Érfalu
Érfalu (Potôčky) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Sztropkói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1567 |
Polgármester | Dušan Šmajda |
Irányítószám | 091 01 (pošta Stropkov) |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SP |
Népesség | |
Teljes népesség | 70 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 17 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 254 m |
Terület | 3,56 km² |
Időzóna | CET, UTC 1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 12′ 33″, k. h. 21° 43′ 00″49.209167°N 21.716667°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 33″, k. h. 21° 43′ 00″49.209167°N 21.716667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Érfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Érfalu (1899-ig Potocska, szlovákul: Potôčky, ukránul: Potyicski) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 7 km-re keletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]1567-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POTOSKA. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevics Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztropkói járásban, Vojtóczhoz nem meszsze, határja 3 nyomásbéli, rozsot, zabot terem, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Potocska, orosz falu, Zemplén vmegyében, 133 g. kath. lak. 202 h. szántófölddel, Ut. p. Orlik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Érfalu, azelőtt Potocska. Ruthén kisközség, mindössze 14 házzal és 70 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. A kir. kamara birtoka volt, melyet később Perényi Gábor, 1569-ben pedig Pethő János kapott. Mindvégig a sztropkói uradalom tartozéka maradt s csak a XVIII. században került a gróf Keglevichek, később pedig a gróf Barkóczyak tulajdonába. Most nincs nagyobb birtokosa. Neve hajdan Photuczkának is hangzott. A faluban csak kápolna van, mely 1868-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 79, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 75 lakosából 53 szlovák és 19 ruszin volt.
2011-ben 60 lakosából 32 ruszin és 27 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség