Ugrás a tartalomhoz

Ördögkeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ördögkeresztúr (Cristorel)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségEsküllő
Rangfalu
KözségközpontNagyesküllő
Irányítószám407048
SIRUTA-kód55801
Népesség
Népesség376 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság60 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság415 m
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC 2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 53″, k. h. 23° 27′ 48″46.964804°N 23.463312°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 53″, k. h. 23° 27′ 48″46.964804°N 23.463312°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögkeresztúr témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ördögkeresztúr (románul Cristorel) falu Esküllő községben, Kolozs megyében, Erdélyben, Romániában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kolozsvártól légvonalban 25 km-re északnyugatra, Dobokától 22 légvonalban km-re nyugatra fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevének „Ördög” előtagját egykori birtokosától (Ördög András) kapta, míg „Keresztúr” utónevét valószínűleg Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma után kapta.

Története

[szerkesztés]

A falu nevét 1320-ban említette először oklevél p. Kerestur alakban.

1587-ben Eordeogkereszthur, 1750-ben Erdőkeresztur, 1760-ban Ördög Keresztur, 1808-ban Ördög-, Óerdőkeresztur, 1913-ban Ördögkeresztúr néven írták.

Keresztur a Zsombor nemzetségből származó Lőrinc fia Mihály fiainak, Theke János, Botos Miklós és Ördög Andrásnak a birtoka volt, kiktől 1320 körül hűtlenségük miatt Károly Róbert király a birtokot elvette és Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adományozta azt, melyet csak 1331-ben kaptak vissza Lőrinc fia Mihály fiai.

1320-ban a falunak már említették Szent Kereszt tiszteletére szentelt plébániatemplomát is.

A falu középkori lakossága a reformáció alatt a templommal együtt református lett.

1619-1632 között Gyalui János (Rettegi) Sólyomkőn és Ördögkeresztúron volt református lelkipásztor.

A 18. században a templom sokáig romokban hevert, a 19. században építettek újat helyette.

1715-ben megfogyatkozott magyar lakossága mellé románok költöztek a településre.

1910-ben 573 lakosából 203 fő magyar, 11 német, 359 román volt. A lakosok közül 358 fő görögkatolikus, 197 református, 11 pedig izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Hídalmási járásához tartozott.

2002-ben 439 lakosa közül 356 fő (81,1%) román, 69 (15,7%) magyar nemzetiségű és 14 (3,2%) cigány etnikumú volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

1320-ban plébániatemploma van, erről a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomáról nevezhették el. A középkori templom a 18. században sokáig romokban hever, helyette a 19. században újat építenek. Középkori katolikus lakossága a reformáció során református lesz a templommal együtt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]