Ugrás a tartalomhoz

1863 az irodalomban

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1863. év az irodalomban.

Események

[szerkesztés]
  • Iașiban megalakul a Junimea nevű román irodalmi társaság, mely a 19. század utolsó harmadában Románia legbefolyásosabb intellektuális és politikai mozgalma volt

Megjelent új művek

[szerkesztés]

Költészet

[szerkesztés]
Justh Zsigmond
Konsztandínosz Kaváfisz
Kaarle Krohn
Gárdonyi Géza
Herczeg Ferenc

Dráma

[szerkesztés]

Magyar nyelven

[szerkesztés]
  • Megjelenik Arany János balladája: A walesi bárdok
  • Jókai Mór regénye: Az új földesúr (három kötet; először a Pesti Napló 1862. évfolyamában jelenik meg)
  • Vadrózsák, székely népköltési gyűjtemény I. kötet (Kolozsvár), szerkesztője Kriza János néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
  • Szigligeti Ede színművei nyomtatásban:
    • Béldi Pál, szomorújáték öt felvonásban
    • A mama, vígjáték három felvonásban (a Nemzeti Színház már 1857-től játszotta)
    • Fenn az ernyő, nincsen kas, vígjáték három felvonásban (a Nemzeti Színház már 1858-tól játszotta)
    • A lelenc, népies színmű négy felvonásban (bemutató, a Nemzeti Színház jutalmával kitüntetett pályamű); megjelent 1879-ben
  • Molière vígjátékai Kazinczy Gábor fordításában (két kötet: Tartuffe, Fösvény, Dandin György.)[2] Ezzel elkezdődik a Kisfaludy Társaság kiadásában a Molière-darabok magyar fordításainak közreadása (1863–1883). Szász Károly később hat vígjátékot fordít magyarra

Születések

[szerkesztés]

Halálozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dobossy László: „A francia irodalom története” (Gondolat Kiadó, Budapest, 1963, II./159. o.)
  2. Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet. Bevezetés / Irodalmi társaságok (CD-ROM: Arcanum Kiadó)