1863 az irodalomban
Megjelenés
Az 1863. év az irodalomban.
Események
[szerkesztés]- Iașiban megalakul a Junimea nevű román irodalmi társaság, mely a 19. század utolsó harmadában Románia legbefolyásosabb intellektuális és politikai mozgalma volt
Megjelent új művek
[szerkesztés]- George Eliot történelmi regénye: Romola
- Eugène Fromentin francia festő és író egyetlen regénye: Dominique
- Théophile Gautier regénye, Le Capitaine Fracasse (Fracasse kapitány), „amely a XVII. századi vándorkomédiások életét festi, mulatságosan.”[1]
- Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij orosz író és kritikus börtönben írt regénye: Mit tegyünk? (Sto gyelaty?), a Szovremennyik című folyóiratban jelenik meg
- Lev Tolsztoj regénye: Kozákok (Казаки)
- Ernest Renan francia filológus, író, történész: Jézus élete (Vie de Jésus); a nyolckötetes Histoire des origines du christianisme (A kereszténység eredetének története, 1863–1883) első kötete
Költészet
[szerkesztés]Dráma
[szerkesztés]Magyar nyelven
[szerkesztés]- Megjelenik Arany János balladája: A walesi bárdok
- Jókai Mór regénye: Az új földesúr (három kötet; először a Pesti Napló 1862. évfolyamában jelenik meg)
- Vadrózsák, székely népköltési gyűjtemény I. kötet (Kolozsvár), szerkesztője Kriza János néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
- Szigligeti Ede színművei nyomtatásban:
- Béldi Pál, szomorújáték öt felvonásban
- A mama, vígjáték három felvonásban (a Nemzeti Színház már 1857-től játszotta)
- Fenn az ernyő, nincsen kas, vígjáték három felvonásban (a Nemzeti Színház már 1858-tól játszotta)
- A lelenc, népies színmű négy felvonásban (bemutató, a Nemzeti Színház jutalmával kitüntetett pályamű); megjelent 1879-ben
- Molière vígjátékai Kazinczy Gábor fordításában (két kötet: Tartuffe, Fösvény, Dandin György.)[2] Ezzel elkezdődik a Kisfaludy Társaság kiadásában a Molière-darabok magyar fordításainak közreadása (1863–1883). Szász Károly később hat vígjátékot fordít magyarra
Születések
[szerkesztés]- február 16. – Justh Zsigmond magyar író († 1894)
- március 12. – Gabriele D’Annunzio olasz költő, író, drámaíró, a dekadens irányzat fő képviselője az olasz irodalomban († 1938)
- április 29. – Konsztandínosz Kaváfisz görög költő († 1933)
- május 10. – Kaarle Leopold Krohn finn folklorista, filológus, finnugrista, költő († 1933)
- június 10. – Louis Couperus holland költő, író († 1923)
- augusztus 3. – Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró († 1922)
- szeptember 22. – Herczeg Ferenc író, színműíró, lapszerkesztő († 1954)
- július 23. – Bródy Sándor író, drámaíró († 1924)
Halálozások
[szerkesztés]- március 27. – Alfred de Vigny francia romantikus költő, író, drámaíró, műfordító (* 1797)
- szeptember 20. – Jacob Grimm német nyelvész, irodalomtudós, Wilhelm Grimm bátyja (* 1785)
- október 12. – Andrei Mureșanu erdélyi román költő (* 1816)
- december 13. – Friedrich Hebbel német költő, drámaíró (* 1813)
- december 24. – William Makepeace Thackeray angol író (* 1811)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dobossy László: „A francia irodalom története” (Gondolat Kiadó, Budapest, 1963, II./159. o.)
- ↑ Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet. Bevezetés / Irodalmi társaságok (CD-ROM: Arcanum Kiadó)