Újgrác
| Újgrác (Novi Gradac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Gradina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33411 |
| Körzethívószám | ( 385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 128 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 17° 33′ 14″45.920000°N 17.554000°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 17° 33′ 14″45.920000°N 17.554000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Újgrác (horvátul: Novi Gradac) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőce központjától légvonalban 16, közúton 22 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Dráva jobb partja közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 19. század első felében keletkezett Rušanitól északra a Japatovac nevű fás ligetes határrészen a Dráva jobb partján és Gradasica nevű holtága mellett a Jankovich család birtokán. Később a folyó szabályozása után házai távolabb kerültek a folyótól, melynek régi medréből ugyancsak holtág lett. Lakói a Jankovich család hívására főként a magyarországi Somogy, Tolna és Baranya megyékből települtek ide, főként az olcsó földek és a könnyebb megélhetés reményében.
A településnek 1857-ben 240, 1910-ben 488 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 258 főnyi lakosságának 68%-a horvát, 18%-a magyar, 7%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 167 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 240 | 542 | 564 | 537 | 471 | 488 | 466 | 597 | 596 | 531 | 501 | 456 | 323 | 258 | 196 | 167 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1931-ben épült. 1965-ben és 1985-ben teljesen megújították. 1995-ben a külső felújítással egyidejűleg új tornyot építettek hozzá és rézlemezzel borították. 2001-ben a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége újgráci és budakóci szervezete támogatásával újították fel.
Oktatás
[szerkesztés]Első iskoláját még gróf Jankovich László építtette a saját birtokán és költségén. Ma a településen a gradinai elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Egyesületek
[szerkesztés]A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Verőce-Drávamenti megyei alapszervezete aktív tevékenységet folytat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
