18. zongoraverseny (Mozart)
18. zongoraverseny | |
Zeneszerző | Wolfgang Amadeus Mozart |
Opusszám | K. 456 (Köchel-jegyzék) |
Keletkezés | 1784. szeptember 30. |
Megjelenés | 1784 |
Hangnem | B-dúr |
Hangszerelés | |
A Wikimédia Commons tartalmaz 18. zongoraverseny témájú médiaállományokat. |
Wolfgang Amadeus Mozart 18., B-dúr zongoraversenye a Köchel-jegyzékben 456 szám alatt szerepel, és a „Paradies” melléknevet viseli.
Keletkezése, története
[szerkesztés]Mozart a kézirat tanúsága szerint 1784. szeptember 30-án fejezte be, és a gyermekkorában megvakult kiváló zongoraművésznőnek, Maria Theresia Paradiesnak ajánlotta. A mű premierje 1785 februárjában, Laschi énekesnő hangversenyén volt, Mozart a császár jelenlétében adta elő a darabot, hatalmas sikerrel.
Szerkezete, jellemzői
[szerkesztés]A mű a partitúra szerint zongorára, fuvolára, két oboára, két basszetkürtre, két kürtre és vonósokra íródott.
Tételei:
- Allegro vivace
- Andante un poco sostenuto (g-mollban)
- Allegro vivace
Az első tétel katonás, harsány indulózene, amelyből kecsesen emelkedik ki a zongora finom szólama. A lassú tétel téma változatokkal. Itt a hangnem a Mozart életében oly jelentős, a tragikumot hordozó g-moll, amely megadja a koncert alapvető karakterét. A finálé mozgalmas, vadászat típusú zene.
Ismertség, előadási gyakoriság
[szerkesztés]Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag ritkábban hallgatható darab. 2006-ban, a Mozart-év kapcsán a Magyar Rádió Bartók Rádiójának Mozart összes művét bemutató sorozatában hallható volt, a zongoraszólamot Alfred Brendel játszotta, a St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekart Neville Marriner vezényelte.
Források
[szerkesztés]- Pándi Marianne: Hangverseny-kalauz II. Versenyművek (Zeneműkiadó, 1973)
- Hutchings, A.: A Companion to Mozart's Piano Concertos, 1997, Oxford University Press. ISBN 0-19-816708-3
- RTV Részletes, 2006. évfolyama, Magyar Rádió Zrt. HU ISSN 1418-3544