İzmit
| İzmit | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Márvány-tengeri |
| Tartomány | Kocaeli |
| Rang | ilcse |
| Irányítószám | 41000–41999[1] |
| Körzethívószám | 00 90 262 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 376 056 fő (2022) |
| Körzet népessége | 306 515 fő[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 46′ 19″, k. h. 29° 56′ 59″40.771882°N 29.949785°EKoordináták: é. sz. 40° 46′ 19″, k. h. 29° 56′ 59″40.771882°N 29.949785°E | |
| İzmit weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz İzmit témájú médiaállományokat. | |
İzmit (korábbi nevén Nikomédia, Bithünia fővárosa) Törökország több mint 200 ezer lakosú városa, az egyúttal büyükşehir belediyesivel (nagyvárosi önkormányzattal) rendelkező Kocaeli tartomány egyik körzete. A Márvány-tenger legkeletibb részén, az İzmit-öböl partján fekszik. A körzetben 2008-ban 306 515 fő élt, a városban 287 970 fő. A város egy népszerű török édesség, a pişmaniye hazája is. Gyorsan növekvő gazdasága miatt az „anatóliai tigrisek” csoportjába tartozik.
Történelme
[szerkesztés]I. e. 262-ben alapította I. Nikomedész bithüniai király, akiről Nikomediának nevezték el. Gyors fejlődésnek indult, és az ókor legjelentősebb városai közé emelkedett. A bizánci korszakban jelentősége azonban fokozatosan csökkent a főváros, Konstantinápoly árnyékában. 1331-ben az oszmán törökök kezére került. Neve évszázadokon keresztül többször változott: Nikomediából Iznikumid, Iznikmid, Izmid alakokon át lett végül İzmit. 1873-ban épült meg az a vasútvonal, amely összekötötte Isztambullal. 1888-ban önálló tartományi (sancak) központ lett. 1920-1921 között egy évig angol és görög megszállás alatt állt.
Látnivalók
[szerkesztés]Török kori nevezetességei közül említésre méltó az Orhan dzsámi, fenn egy dombtetőn a citadella szomszédságában, az azonos nevű utcában. Szülejmán pasa 1355-ben alakíttatta át egy régebbi templomból, apja emlékére. Egy másik fontos emlék a török korból a Pertev Pasa dzsámi a tengerpart közelében áll. A város legnagyobb és legszebb dzsámija 1579-ben épült, Szinán építész tervei alapján.
Magyar vonatkozás
[szerkesztés]Felkelésének leverése után Thököly Imre az Oszmán Birodalomba menekült, ide később felesége, Zrínyi Ilona is követte. İzmitben telepedtek le, azon a birtokon, melyet a szultán rendeletileg adományozott a menekülteknek. A helyszínen ma már erre utaló jelet nem találunk. Thököly holttestét ugyanis, amely először itt volt eltemetve az örmény temetőben, a 20. század elején Magyarországra szállították (az Isztambulban eltemetett Zrínyi Ilona holttestével együtt).
2005-ben, halálának 300. évfordulóján utcát neveztek el róla. 2008. november 14-én nyílt meg a városban a Seka parkban a Thököly Emlékház, amely az 1701–1705 között száműzetésben itt élő Thököly Imrének állít emléket. A ház mellett többnyelvű emléktáblát helyeztek el.[3]
A város testvérvárosi kapcsolatokat ápol Székesfehérvárral.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Kassel, Németország
Ulszan, Dél-Korea
Csinan, Kína
Székesfehérvár, Magyarország (2008)[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kocaeli postai irányítószámai. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
- ↑ http://www.rodosto.hu/hu/izmit.html Archiválva 2010. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar emlékhelyek - Izmit
- ↑ Partner és testvérvárosok. Székesfehérvár Megyei Jogú Város. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
