creasta Pietrii)
- Gutin-hegység (románul: Munţii Gutâi)
- Lápos-hegység (románul: Munţii Lăpuşului)
- Cibles (románul: Munţii Ţibleş); Lápos-Széples-hegyvidék
Szűken vett Keleti-Kárpátok
[szerkesztés]A Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m).
Külső vonulat
[szerkesztés]
- Bukovinai-Kárpátok (Munţii Bucovinei)
- Cohárd-hegység (Munţii Suhardului)
- Obcsinák (Obcinele Bucovinei)
- Moldvai-Kárpátok (Munţii Moldovei)
- Esztena-hegység (Munţii Stânişoarei)
- Gyamaló (Munţii Giumalau)
- Ráró (Munţii Rarău)
- Berzunci-hegység (Munţii Berzunţ)
- Tarkő-hegység (Muntii Tarcău)
- Gosman-hegység (Munţii Goşmanu)
- Csíki-havasok (Munţii Ciuc)
- Répát-hegység (Muntii Repat)
- Nemere-hegység (Munţii Nemira)
- Moldvai Szubkárpátok (Subcarpaţii Moldovei)
- Kárpátkanyar (Carpatii de Curbură)
- Háromszéki-havasok (Munţii Vrancei)
- Bodzafordulói-hegyek (Munţii Întorsurii)
- Bodzai-havasok (Munţii Buzăului)
- Brassói-havasok (Munţii Braşovului)
- Kárpátkanyar-Szubkárpátok (Subcarpaţii Curburii)
Belső vonulat
[szerkesztés]
- Radnai-havasok (Muntii Rodnei)
- Borgói-hegység (Munţii Bârgăului)
- Besztercei-havasok (Munţii Bistriţei)
- Gyergyó–Békási-hegyvidék
- Csalhó (Masivul Ceahlău)
- Gyergyói-havasok (Munţii Giurgeu)
- Hagymás-hegység (Munţii Hăşmaş, Hăghimaş)
- Kelemen-Görgény-Hargita-hegyvidék
- Kelemen-havasok (Munţii Călimani)
- Görgényi-havasok (Munţii Gurghiu)
- Hargita-hegység (Munţii Harghita)
- Persányi-hegység (Munţii Perşani)
- Bodoki–Baróti-hegyvidék
- Csomád-hegység (Masivul Ciomatu-Puturosu)
- Torjai-hegység (Munţii Turiei)
- Bodoki-hegység (Munţii Bodoc)
- Baróti-hegység (Munţii Baraolt)
A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).
A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot:
- Bucsecs-csoport (a Prahova völgyétől a Törcsvári-hágóig)
- Bucsecs-hegység (Munţii Bucegi)
- Leaota-hegység
- Fogarasi-havasok csoportja (a Törcsvári-hágótól a Vöröstoronyi-szorosig)
- Királykő (Masivul Piatra Craiului)
- Jézer-hegység (Muntii Iezer)
- Fogarasi-havasok (Munţii Făgăraş)
- Cozia-hegység
- Páring-csoport (a Vöröstoronyi-szorostól a Zsíl völgyéig és a Petrozsényi-medencéig)
- Páring-hegység (Munţii Parâng)
- Capatana-hegység
- Csindrel-hegység (Munţii Cindrel),
- Lotru-hegység
- Surján-hegység
- Retyezát-csoport (a Zsíl völgyétől a Temes és a Cserna völgyéig)
- Géta Szubkárpátok
Gyakran a Déli-Kárpátokhoz sorolják még a hegyvonulat nyugati szélén fekvő két különálló hegységet is: a Ruszka-havast és a több részből álló Bánsági-hegyvidéket (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység, Orsovai-hegység).
Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot. Ennek három fő csoportja az Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék. A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.
Erdélyi-középhegység (Munţii Apuseni)
- Béli-hegység (Munţii Codru-Moma)
- Bihari-hegység (Munţii Bihor)
- Zarándi-hegység (Munţii Zărand)
- Réz-hegység (Munţii Plopişului, Muntele Ses)
- Meszes-hegység ( Munţii Meseş)
- Király-erdő (Munţii Pădurea Craiului)
- Gyalui-havasok (Munţii Gilăului)
- Torockói-hegység (Munţii Trascău)
- Erdélyi-érchegység (Munţii Trascău)
- Kalota-havas (Masivul Vlădeasa)
- Vigyázó-hegység (Masivul Vlădeasa)
Ruszka-havas (Munţii Poiana Ruscă)
Bánsági-hegyvidék (Carpaţii Banatului)
- Krassó-Szörényi-érchegység
- Szemenik-hegység (Munţii Semenic)
- Almás-hegység (Munţii Almăjului)
- Aninai-hegység (Munţii Aninei)
- Lokva-hegység (Munţii Locvei)
- Orsovai-hegység ()
Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) nevezik a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegységet a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.
Források
[szerkesztés]- A Kárpátok koszorújában
- Bokor József (szerk.). Kárpátok, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 12.
- A Kárpátok hegyei
- A Kárpátok és a Kárpát-medence
